Ha van válságálló iparág, akkor az a szerencsejáték-piac lehet, ugyanis a Magyar Államkincstár tavalyi adatai szerint 2012 óta nem folyt be annyi játékadó-bevétel a költségvetésbe, mint éppen a koronavírus-járvánnyal sújtott 2020-ban. Emlékezetes, hogy 2012-ben alakította át a kormány a szerencsejáték-piacot, azóta a nyerőgépeket csak játékkaszinóban lehet működtetni.
Még 2012-ben összesen 52 milliárd forint játékadónak örülhetett az államkassza, ezt a szintet tavaly sem sikerült ugyan megközelíteni, de a 35 milliárd forintos bevétel 2012 óta a legnagyobb. Ráadásul 2020. novemberében és decemberében szintén akkora összegek folytak be, mint legutóbb 2012-ben.
Az még megfejtésre vár, hogy pontosan mi történt tavaly novemberben és decemberben, amikor a Magyar Államkincstár statisztikái szerint 4,4 milliárd forint, illetve 3,9 milliárd forint játékadó jelent meg az állam számláján. Pedig november 11-e óta kijárási tilalom van és ez volt az a hónap, amikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a szállodák csakis üzleti célból fogadhatnak vendéget, turistákat pedig egyáltalán nem.
Ez azért lehet fontos szempont, mert például a soproni és több budapesti kaszinót is jelentős arányban külföldiek látogatják. Végignéztük az elmúlt évek havi bontásban elérhető adatait, és egészen 2012 júliusáig kellett ahhoz visszalapozni, hogy egy 5 milliárd forintos havi játékadó-bevételt találjunk. Azóta még a havi 4 milliárd forintot sem ugrotta meg ez a szám, tavaly novemberben pedig rögtön 4,4 milliárd forint jött össze.
2020-ban a játékadó esetében nem emelkedett az adómérték. A játékadó pénzforgalma az egyes játéktípusokhoz kötődő bevétel függvényében változik az egyes hónapokban
- közölte lapunkkal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az adóhatóság közölte a saját számait is, amelyek szerint tavaly novemberben 5,5 milliárd forint, decemberben pedig 4,9 milliárd forint játékadó érkezett be a számlájukra. Ebből novemberben 1,1 milliárd forint, decemberben pedig 1 milliárd forint a Nemzeti Kulturális Alapba (NKA) került, így jönnek ki azok a számok, amelyeket a Magyar Államkincstár közölt. A törvény szerint az NKA bevételi forrása például az ötöslottó játékadójának 90 százaléka.
Érdekes egybeesés, hogy a Szerencsejáték Zrt. éppen tavaly november körül jelentett be egy jelentős fejlesztést: október 27-től az addig kizárólag offline értékesített kaparós sorsjegyek is vásárolhatók lettek online formában is.
A bevezetés első fázisában 9 - a Black Jack, a Fáraók Kincse, a Bronz, a Pénzlift, a Sok szeretettel, a Szerencsemalac, a Labirintus, a Nyerőkártya és a Tengeri kincsek - közkedvelt sorsjegy online változatából választhatnak a játékosok, melyekkel többféle platformon, így asztali számítógépen, laptopon, tableten és akár okostelefonon is játszhatnak.
- közölte akkor a szerencsecég. Kovács Krisztina, a Szerencsejáték Zrt. sorsolásos játékok főosztályának vezetője pedig november 12-én egy adatot is elárult, miszerint az első két hétben több mint 307 ezer játékot játszottak az oldalon. Szintén november közepén beszélt arról Bánhegyi Zsófia kommunikációs igazgató, hogy a társaság eredményes évet zárhat 2020-ban, a bevételi terveket az első fél év forgalomcsökkenése ellenére túlteljesítették. A terv pedig az volt, hogy a 2019-es 542,6 milliárd forintos árbevételt is felülmúlják.
A játékadónál bonyolultabb adónemet nehéz lenne találni a magyar adórendszerben, a mértékét ugyanis játékfajtánként differenciáltan határozták meg. Például a lottó játákadója a havi nyereményalap 24 százaléka, a sorsjátékok játékadója a havi tiszta játékbevétel 30 százaléka, a játékkaszinó játékadója pedig ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege 0-10 milliárd forint között van 30 százalék, azt meghaladóan pedig 3 milliárd forint, és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka. Tehát alapvetően bevétel arányos a játékadó, ez alól egy kivétel lehet, hiszen játékautomata éves adója gépenként 60 ezer forint, ami egy fix összeg.
Visszanéztük, hogy tavaly év végén volt-e jelentős halmozódás a lottóban, ami a kimagasló játákadó-bevételt eredményezhette. Karácsony előtt néhány nappal elvitték a 3,9 milliárd forintos főnyereményt, ami előtt 21 hétig tartott a halmozódás, de ez nem számít példanélküli összegnek, hiszen márciusban 6,4 milliárd forintot ért a telitalálat (december 18-án 198 785 volt az aktív fertőzöttek száma Magyarországon, ami a csúcsot jelenti). Segíthette a rekord játékadó-bevételt, hogy a koronavírus-járvány második hulláma ellenére a sportesemények nem maradtak el, így bőven volt mire fogadni. Már a szeptember 7-13. időszakban is a 2013-as indulása óta az addigi legmagasabb heti eredményét érte el Tippmixpro.
A kaszinóknak is kedvezett azzal a kormány, hogy az éttermekkel, szállodákkal, szórakozóhelyekkel szemben nem kellett bezárniuk, hanem este 19 óráig nyitva lehetnek. Ennek oka, hogy törvényileg üzletnek minősülnek, vagyis olyan szabályok vonatkoznak egy kaszinóra, mint egy cipőboltra. Lapunk írta meg, hogy összességében a magyarországi kaszinópiac mintegy 45 milliárd forint forgalmat könyvelhetett el 2019-ben. Bár a november és a december hagyományosan az egyik legerősebb hónapnak számít a kaszinók életében, külföldi játékosok nélkül aligha mehet úgy a biznisz, mint a Covid-mentes időkben. Jó példa erre, hogy decemberben bezárt a Sofitel luxusszálloda, aminek aljában található a Las Vegas Casino csoport egyik kaszinója.
A kormány a 2021-es költségvetés készítésekor nem volt túl optimista a játékadóval kapcsolatban, hiszen az idei büdzsében 34,6 milliárd forint játékadóval számolnak, ami nem éri el a 2020-ra tervezett 35,6 milliárd forintos szintet. Utóbbit a rekord novemberi és decemberi bevétel ellenére sem sikerült teljesíteni, hiszen 600 millió forint hiányzott hozzá.
