Elsikkadt a nemzetközi hírfolyamban, hogy Klaus Iohannis román államfő a minap aláírta azokat a kormányrendeleteket, amelyek értelmében Románia kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból (IIB) és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankból.
Kétségtelenül lassan őröltek a malmok Bukarestben, hiszen a román kormány már fél éve, május 25-én döntött arról, megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Románia kilépjen a két nemzetközi bankból. Arra való tiltakozásul, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát. Mindkét intézményt ugyanis az oroszok alapították, még az 1960-70-es években, s bár a rendszerváltás követően „ráncfelvarráson” estek át, egy dolog nem változott: mindkettőben erős az orosz dominancia. Annak ellenére, hogy például az IIB – amelyre még a rendszerváltás előtti kétes ügyletei miatt aggatták rá a kémbank gúnynevet – 2019-ben éppen Budapestre tette át a székhelyét.
Az orosz agresszió láttán az IIB kilenc tagországa közül négy is azonnal jelezte a kilépési szándékát. Közülük Csehország és Szlovákia távozásának már meg is van az időpontja: 2023. január vége. Románia mellett Bulgária volt a negyedik tiltakozó, ám arról, hogy az ő ügyük hol tart, nincs információ.
Magyarország szándékairól viszont van. Mint azt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a háború elleni tiltakozások nyilvánosságra kerülése után gyorsan sietett Moszkva tudomására hozni, hazánk nemhogy kilépne a kémbankból, hanem még szorosabbra is fűzné a viszonyát azzal. Így tehát elvileg előbb-utóbb öten maradnának az alapítók közül: Oroszország és Magyarország mellett három, Európán kívüli volt szocialista állam, Kuba, Mongólia és Vietnam, akiknek ugyancsak nem akaródzik távozni.
Azért elvileg, mert ugyanakkor van egy ország, Szerbia, amely csatlakozásáról már szinte napra pontosan egy éve döntött a Nemzetközi Beruházási Bank, ám a neve még mindig nem szerepel az IIB honlapján. „A procedúra még tart, ezért azt most nem kívánjuk kommentálni” – adott lapunk kérdésére szűkszavú választ a pénzintézet.
Amelynek neve viszont a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapjáról tűnt el, amelyen való részvétel pedig egyfajta garancia a transzparenciára, hiszen az ott szereplő cégeknek időről időre közzé kell tenniük a gazdálkodási adatokat, szemben az értékpapírokat nyilvánosan nem értékesítő társaságokkal. Ám az IIB már nincs ott, aminek a hivatalos indoka, hogy a bank által Magyarországon kibocsátott és a BÉT-en bejegyzett kötvényei lejártak. Helyettük nem dobtak piacra új értékpapírokat, s effajta kibocsátás jelenleg sincs előkészületben – tudtuk meg az IIB-től. Ez a (prózai) oka tehát annak, hogy a bankkal most nem találkozhatunk a BÉT honlapján.
Igaz, az IIB-nél kihangsúlyozták, hogy a piaci feltételek függvényében bármikor dönthetnek újabb magyarországi forrásbevonásról. Csakhogy ennek most nem kedvez az – tesszük hozzá –, hogy a háború kitörését követően a Nemzetközi Beruházási Bankot besorolását a nagy nemzetközi hitelminősítők közül kettő is rontotta. Bár az S&P Global megerősítette a hosszú távú beruházási hiteleinek besorolását "A-" minősítéssel, a kilátásokat stabilról a további leminősítést előrevetítő negatívra változtatta. A Fitch Ratings viszont már lépett is, két szinttel, "A-"-ről "BBB"-re (ez az utolsó előtti szintje a befektetésre még ajánlott stációnak) minősítette vissza a bank hosszú távú beruházási hiteleit, ugyancsak negatív kilátással. Márpedig a leminősítések következménye, hogy az ominózus cég csak drágábban tud forrást bevonni a piacról.
