6p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Az orosz-ukrán háború elleni tiltakozásul a kilépését belengetett négy tag közül eddig csak Csehország és Szlovákia közölte hivatalosan, hogy 2023 elején távozik a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) kebeléből, Románia és Bulgária viszont valamiért ezt még nem tette meg. Ami biztos, Magyarországnak továbbra sincs szándéka a területén székelő hitelintézetnek búcsút inteni, sőt, még szorosabbra is fűzné vele a kapcsolatát – hűen az Orbán-kormány háborús policyjához.

Lapcsoportunk március elejétől folyamatosan foglalkozik a Nemzetközi Beruházási Bankkal (IIB) körüli fejleményekkel. Ez az a hitelintézet, amelyre még az „átkosban” aggatták rá az „orosz kémbank” gúnynevet. Amiatt, hogy azt még a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (nevének ismertebb rövidítésén: a KGST) hozta létre 1970-ben, természetesen a néhai Szovjetunió vezérletével, amelyhez ugyancsak magától értetődően csatlakoztak a volt szocialista országok, így köztük Magyarország is. S erős volt a gyanú, hogy felségterületein az IIB nemcsak a hitelezési tevékenységhez elengedhetetlen üzleti titkok megszerzésén fáradozott. 

Kinek áll a zászló? Fotó: Nemzetközi Beruházási Bank
Kinek áll a zászló? Fotó: Nemzetközi Beruházási Bank

Persze, a hivatalos megközelítés szerint a bank legfontosabb célja a hosszú távú és a középtávú kölcsönök nyújtása volt a közös beruházási projektek és fejlesztési programok megvalósításához, valamint az IIB akkor nyolc tagállama nemzetgazdaságának fejlődését elősegítő infrastruktúra építésének finanszírozása. Ennek szellemében mai értéken mintegy 7 milliárd eurót helyezett ki az akkor még Moszkvában székelő nemzetközi pénzügyi intézmény. 

Ami a mostani energiapiaci vészhelyzet kapcsán érdekes lehet, az az, hogy az akkor a tűz közelében lévők visszaemlékezései szerint a bank alapvetően az Urál menti orenburgi gázvezeték finanszírozására jött létre, minden más – így a magyarok által javasolt könnyűipari fejlesztések forráshoz juttatása – háttérbe szorult.

A rendszerváltás ezt a bankot is elsöpörte, ám 2012-ben valamilyen okból Putyin felélesztette. Az IIB forrásgyűjtésbe kezdett, 2014-ben például kötvényeket bocsátott ki Oroszországban, Szlovákiában és Romániában. Fokozatosan kezdtek visszaszállingózni az IIB egykori tagjai, köztük, 2015 májusában Magyarország. Amely 2019-ben abban a „megtiszteltetésben részesült”, hogy Putyinék Moszkvából Budapestre helyezték át a bank székhelyét, ezzel is kvázi nyomatékosítva a két ország között az Orbán-kormány 2010 óta tartó regnálása alatt csak egyre szorosabbra fűződő kapcsolatokat.

Ebbe a felállásba (is) rondított bele az idén február 24-én Ukrajna ellen indított orosz agresszió. Az első sokkból felocsúdva aztán néhány nappal később, március elején az Oroszországon kívüli nyolc tagállam fele, Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia is jelezte, hogy a háború elleni tiltakozásul kilép az „orosz kémbankból”. A tagság másik fele azonban nem tett így. 

Ami, tekintettel arra, hogy e négyesből ketten ázsiaiak, Mongólia és Vietnam, egy pedig közép-amerikai, Kuba, azt is jelenti, hogy Oroszország mellett Európában mindössze egyetlen állam tartott ki: Magyarország. Szijjártó Péter érvelése szerint „amíg szankciókat nem vetnek ki a bankra, addig Magyarország is tulajdonos marad, mivel az fontos szerepet tölt be magyarországi cégek finanszírozásában”. Márpedig retorziók az erre vonatkozó szándékok ellenére a mai napig nem történtek.

Eközben kis hazánk nemhogy távolodott volna, hanem még közeledett is az „orosz kémbankhoz”, a külgazdasági és külügyminiszter ugyanis azonnal lecsapott a szerinte kínálkozó lehetőségre, kijelentve, akár növekedhet is a magyar részesedés a tulajdoni viszonyok átrendeződésével.

Ám, hogy ez utóbbi mikor következhet be, az erősen kérdéses. Dacára ugyanis a március eleji nagy fogadkozásoknak, a szóban forgó négy tagállam közül a mai napig csak ketten, Csehország és Szlovákia, jelezték hivatalosan is, hogy távoznak. A szocializmusban egy entitást alkotott két ország egyetlen nap eltéréssel bejelentett döntései szerint 2023 január végén már nem lesznek az IIB tagjai – derül ki a banknak azon közleményeiből, amelyeket a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján tesz közzé. (E felületen azért köteles kitenni valamennyi, vele kapcsolatos lényeges fejleményt, mert kibocsátott kötvényeit bevezette a BÉT-re.)

De mi a helyzet Romániával és Bulgáriával? Nos, a román kormány csak a május 25-ei ülésén adta áldását a kilépésre. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kormányzati malmok lassan őrölnek, ám így is furcsa, miért telt el csaknem három hónap a távozási szándék bejelentésétől a döntésig, mint ahogy az is, miért nem érkezett meg az azóta eltelt, immár közel négy hónap óta erről a hivatalos tájékoztatás Budapestre, az IIB székhelyére. 

Bulgária esetében azonban még kormányzati döntésről sem lehet tudni.

Más kérdés, hogy a jelek szerint nemcsak a Nemzetközi Beruházási Bankból való kilépés, hanem az abba való belépés sem megy könnyen. Hiszen bár a híresen oroszbarát Szerbia csatlakozására már több mint háromnegyed éve, tavaly december elején rábólintott az IIB kormányzótanácsa, ennek hivatalossá válásáról sem jelent meg még közlemény a BÉT honlapján, s Szerbia neve a bank honlapján listázott tagállamok között sem szerepel.

Mindenesetre a tulajdoni változások kapcsán annyit érdemes tudni, hogy az „orosz kémbank” jegyzett tőkéje 1,125 milliárd euró, ez a pillanatnyi árfolyamon mintegy 445 milliárd forintnak felel meg. Ennek a második legnagyobb hányadát, 17,36 százalékát fizette be Magyarország, azaz mintegy 77 milliárd forintot tesz ki a részesedése.

Ezt növelné tehát Magyarország a Szijjártó által bejelentett szándék szerint. Bár ki tudja, érvényes-e még ez az álláspont, tekintettel arra, hogy június végén a kormány Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert jelölte meg, hogy kormányzóként képviselje Magyarországot a Nemzetközi Beruházási Bank kormányzótanácsában.

Bárhogyan is legyen, azzal érdemes tisztában lenni, hogy az IIB nem úgy működik, mint egy szokásos részvénytársaság, ahol az egyik, kiszállni szándékozó részvényes eladhatja a pakettjét egy másiknak, vagy akár egy addig be nem szállt, potenciális befektetőnek. Ha ugyanis egy tagország kilép az IIB-ből, akkor az ő részesedésének mértékével automatikusan csökken a bank jegyzett tőkéje.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!