Önmagában az Eurostat által most aktualizált magyarországi adatok nem frissek, ezeket a Központi Statisztikai Hivatal még a tavalyi év végén közzétette – erről is szól korábbi cikkünk:
Amiben a közös uniós statisztikai hivatal számai most mégis újdonságnak számítanak, az a nemzetközi összehasonlítás. Hiszen egyáltalán nem mindegy az, hogy a magyarországi adatok hogyan viszonyulnak akár az uniós átlaghoz, akár a régió más országaiban mértekhez.
Szegénységi küszöb
A 2021-es évre vonatkozó, ám 2022-ben felvett adatok szerint a magyarok 12,1 százalékát fenyegette az elszegényedés kockázata. Azaz ennyien voltak azok, akiknek a jövedelme nem érte el a havi nettó 125 570 forintot. Bár elsőre kellemetlenül soknak hangzik az, hogy minden 10. magyar havi járandósága ezen összeg alatt marad, a statisztika nemzetközi viszonylatba helyezve már sokkal érdekesebb, ugyanis Magyarország kifejezetten kedvező pozícióban áll.
Ahogy az grafikonunkon is látszik, a V4-ek országai közül Csehország teljesít jobban ebben az összevetésben, mint Magyarország. Összességében azonban a hazai adat a harmadik legerősebb volt az évben – igaz, az már más kérdés, hogy a 2022-ben brutálisan elszállt inflációs számok mellett vajon sikerül-e majd megőrizni ezt a szép eredményt.
A legrosszabbul ezen a téren a hagyományosan az Európai Unió egyik legszegényebb országaként emlegetett Bulgária áll, míg Magyarország közvetlen szomszédjai közül Románia hozta a leggyengébb számokat, ott a lakosság 21,2 százalékát, azaz nagyjából minden ötödik embert fenyegeti az elszegényedés.
Mi a helyzet a nyugdíjasokkal?
A kormányzati retorikában állandó szerepet kapnak a magyar nyugdíjasok, akik közül tavaly 12,7 százalékot fenyegetett az elszegényedés kockázata. Ez, csakúgy, mint az általános adat, az egyik legpozitívabb az Európai Unióban, a régióban összességében azonban a szlovák nyugdíjasok a legszerencsésebbek, hiszen északi szomszédunknál "csak" 9,5 százalék van veszélyben.
Mindent összevetve azonban a magyar nyugdíjasok helyzete annak ellenére sem irigylésre méltó, hogy uniós szinten viszonylag jól állunk a toplistában. Hiszen, ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, az elmúlt 12 évben brutális mértékben, 134 százalékkal nőtt a szegénységi küszöb alá csúszó idősek száma.
Aki leszakad, nehéz helyzetben ragad
A kifejezetten csak a szegénységi küszöbre vonatkozó statisztikák mellett azonban érdekes az a mutató is, ami a már elszegényedettek pontos helyzetét vizsgálja. Az Eurostat szerint átlagosan a szegénységi küszöbnek megfelelő 125 570 forintos havi összegtől 19,6 százalékra voltak a legszegényebb magyarok bevételei, azaz nagyjából minden 10. magyar csak havi 100 ezer forintból, vagy ennél is kisebb összegből kellett, hogy boldoguljon. A kormány egyébként ezzel a mutatóval már csak azért sem lehet elégedett, mivel, ahogy az grafikonunkon is látszik, az elmúlt években nem sikerült érdemben csökkenteni a rést, azaz a a szint alá csúszottaknak nem sok esélye van a kitörésre.
Míg más 2021-es szegénységi mutatók esetében az uniós összehasonlításban Magyarország elég jól áll, ezen a téren egyértelműen van még hová fejlődni. Az Unió legkisebb különbségét Finnországban regisztrálták, 14,8 százalékkal, míg a legnagyobbat, 32 százalékosat Romániában – azaz a magyar adat összességében a középmezőnybe került.
A Visegrádi Négyek más országaihoz hasonlítva felemás a magyar teljesítmény. Hiszen, bár 2021-ben a Lengyelországban mért 20,7 százalék volt a legnagyobb bérszínvonal és szegénységi küszöb különbség, Csehország és Szlovákia is jobban teljesített ezen a téren, mint hazánk.
Mindenhol pocsék a helyzet?
A 2021-es szegénységi adatokat elnézve a magyar kormánynak annyiban biztosan volt oka az örömre, hogy Európa több más országához képest a hazai mutatók nem alakultak rosszul. Az azonban már megint más kérdés, hogy mennyiben lehetnek elégedettek azzal Orbán Viktorék, hogyha minden 10. magyar a szegénységi küszöb alatt él, és a nehéz helyzetbe került nyugdíjasok száma is csak tovább nőtt az elmúlt években. Ezzel együtt nem lennénk abban biztosak, hogy ha majd az idei év negyedik negyedében megjelennek a tavalyi évre vonatkozó, a 14,5 százalékos éves infláció által is befolyásolt szegénységi adatok, nem fogja-e visszasírni a kormány a 2021-es számokat. Arról pedig még akkor még nem is ejtettünk szót, hogy 2010-ben, a kormányváltás idején a cikkünkben vizsgált három mutatóból kettő jobb pozícióban állt, mint 2021-ben.
