<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Az árak több mint két és fél évtizede nem látott elszállása nyomán idén hatalmasat zuhant az általunk vizsgált jövedelmek vásárlóereje. A nettó minimábérből és az átlagos nettó bérből élők életszínvonala néhány hónap leforgása alatt egyaránt hat évvel ezelőtti szintre zuhant. Az átlagos nyugdíjból pedig még egyszer sem lehetett olyan rosszul megélni az Orbán-kormány 2010-es hatalomra lépése óta, mint idén. Laptársunk, a Privátbankár.hu Árkosár-felmérése alapján megvizsgáltuk a jövedelmek vásárlóerejét.

Immár 15. éve, hogy laptársunk, a Privátbankár.hu minden hónapban elkészíti az Árkosár-felmérést, mely célja, hogy időről-időre bemutassa, mennyibe kerül egy átlagos havi nagybevásárlás. Mivel a kosár a legfontosabb alapvető és tipikus élelmiszereket tartalmazza - szám szerint harmincat -, alkalmas arra, hogy a különböző jövedelmi szintek esetében egyfajta vásárlóerőt számolhassunk. A számítási metódus meglehetősen egyszerű: vettük az átlagos nyugdíjat, ami idén 178 ezer forint, a nettó minimálbért, ami 133 ezer, valamint az átlagos nettó fizetést, ami az első hét hónapban 355 ezer forint, majd megvizsgáltuk, ezek az összegek hány Árkosár beszerzését fedezik.

Óriásit zuhantunk vissza

Noha az infláció emelkedése hazánkban egyáltalán nem a háború kirobbanásával kezdődött, hanem már 2016 őszén, hiszen ekkor már egyre jobban meghaladta az eurózóna inflációját a hazai index, a pénzromlás egy évvel ezelőtt, nyár végén kezdett látványosan fokozódni. Ennek ellenére egészen az idei évig ezt az emelkedést - mondhatni - könnyedén elviselték a vizsgált jövedelmi kategóriák, ugyanis egyre több Árkosár beszerzését tették lehetővé.

Míg 2010-ben az Árkosár értéke 14 496 forint volt éves átlagban, addig tavaly ez már 23 010, idén az első tíz hónap átlagában pedig 27 925 forintra emelkedett. A változás mértéke 12 év alatt 92 százalékos volt, ami meghaladja az ugyanezen időszakra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján számolt élelmiszer-áremelkedés mértékét. Az ugyanis 2010 óta kumuláltan 83,8 százalékos emelkedés mutatkozott.

Ám nem is az a legnagyobb kérdés, hogy az Árkosár értékváltozása hogyan viszonyul a KSH által mértekhez, sokkal érdekesebb a vizsgált jövedelmi kategóriákhoz mért változás.

Miközben az Árkosár 92 százalékkal drágult 2010-hez képest, addig

  • az átlagos nettó bér 153 százalékkal,
  • a nettó minimálbér 120 százalékkal,
  • az átlagos nyugdíj összege pedig 83,7 százalékkal emelkedett.

Nagyot csökkent a vásárlóerő. Fotó: Depositphotos
Nagyot csökkent a vásárlóerő. Fotó: Depositphotos

Noha ebből az látszik, hogy a nyugdíjasok kirívóan előnytelen helyzetben vannak, mostani felmérésünk rávilágít arra, hogy nem csak rájuk igaz ez a helyzet. A 2022-es év gazdasági folyamatai miatt ugyanis minden kategóriában hatalmas visszaesés következett be.

Még ha első ránézésre örülni is lehetne annak, hogy míg 12 évvel ezelőtt az átlagos bérből 9,1-szer lehetett megvásárolni az Árkosarat, addig idén ez 12 alkalmat jelent, hiszen ez azt tükrözi, hogy összességében nem történt romlás. Ám rövidebb távon már más kép rajzolódik ki. Egy évvel ezelőtt ugyanis még 12,7 Árkosarat fedezett az átlagbér, tehát éves viszonylatban nagy visszaesés történt. Olyannyira, hogy legutóbb 2018-ban volt ennél alacsonyabb az átlagbér vásárolóereje, ami tehát így négy évvel ezelőtti szintre zuhant.

Hasonló változásokkal lehet leírni a nettó minimálbér vásárlóerejét is. Bár a növekedés mértéke kétségkívül közel sem olyan mértékű, mint az átlagbér esetében. Míg 2010-ben 4,2 Árkosarat fedezett az akkori minimálbér, idén ez 4,8-at jelentett már.

Érdemes megjegyezni egyébként, hogy az életszínvonal növekedése megakadása már tavaly megakadt. Akkor szintén 4,8 bevásárlást fedezett a bér, miközben 2020-ban még 5 teljes beszerzést. Ahogy az az alábbi grafikonon is látszik, az átlagbérhez hasonlóan itt is négy évvel zuhant vissza a vásárlóerő: legutóbb 2018-ban volt ennél alacsonyabb a számított értékünk.

Az Orbán-kormány alatt még ilyen rossz nem volt a nyugdíjasoknak

Ám mind közül a nyugdíjasok vannak a legrosszabb helyzetben, ami nagyban köszönhető annak is, hogy bár inflációkövető módon emelik az ellátásuk értékét, a fogyasztói kosarukban az élelmiszerek sokkal nagyobb súllyal szerepelnek, ezért ezen termékkör árának változására sokkal érzékenyebben reagálnak az idősek. És különösen az elmúlt időszakban az élelmiszerek az általános inflációt bőven meghaladó mértékben drágulnak.

Az átlagos nyugdíjból 2010-ben még 6,7-szer lehetett megvenni az Árkosarat, idén ez az arány már 6,4-re csökkent. Bár a különbség nem tűnik hatalmasnak, ez a változás a másik két kategória legrosszabb eredményét jelenti.

Ennyire kevésre ugyanis 2010 óta egyszer sem futotta az átlagos nyugdíjból. Vagyis ebből a szempontból az idén évtizedes mélypontra zuhant a legidősebbek életszínvonala.

Még ennél is nagyobb visszaesés jöhet

Az eddigi eredményeket az éves átlagok alapján kaptuk, ám az előttünk álló hónapokban a trendek további romlására lehet számítani az árak - és így az Árkosár - tekintetében is. Ezért megvizsgáltuk, hogyan alakulnak, illetve alakultak a bevásárlások idén és a korábbi évek október hónapjaiban. A kirajzolódott kép pedig még kedvezőtlenebb helyzetről árulkodik.

Mint az az alábbi grafikonon is látható, a nyugdíjasok esetében érdemben más következtetésre nem juthatunk: 2010 óta nem voltak ilyen rossz helyzetben. A különbség ebben az esetben annyi, hogy az októberi, 32 171 forintos értékű Árkosarat már csak 5,6 alkalommal tudják beszerezni, miközben tavaly októberben ez az érték még 6,9 volt.

Az átlagos nettó bér esetében októberben 10,4 bevásárlást kaptunk eredményként szemben az egy évvel korábbi 12-vel. Utoljára ennél rosszabb helyzetben 2016-ban voltak az érintettek.

És hasonló a helyzet a nettó minimálbér esetében is: a mostani 4,1 bevásárlás 2016 óta nem látott alacsony értéket jelent. Egy évvel ezelőtt még 4,7 bevásárlásra futotta ebből a jövedelmi kategóriából.

Ahogy az a fenti grafikonon is jól látszik, egyetlen év leforgása alatt az infláció drasztikus mértékben erodálta a jövedelmek vásárlóerejét. A helyzet pedig nemcsak a következő hónapokra prognosztizált folyamatok miatt romolhat várhatóan, de azért is, mert az energia kirívó drágulása csak tovább csökkentheti a jövedelmek vásárolóerejét.