<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A nyugdíjas infláció ugyanis decemberben emelkedett, miközben az általános fogyasztóiár-index stagnált. Ez magyarázatul szolgálhat arra, miért stopolta le a kormány szerdán az élelmiszerek árát, hiszen e termékek az idősek fogyasztói kosarában az átlagnál nagyobb mértékben szerepelnek.

Kezdjük a jó hírrel. Az infláció decemberben nem emelkedett tovább. Más kérdés, hogy nem is lassult. Mint arról beszámoltunk, az éves fogyasztóiár-index a 2021-es év utolsó hónapjában 7,4 százalék lett, hajszálra ugyanannyi, mint novemberben. Magyarán a hazai pénzromlás maradt a közel 14 éve nem látott csúcson.

Decemberben a nyugdíjasoknak még mélyebben kellett a zsebükbe nyúlniuk. Fotó: depositphotosDecemberben a nyugdíjasoknak még mélyebben kellett a zsebükbe nyúlniuk. Fotó: depositphotos

Pedig a piaci szereplők és az elemzők arra számítottak, hogy az infláció lefordul a rekordmértékről, decemberre a legpesszimistább jóslat is csak 7,2 százalékot tartalmazott, ezzel szemben volt, aki 6,9 százalékos indexet prognosztizált.

Az inflációt gerjesztő tényezőket végigfutva már érthető, miért döntött a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése előtt két nappal a kormány az élelmiszerárakba történő beavatkozás mellett. Azok ugyanis az előző év decemberéhez viszonyítva az átlagnál nagyobb arányban, 8 százalékkal drágultak.

Ha megnézzük annak a hét terméknek az éves áremelkedését, amelyek ellenértékét a kormány visszarendelte a 2021. október 15-ei szintekre, akkor a következő derül ki a KSH adataiból:

  • az étolajért 26,8,
  • a lisztért 23,7, 
  • a baromfihúsért 13,4 százalékkal
  • a tejért 12,1 százalékkal 
  • a kristálycukorért 11,2 százalékkal

kellett átlagban többet fizetni 2021 decemberében, mint egy évvel korábban.

A hetedik árstopolt termék (a baromfihús két tétellel is szerepel, a csirkemellel és a csirkefarháttal), a sertéscomb viszont olcsóbb lett egy év alatt, kilója 40 forinttal került kevesebbe, 1410 forintba a múlt hónapban, mint az előző év azonos időszakában – ez csaknem 3 százalékos árcsökkenés!

De akkor sem tűnik indokoltnak a sertéscomb bekerülése a kivételezetti körbe, ha azt nézzük, hogyan alakult a decemberi átlagára az egy hónappal korábbihoz, azaz novemberhez képest, hiszen itt is árcsökkenés történt – igaz, az évesnél szerényebb mértékű, 10 forintos, azaz kevesebb, mint 1 százalékos.

Ezzel szemben a másik hat termék árának befagyasztását akár alá is támaszthatja, hogy röpke egy hónap alatt, azaz decemberben mennyivel drágultak:

  • a tej 7,8,
  • a kristálycukor 3,7,
  • a cukor 2,9,
  • a baromfihús 2,7,
  • az étolaj 2,1
  • a liszt 2

százalékkal.

Ugyanakkor a száraztésztáért 3,4, a kenyérért 3,1, a sajtért 2,4, a tojásért pedig 2,3 százalékkal kellett többet leszurkolni 2021 utolsó havában az egy hónappal korábbihoz viszonyítva – ezek mégis kimaradnak a „jóból”. Éves szinten pedig a kenyér áremelkedése több, az árstopos körbe bekerült termékéét meghaladta, decemberben 15,2 százalékkal kellett átlagban többet fizetni érte, mint 2020 utolsó hónapjában. 

„A lisztnél a BL-55-ös típusú lisztet érinti a korlátozás, ez szerintem a kenyér árára is hatni fog” – jelentette ki ezen alapvető élelmiszer kimaradását firtató kérdésre Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Ha pedig megnézzük a nyugdíjas inflációt, akkor érhetővé válik, miért pont az idősek fogyasztói kosarában az átlagnál nagyobb súllyal szereplő élelmiszerek árát fagyasztották be Orbán Viktorék. Miközben a decemberi, az előző év azonos időszakához viszonyított pénzromlás ugyanúgy 7,4 százalék volt, mint novemberben, addig a nyugdíjasok helyzete rosszabbodott: az ő éves inflációjuk 20 bázisponttal lett magasabb, 6,7 százalék.

Ennek ellenére a decemberi inflációs adatok miatt a kormánynak nincs kötelezettsége a nyugdíjasok felé, Orbán Viktorék kiegészítő emelése ugyanis 4,8 százalékos átlagos inflációs mértékig biztosítja a járandóságaik értékállóságát. Más kérdés, hogy ennek mértéke meglehetősen szerény, mindössze 0,2 százalékos, tekintettel az éves átlagos nyugdíjas infláció 4,6 százalékos 2021-es mértékére. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kormány – már csak az április 3-ára kiírt választásokat is szem előtt tartva – az utóbbi hónapokban számos intézkedéseivel próbált kedvezni az időseknek, pont ezzel is hozzájárulva az infláció gyorsulásához.

Ami a jövőt illeti, azt lapunk kérdésére Gulyás Gergely nem tudta konkretizálni, hogy az átmenetileg, három hónapra elrendelt élelmiszerár-stop a kormány számításai szerint mennyivel mérsékelheti az inflációt. Csupán azt számszerűsítette, hogy az eddigi négy beavatkozás – a már 2013 óta érvényben lévő rezsicsökkentés, az üzemanyagárak 480 forinton történő befagyasztása három hónapra, 2022. február 15-éig, a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelek kamatstopja fél évre, 2022. június 30-áig, valamint az élelmiszerár-stop – együttesen 2 százalékponttal mérsékelheti az inflációt. Amiből arra lehet következtetni, hogy a kormányzati piactorzító intézkedések nélkül akár 7 százalék is lehetne a 2022-es fogyasztóiár-index, hiszen azt tegnap Gulyás is megerősítette, hogy a kormány erre az évre 4,9-5 százalékos inflációval számol.

Ezzel szemben Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy véli, „a héten bejelentett élelmiszerárrögzítés minimális mértékben fékezheti a termékcsoport drágulását az idei második hónaptól, de az inflációs pályában nem hoz változást.” A lapunknak elküldött értékelése szerint bár januártól a bázishatás is kedvezőbben alakul, illetve áprilistól kifut a tavalyi jövedékiadó-emelés hatása is, a decemberi adatok még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nem várható lassulás. Nagy rámutatott arra, hogy február elején kulcsfontosságú adat érkezik, ami az egész év tekintetében meghatározó lehet: a megemelkedett energia- és nyersanyagárak miatt bekövetkező átárazás jelentős része az év első hónapjában mehet végbe. 

Ami pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középtávú, 3 százalékos inflációs célját illeti, annak elérését az Erste makrogazdasági elemzője csak 2023-ra várja. Egyrészt, bár a lakossági rezsiárakat egyelőre nem befolyásolja az energiaárak száguldása, a vállalati szektor jelentős része nincs védve, így a következő hónapokban beépülhet a drágulás. Másrészt több ágazat is alsó hangon 10-20 százalékos áremelést vetített előre 2022-re. Harmadrészt a következő hónapokra előirányzott expanzív fiskális politika (szja-visszatérítés és -mentesség, minimálbér-emelés stb.) továbbra is felfelé mutató kockázat az árdinamika tekintetében. Mindent egybevetve Nagy úgy véli, az idei infláció vélhetően meghaladja majd az 5 százalékos mértéket.

Kérdés, miként reagál az MNB a piac és az elemzők által vártnál gyengébb decemberi inflációs adatokra. Bár meglehet, hogy miként a kormány, úgy a jegybank is már ezek tudatában lépett csütörtökön, amikor nem emelte tovább a tavaly novemberben irányadónak kikiáltott egyhetes betétei 4 százalékos kamatát, amiből arra lehet következtetni, hogy ezt a szintet elegendőnek tartja ahhoz, hogy a fogyasztóiár-indexet leszorítsa az általa erre az évre kitűzött 4,7-5,1 százalék közötti mértékre.

Mindenesetre a forint árfolyamából arra lehet következtetni, hogy a befektetők sem tudják pontosan, mi a helyzet, illetve, hogy mit is tegyenek. Például a hazai fizetőeszköz leginkább mérvadó, euróval szembeni árfolyama ugyan a KSH-adatközlése után némileg meglepő módon viszonylag nagyot, 1 egységet erősödött, megközelítve a 354-es szintet, azt követően egy hevesebb libikóka után dél körülre gyakorlatilag visszagyengült oda, ahonnan 9 óra előtt állt.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.