Csütörtök reggel tette közzé a KSH az áprilisi turisztikai adatokat, amelyek szerint a belföldi vendégek száma több mint hét és félszeresére, a vendégéjszakáké csaknem öt és félszeresére növekedett. A vendégek száma 384 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 844 ezer volt. Az éjszakák 76 százalékát szállodákban töltötték, számuk az egy évvel korábbihoz viszonyítva hétszeresére emelkedett. A panziókban és a közösségi szálláshelyeken a forgalom 2,4-, illetve 2,9-szeresére nőtt a tavaly áprilisihoz képest. A legnépszerűbb turisztikai régiók a Balaton és a Budapest–Közép-Duna-vidék voltak, ahol a belföldivendég-éjszakák 22, illetve 17 százalékát regisztrálták.
A jelentés kitér külföldi vendégekre is, akiknek a száma több mint tizenkétszeresére, a vendégéjszakáké közel kilenc és félszeresére emelkedett. A szálláshelyekre érkezett 313 ezer vendég összesen 822 ezer vendégéjszakát töltött el. A vendégéjszakák 84 százalékát szállodában töltötték, ez több mint tizenegyszeres bővülés 2021 áprilisához mérten. A legnépszerűbb turisztikai régió a Budapest–Közép-Duna-vidék volt, ott a külföldivendég-éjszakák 64 százalékát regisztrálták.
A KSH kommentárja persze hozzáteszi, hogy elsősorban a járványügyi korlátozások miatti alacsony bázis következtében láthattunk az egy évvel korábbi adatokhoz képest jelentős fellendülést. Ha a Covid előtti időszakkal vetjük össze a most közzétett számokat, akkor azt láthatjuk, hogy 2019. áprilisi értéktől még mindig nagyon erős, 30 százalék körüli a lemaradás mind vendégszámban, mind a vendégéjszakák számában.
A belföldi vendégforgalom alakulása esetén leginkább a meglóduló inflációval és az ezzel párhuzamosan dráguló szálláshely és vendéglátási árak emelkedésével magyarázható.
A külföldi számok viszont elsőre akár meglepőnek is tűnhetnek. Arról szóltak ugyanis korábban a hírek, hogy az orosz-ukrán háború sokakat eltántorított attól, hogy a régióba, így Magyarországra utazzanak.
Ráadásul a gyakorlati tapasztalatok is gyengécske külföldi vendégforgalmat mutattak. A határon túlról érkező turisták által kedvelt helyeken ugyan érzékelhető volt, hogy a korábbi „nihil” után valami megmozdult, de jelentős turistaforgalmat nem lehetett érzékelni. Ennek ellenére a hivatalos számok szerint a pandémia előtti időszak kétharmadát elérte a vendégéjszakák száma.
Hogy az okot feltárjuk megnéztük a legfontosabb küldő országok elmúlt hónapok statisztikáit.
Amint látszik, a hagyományosan sok vendéget küldő államok forgalma nem indokolja a folyamatokat,
sőt, a háború kitörését követően az orosz vendégek gyakorlatilag eltűntek, és Olaszországból érkezőknél is a korábbi vendégéjszaka töredékét mérték a statisztikák. De összességében is az látszódik, hogy Ausztriát és Csehországot kivéve az átlagnál nagyobb volt a visszaesés mértéke.
Felmerül tehát, hogy honnan jöhettek nagyobb számban vendégek, akik mérsékelni tudták a pandémia előtti időszakkal összevetve a vendégszám csökkenést. A cikk előzményei alapján persze könnyű kitalálni, de lássuk a számokat.
Amint az az ábrán látszik különösen márciusban volt látványos az ukrán „turisták” megugrása. Valamilyen szinten paradoxon, hogy a vendégéjszakákat nézve az országok rangsorában az onnan érkező menekültek révén Ukrajna lett az első. A márciusban regisztrált 135 ezer vendégéjszaka egyébként korábban ukrán viszonylatban fél évnyi mennyiségnek felel meg. Ráadásul ez a korábbi márciusi adatokat végigböngészve is kimagasló, hiszen sem a németországi, sem a brit turisták esetében nem láthattunk ilyen értéket.
Az adatokból feltételezhető az is, hogy az elhúzódó harcokat látva a menekültek egy része elhagyta, nem csak az igénybe vett magyarországi szálláshelyet, hanem vélhetőleg az országunkat is. Azt egyébként más adatsorok is alátámasztják, hogy a nyugat-ukrajnai, kijevi területekről menekülők közül többen visszamehettek a hazájukba. Emellett – más forrásokból - az is kiderült, hogy akik nem tértek vissza Ukrajnában, azok közül sokan Nyugat-Európába vagy Észak-Amerikába mentek tovább Magyarországról, illetve a hazánkban maradók közül többen a szálláshelyeket albérletre cserélték.
