Túlzás nélkül állítható, hogy 2019-ig az idegenforgalom az egyik legsikeresebb ágazata volt a magyar gazdaságnak. Az évről-évre egyre nagyobb számban érkező külföldi vendégkör minősége ugyan az áhított szint alatt maradt, ám ennek ellenére a költéseiknek köszönhetően így is jelentős számú vállalkozást és ott foglalkoztatott embert tartottak el. A koronavírus kitörése után azonban 2020 tavaszán szó szerint lenullázódott a forgalom, majd a nyári könnyítéseket és rövid ideig tartó pezsgést követően ismét éhkopp jött a szektorba. Az idei év első négy hónapjában a szálláshelyek jelentős része zárva volt, így nem csak a határzár miatt elmaradó külföldi vendégkör, de a kényszerű korlátozások okán a hazai sem tudott szállodákba menni.
A hazai szálláshelyek májustól üzemeltek szinte megszokott üzemmódban, ám egy ideig csak védettségi igazolvánnyal rendelkező vendégeket fogadhattak. Júniusban ugyanakkor változtak a szabályok, és arról szóltak a hírek, hogy jelentős számban indultak útnak az emberek, és bár a külföldi turisták hiányoznak, a hazai vendégek megtöltik a szállodákat. Más kérdés, hogy a kormányzati szakemberek által hangoztatott sikereket a statisztikák nem igazolták vissza, és az iparági érintettek arról beszéltek, hogy megváltozott a magyar vendégek nyaralási szokása is. A hétvégéken ugyan sokan vannak a legnépszerűbb helyeken, így például tele volt a Balaton, ám a hétköznapokon a pandémiát megelőző időszakhoz képest nagyobb volt a pangás. Arról is beszéltek, hogy növekedés csak a 2020-as évhez képest tapasztalható.
A KSH csütörtök reggel tette közzé a 2021. júliusára vonatkozó statisztikáit, amelyek egyértelműen az utóbbi kijelentéseket támasztják alá.
A belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma júliusban 2020 azonos hónapjához viszonyítva 8,1 százalékkal nőtt, de 11 százalékkal elmaradt a járvány kitörése előtti év, 2019 júliusához képest. A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 2020. júliushoz mérten 16 százalékkal emelkedett, 2019 azonos időszakához viszonyítva 70 százalékkal csökkent. Az előző hónaphoz képest a belföldi vendégéjszakák száma 1,2 millióval, a külföldieké 350 ezerrel volt magasabb, derült ki a friss adatokból.
Ahogy az a fentiekből kiderült, a hazai turizmus elsősorban a belföldi vendégekre támaszkodhatott, ezért mi is csak a róluk szóló adatsorokat vesszük górcső alá. Mint közölték, a vendégszám 802 ezret, az eltöltött vendégéjszakáké 2,3 milliót ért el. Ebből következik, hogy az átlag háromnál is kevesebb éjszakát töltött a fizetős szálláshelyeken, ami alátámasztja azokat az információkat, mely szerint az egész hetes nyaralás helyett csak hosszú hétvégét tartott a turisták többsége.
A KSH adataiból az is kiderült, hogy a legnépszerűbb turisztikai régió a Balaton volt, ahol a belföldi vendégéjszakák több mint harmadát regisztrálták. Ugyanakkor a számok azt jelzik, hogy a magyar tenger partján még a belföldi vendégéjszakák számában sem sikerült elérni a járvány előtti szintet. A napvilágot látott nyilatkozatok (akár kormányzati, akár a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetői tették azokat) számos esetben sejtették azt, hogy a magyar vendégek újra felfedezik a hazai vizeket. Nos a KSH adatai szerint erről valójában legfeljebb a Balaton esetében beszélhetnénk (bár ahogy jeleztük itt is kevesebb vendég volt, mint a pandémiát megelőzően), a Tisza- vagy a Velencei-tavat is magába foglaló régió statisztikái egyértelműen visszaesést mutatnak.
A kevesebb belföldi vendégéjszaka mögött az esetleges egészségügyi kockázatok mellett nagy valószínűséggel anyagi okok játszhattak szerepet, hiszen sokaknak csökkent a jövedelme. Ugyanakkor a Szép-kártyára vonatkozó könnyítések egyértelműen meglátszanak. Nagyon sokan voltak ugyanis, akik ebből a keretből mentek nyaralni.
Ha a január-júliusi időszakot vesszük, akkor azt mondhatjuk, hogy tavaly a hét hónap helyett nagyjából 4,5 hónap volt, amikor a szálláshelyek vendégeket fogadhattak. Idén még ennél is rosszabb volt a helyzet, hiszen szűk három hónap volt, amikor szállodákba lehetett menni. Ennek ellenére tavaly a Szép-kártyás költések első hét hónapos értéke elérte a 2019-es szintet, és idén a még rövidebb intervallumban is csak kis mértékben maradt el attól.
Összességében tehát az adatok azt mutatják, hogy a külföldi vendégek továbbra is nagyon hiányoznak, míg a magyarok egy része anyagi okok miatt nem tud utazni, vagy csak a béren kívüli juttatások terhére teszik ezt meg. Nagy kérdés, hogy a lakosságnak nyújtott, és kilátásba helyezett különböző állami transzferek mennyit segítenek majd, hiszen a szezon lecsengésével és egy esetleges újabb járványhullámmal ismét kiürülhetnek a szállodák.
