Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss elemzése éles kritikát fogalmazott meg a kormány egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló állami támogatási rendszeréről, a jelentés szerint ugyanis nemcsak eredményeket, hanem komoly kockázatokat is hordoz, sőt, egyes esetekben valós költségvetési torzításokat is eredményezhet.
A Portfolio által szemlézett jelentésből kiderült, Magyarországra 2020 óta több mint 10 000 milliárd forintnyi nettó közvetlentőke-befektetés (FDI) érkezett, amelynek kétharmada nem friss tőkeérkezésként, hanem újrabefektetett jövedelemként jelent meg a statisztikákban. Ez utóbbi a vállalatok adózott eredményéből származik, amelyet nem fizetnek ki osztalékként, hanem a cégnél hagynak további működtetésre. Mint írták, ennek következtében a külföldi közvetlentőke-befektetések állománya 2024 második negyedévére elérte a 42 000 milliárd forintot.
A külföldiek jártak jól?
Az ÁSZ jelentése szerint egyedi kormánydöntések rendszere a beruházásösztönzés kiemelt eszköze Magyarországon, amelyen keresztül 2020 és 2023 között a kormány összesen több mint 800 milliárd forintot ítélt oda különféle vállalati projektek támogatására. Ezekből külön kiemelkedik a 2021-es év, amikor 223,2 milliárd forintnyi támogatást hagytak jóvá, melynek 90 százaléka külföldi tulajdonú cégekhez került. A portál emlékeztetett, a legnagyobb összegű egyedi támogatás (76,4 milliárd forint) az SK On Hungary iváncsai akkumulátorgyárához kapcsolódott.
A Portfolio kiemelte, a magyar kormány európai viszonylatban is kiemelten bőkezű, ha a cégek ösztönzéséről van szó: GDP-arányosan egyetlen tagállam sem költött annyit támogatásokra az EU-ban, mint Magyarország az Európai Bizottság friss kimutatása szerint – igaz, ebbe nemcsak az EKD-kifizetéseket számították bele. Az EKD-támogatások közel felét azok a vállalatok kapták, amelyek stratégiai megállapodást kötöttek a kormánnyal, a legnagyobb kedvezményezettek közé tartozik a Bosch, a Mercedes, a Hankook vagy a Samsung – tette hozzá a cikk.
Fotó: Depositphotos
Fontos aggályok
Az Állami Számvevőszék elemzése alapvetően arra a három szempontra koncentrált, hogy az EKD-k esetében milyen szempontok alapján döntenek a támogatásokról, mennyire megalapozottak ezek, valamint hogy mennyire térültek meg.
A cikk szerint az ÁSZ elsőként az előkészítési folyamatot vizsgálta meg. Megállapították, hogy támogatási döntések fő mércéje a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség által számított államháztartási megtérülés. Ez elsősorban három tényezőn alapul, a munkahelyekhez kapcsolódó adó- és járulékbevételeken (szja, tb), a bérekből származó fogyasztás miatti áfa- és jövedékiadó-bevételen, valamint a vállalati szinten megjelenő társasági adón, iparűzési adón és innovációs járulékon.
A Portfolio kiemelte, az ÁSZ több ponton is megkérdőjelezte a modell megalapozottságát, mivel a Számvevőszék véleménye szerint a számítások nem veszik figyelembe, hogy a munkaerőpiac gyakorlatilag teljesen lefedett – a támogatás nyomán létrejött munkahelyekre felvett dolgozók tehát nem feltétlenül a munkanélküliek közül kerülnek ki, hanem máshonnan szívják el őket.
Emellett kifogásolták például, hogy nem szerepelnek a számításban az alternatív lehetőségek (mi történne, ha nem támogatnák a projektet?), de a támogatásra fordított közpénz alternatív felhasználási lehetőségeivel sem számoltak. A portál kiemelte,
a legélesebb kritika pedig talán az, hogy az EKD-eljárásokban az infrastruktúra- és közműfejlesztések (például közutak, energiaellátás) költségeit sem vonják be a nettó jelenérték-számításba.
A jelentés így arra a megállapításra jutott, hogy a HIPA által alkalmazott modell így jelentősen túlbecsüli a támogatás államháztartási előnyeit. Az ÁSZ szerint a valós költségvetési hatás sokkal alacsonyabb lehet.
A jelentés emellett komoly hiányosságként nevesíti, hogy a támogatási döntések előkészítése során a nemzetgazdasági hatások vizsgálata elmarad, pedig pont ezek lehetnének a szempontok, amelyek indokolhatják a közpénzek célzott elköltését.
Reagált a KKM
A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerkesztőségünknek megküldött levelében reagált az ÁSZ jelentésére. Amellett, hogy félretájékoztatást említettek, a tárca kiemelte:
A megjelent cikkek állításaival ellentétben ugyanis az ÁSZ jelentése valójában javaslatokat, kiegészítéseket fogalmaz meg egy alapvetően jól működő rendszerhez. Ez bárki számára világos lehet, aki ténylegesen elolvassa a jelentést, vagy annak legalább a vezetői összefoglalóját.
