6p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Megpróbálkoztunk a szinte lehetetlennel és kísérletet tettünk arra, hogy összegezzük az Orbán-kormány sportra fordított kiadásait. A végösszeg elképesztő lett: egy költségeivel elszálló olimpiát is lehetett volna rendezni ennyi pénzből.

A sportot stratégiai ágazatnak kell tekinteni. Amennyiben ez nem történik meg,

"Magyarország soha nem lesz a sikeres emberek országa. Az élet minden területén minél több bajnokra van szükség, és akikben van tehetség, azokat támogatni kell, nem pedig elvenni a megmaradt költségvetési forrásokat".

Mondta ezt Orbán Viktor még a második kormányra kerülésük előtt, 2010 januárjában. Ma már tudjuk, ez bőven több volt egy egyszerű kampányszólamnál a sportrajongók irányába. Az elmúlt években ugyanis számolatlanul öntötték a milliárdokat stadionokba és különféle sportcsarnokokba, melyek zömét a NER-barát vállalkozások húzhatták fel. Közvetlenül a költségvetésből azonban nem lehetett annyi pénzt becsatornázni, amennyit szükségesnek gondolt a kormány, hiszen 2011-ben kitalálták és elindították a sokat vitatott látványcsapat-sportok támogatási rendszerét, a TAO-támogatást.

Fotó: MTI
Fotó: MTI



1 forint sportra = 2 forint megtakarítás az egészségügyben

A növekvő kiadásokat a kritikus hangok kereszttüzében és nagy (foci)eredmények hiányában meglehetősen nehéz megindokolni, a kormány azonban nem adja fel. Előhúzták azt a kártyát, miszerint a stadionok és a sport a kulcs a jövő egészséges generációjához, és csökkenti az egészségügyi kiadásokat is. Bár nehéz elképzelni, hogy a 15 milliárdos Haladás-stadion vagy épp a felcsúti miniaréna mennyiben járulhat hozzá a helyi gázszerelő egészségének javulásához, a TAO-s létesítmények esetében létezik egy kikötés, miszerint 20 százalékban a lakosságot kell szolgálnia a létesítménynek. A színfalak mögött azonban mégsem örülnek sokan az átlagemberek megjelenésének.

"Megértem én az önkormányzatokat, vagy azt, aki működteti a létesítményeket, hogy drága pénzen felújították, kialakították, megépítették, és ezek az átlagemberek odamennek és pusztítják a vagyont, de mégiscsak az van benne, hogy a 20 százalékot nekik kéne használni; hála istennek, persze van kivétel, sok pozitívum is" - mondta Salga Péter, a Magyar Szabadidősport Szövetség főtitkára egy bizottsági meghallgatáson tavaly.

A vagyont pusztító átlagemberek ellenére mégis van eredmény, legalábbis Nyitrai Zsolt fideszes képviselő szerint, akinek sikerült a legjobb magyarázatot prezentálnia idén év elején: Szerinte

"minden sportra költött egy forint két forint megtakarítást eredményez az egészségügyben".

Ha ebből indulunk ki, akkor az eltérített magánnyugdíj-pénztári vagyon nagyságával kellene, hogy vetekedjen az egészségügyben realizált megtakarítás. 

Ebből egy olimpia is kijönne már

Orbánék a szakpolitikán belüli költekezés lehetőségeit tehát túlságosan szűknek találhatták, hiszen a központi költségvetés előirányzatai mellett külön kormányhatározatokkal és az "eltérített társasági adókkal" operáló TAO-támogatási rendszerrel újabb milliárdokat toltak a sportba. 

A 15 milliárdos Haladás-stadion
A 15 milliárdos Haladás-stadion

Az, hogy mennyire jól hasznosultak a TAO-forintok az utánpótlás-nevelés terén, leginkább a belga Double Pass akadémiákat vizsgáló felméréséből derül ki. A felcsúti akadémia a bezsebelt TAO-támogatások nagysága alapján az egyik, ha nem a legjobb utánpótlás-nevelő helynek kellene lennie, a független vizsgálat szerint viszont egy középszerű akadémiát sikerült a pénzből kialakítani. Ellenben a töredék annyi támogatást felmarkoló debreceni akadémia szakmailag a legjobbnak bizonyult. Vagyis a jó munkához sokkal inkább szakmai tudás kell, mint milliárdokból felhúzott stadionok és Makovecz-stílusú kazánházak.

Nem tisztünk most azonban megítélni az elköltött pénzek hasznosulását, sokkal inkább szerettük volna megbecsülni, összesen mennyi közpénz ment el stadionokra, sportcsarnokokra és egyéb fejlesztésekre.

A korábban megjelent sajtóhírekből már kiderült, hogy csak stadionokra mintegy 350 milliárd forintot költött el az Orbán-kormány, amiben persze sokat nyom a latba az új 190 milliárdos Puskás Stadion. A stadionokra fordított kiadások már csak azért is lehetnek túlzóak, mert az erőfeszítések ellenére nem sikerült érdemben növelni a meccsek nézőszámát. Így a jelen állás szerint egyetlen egy szurkolóra átlagosan 5 milliót költ a kormány ezekkel a beruházásokkal. A fociszentélyek mellett uszodákra, multifunkcionális sportcsarnokokra, kézicsarnokokra, a határon túli foci támogatására (csak erre 20 milliárd forintot költöttek az elmúlt 2 évben), tanuszodákra, sportparkokra 454 milliárd forintnyi kiadást összegeztünk.

Vagyis csak létesítményekkel kapcsolatban 796 milliárdnál jár a kormány sportszámlája.

Ebből a pénzből már egy olimpiát is meg lehetne rendezni - persze, ha nem jellemezné ezeket a játékokat a költségek brutális elszállása. A PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó vállalat 2017 elején 774 milliárd forintra taksálta a 2024-es budapesti olimpia teljes költségvetését - a jellemző költségnövekedések nélkül. 

Bár már ez is elképesztő összeg, csupán egy részét képezi a teljes számlának. "Tovább is van, mondjuk még!?" A szakpolitikai kiadásokat (pl. versenysport támogatása, dopping elleni küzdelem) 155 milliárd forintra becsültük az elmúlt évek költségvetései és zárszámadásai alapján.

A sport részszámla összege így: 950 milliárd forint.

Még mindig van tovább is! Nem feledkezhetünk meg ugyanis az Orbán-kormány "találmányáról", a TAO-támogatásokról.  A rendszer lényege, hogy a vállalkozások a nyereségük után fizetendő társasági adót részben vagy egészben egy sportklubhoz irányítják. Kétségünk tehát ne legyen: ez igenis közpénz. Kimondta már a Kúria is, és bár hazai fronton a kormány ezt minden erejével tagadja, Brüsszel felé elismerték, amikor el kellett fogadtatni az Unióval a támogatási formát.

A rendszer indulása óta 2016-tal bezárólag a zárszámadási törvények alapján valamivel több mint 359 milliárd forint esett ki emiatt a költségvetésből, a tavalyi és az idei költségvetés alapján a kormány számításai szerint további 167 milliárd forintról mondanak le a sport érdekében. Vagyis a TAO-nak köszönhetően több mint 526 milliárd forint áramlott a sportba 2011 óta.

A részszámlákat összeadva 1475 milliárd forintra tehető az az összeg, amit az Orbán-kormány a regnálás alatt a sporttal összefüggésben elköltött.


LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!