<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Megpróbálkoztunk a szinte lehetetlennel és kísérletet tettünk arra, hogy összegezzük az Orbán-kormány sportra fordított kiadásait. A végösszeg elképesztő lett: egy költségeivel elszálló olimpiát is lehetett volna rendezni ennyi pénzből.

A sportot stratégiai ágazatnak kell tekinteni. Amennyiben ez nem történik meg,

"Magyarország soha nem lesz a sikeres emberek országa. Az élet minden területén minél több bajnokra van szükség, és akikben van tehetség, azokat támogatni kell, nem pedig elvenni a megmaradt költségvetési forrásokat".

Mondta ezt Orbán Viktor még a második kormányra kerülésük előtt, 2010 januárjában. Ma már tudjuk, ez bőven több volt egy egyszerű kampányszólamnál a sportrajongók irányába. Az elmúlt években ugyanis számolatlanul öntötték a milliárdokat stadionokba és különféle sportcsarnokokba, melyek zömét a NER-barát vállalkozások húzhatták fel. Közvetlenül a költségvetésből azonban nem lehetett annyi pénzt becsatornázni, amennyit szükségesnek gondolt a kormány, hiszen 2011-ben kitalálták és elindították a sokat vitatott látványcsapat-sportok támogatási rendszerét, a TAO-támogatást.

Fotó: MTI
Fotó: MTI



1 forint sportra = 2 forint megtakarítás az egészségügyben

A növekvő kiadásokat a kritikus hangok kereszttüzében és nagy (foci)eredmények hiányában meglehetősen nehéz megindokolni, a kormány azonban nem adja fel. Előhúzták azt a kártyát, miszerint a stadionok és a sport a kulcs a jövő egészséges generációjához, és csökkenti az egészségügyi kiadásokat is. Bár nehéz elképzelni, hogy a 15 milliárdos Haladás-stadion vagy épp a felcsúti miniaréna mennyiben járulhat hozzá a helyi gázszerelő egészségének javulásához, a TAO-s létesítmények esetében létezik egy kikötés, miszerint 20 százalékban a lakosságot kell szolgálnia a létesítménynek. A színfalak mögött azonban mégsem örülnek sokan az átlagemberek megjelenésének.

"Megértem én az önkormányzatokat, vagy azt, aki működteti a létesítményeket, hogy drága pénzen felújították, kialakították, megépítették, és ezek az átlagemberek odamennek és pusztítják a vagyont, de mégiscsak az van benne, hogy a 20 százalékot nekik kéne használni; hála istennek, persze van kivétel, sok pozitívum is" - mondta Salga Péter, a Magyar Szabadidősport Szövetség főtitkára egy bizottsági meghallgatáson tavaly.

A vagyont pusztító átlagemberek ellenére mégis van eredmény, legalábbis Nyitrai Zsolt fideszes képviselő szerint, akinek sikerült a legjobb magyarázatot prezentálnia idén év elején: Szerinte

"minden sportra költött egy forint két forint megtakarítást eredményez az egészségügyben".

Ha ebből indulunk ki, akkor az eltérített magánnyugdíj-pénztári vagyon nagyságával kellene, hogy vetekedjen az egészségügyben realizált megtakarítás. 

Ebből egy olimpia is kijönne már

Orbánék a szakpolitikán belüli költekezés lehetőségeit tehát túlságosan szűknek találhatták, hiszen a központi költségvetés előirányzatai mellett külön kormányhatározatokkal és az "eltérített társasági adókkal" operáló TAO-támogatási rendszerrel újabb milliárdokat toltak a sportba. 

A 15 milliárdos Haladás-stadion
A 15 milliárdos Haladás-stadion

Az, hogy mennyire jól hasznosultak a TAO-forintok az utánpótlás-nevelés terén, leginkább a belga Double Pass akadémiákat vizsgáló felméréséből derül ki. A felcsúti akadémia a bezsebelt TAO-támogatások nagysága alapján az egyik, ha nem a legjobb utánpótlás-nevelő helynek kellene lennie, a független vizsgálat szerint viszont egy középszerű akadémiát sikerült a pénzből kialakítani. Ellenben a töredék annyi támogatást felmarkoló debreceni akadémia szakmailag a legjobbnak bizonyult. Vagyis a jó munkához sokkal inkább szakmai tudás kell, mint milliárdokból felhúzott stadionok és Makovecz-stílusú kazánházak.

Nem tisztünk most azonban megítélni az elköltött pénzek hasznosulását, sokkal inkább szerettük volna megbecsülni, összesen mennyi közpénz ment el stadionokra, sportcsarnokokra és egyéb fejlesztésekre.

A korábban megjelent sajtóhírekből már kiderült, hogy csak stadionokra mintegy 350 milliárd forintot költött el az Orbán-kormány, amiben persze sokat nyom a latba az új 190 milliárdos Puskás Stadion. A stadionokra fordított kiadások már csak azért is lehetnek túlzóak, mert az erőfeszítések ellenére nem sikerült érdemben növelni a meccsek nézőszámát. Így a jelen állás szerint egyetlen egy szurkolóra átlagosan 5 milliót költ a kormány ezekkel a beruházásokkal. A fociszentélyek mellett uszodákra, multifunkcionális sportcsarnokokra, kézicsarnokokra, a határon túli foci támogatására (csak erre 20 milliárd forintot költöttek az elmúlt 2 évben), tanuszodákra, sportparkokra 454 milliárd forintnyi kiadást összegeztünk.

Vagyis csak létesítményekkel kapcsolatban 796 milliárdnál jár a kormány sportszámlája.

Ebből a pénzből már egy olimpiát is meg lehetne rendezni - persze, ha nem jellemezné ezeket a játékokat a költségek brutális elszállása. A PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó vállalat 2017 elején 774 milliárd forintra taksálta a 2024-es budapesti olimpia teljes költségvetését - a jellemző költségnövekedések nélkül. 

Bár már ez is elképesztő összeg, csupán egy részét képezi a teljes számlának. "Tovább is van, mondjuk még!?" A szakpolitikai kiadásokat (pl. versenysport támogatása, dopping elleni küzdelem) 155 milliárd forintra becsültük az elmúlt évek költségvetései és zárszámadásai alapján.

A sport részszámla összege így: 950 milliárd forint.

Még mindig van tovább is! Nem feledkezhetünk meg ugyanis az Orbán-kormány "találmányáról", a TAO-támogatásokról.  A rendszer lényege, hogy a vállalkozások a nyereségük után fizetendő társasági adót részben vagy egészben egy sportklubhoz irányítják. Kétségünk tehát ne legyen: ez igenis közpénz. Kimondta már a Kúria is, és bár hazai fronton a kormány ezt minden erejével tagadja, Brüsszel felé elismerték, amikor el kellett fogadtatni az Unióval a támogatási formát.

A rendszer indulása óta 2016-tal bezárólag a zárszámadási törvények alapján valamivel több mint 359 milliárd forint esett ki emiatt a költségvetésből, a tavalyi és az idei költségvetés alapján a kormány számításai szerint további 167 milliárd forintról mondanak le a sport érdekében. Vagyis a TAO-nak köszönhetően több mint 526 milliárd forint áramlott a sportba 2011 óta.

A részszámlákat összeadva 1475 milliárd forintra tehető az az összeg, amit az Orbán-kormány a regnálás alatt a sporttal összefüggésben elköltött.