A sportot stratégiai ágazatnak kell tekinteni. Amennyiben ez nem történik meg,
"Magyarország soha nem lesz a sikeres emberek országa. Az élet minden területén minél több bajnokra van szükség, és akikben van tehetség, azokat támogatni kell, nem pedig elvenni a megmaradt költségvetési forrásokat".
Mondta ezt Orbán Viktor még a második kormányra kerülésük előtt, 2010 januárjában. Ma már tudjuk, ez bőven több volt egy egyszerű kampányszólamnál a sportrajongók irányába. Az elmúlt években ugyanis számolatlanul öntötték a milliárdokat stadionokba és különféle sportcsarnokokba, melyek zömét a NER-barát vállalkozások húzhatták fel. Közvetlenül a költségvetésből azonban nem lehetett annyi pénzt becsatornázni, amennyit szükségesnek gondolt a kormány, hiszen 2011-ben kitalálták és elindították a sokat vitatott látványcsapat-sportok támogatási rendszerét, a TAO-támogatást.
"Megértem én az önkormányzatokat, vagy azt, aki működteti a létesítményeket, hogy drága pénzen felújították, kialakították, megépítették, és ezek az átlagemberek odamennek és pusztítják a vagyont, de mégiscsak az van benne, hogy a 20 százalékot nekik kéne használni; hála istennek, persze van kivétel, sok pozitívum is" - mondta Salga Péter, a Magyar Szabadidősport Szövetség főtitkára egy bizottsági meghallgatáson tavaly.
A vagyont pusztító átlagemberek ellenére mégis van eredmény, legalábbis Nyitrai Zsolt fideszes képviselő szerint, akinek sikerült a legjobb magyarázatot prezentálnia idén év elején: Szerinte
"minden sportra költött egy forint két forint megtakarítást eredményez az egészségügyben".
Ha ebből indulunk ki, akkor az eltérített magánnyugdíj-pénztári vagyon nagyságával kellene, hogy vetekedjen az egészségügyben realizált megtakarítás.
Ebből egy olimpia is kijönne már
Orbánék a szakpolitikán belüli költekezés lehetőségeit tehát túlságosan szűknek találhatták, hiszen a központi költségvetés előirányzatai mellett külön kormányhatározatokkal és az "eltérített társasági adókkal" operáló TAO-támogatási rendszerrel újabb milliárdokat toltak a sportba.
Az, hogy mennyire jól hasznosultak a TAO-forintok az utánpótlás-nevelés terén, leginkább a belga Double Pass akadémiákat vizsgáló felméréséből derül ki. A felcsúti akadémia a bezsebelt TAO-támogatások nagysága alapján az egyik, ha nem a legjobb utánpótlás-nevelő helynek kellene lennie, a független vizsgálat szerint viszont egy középszerű akadémiát sikerült a pénzből kialakítani. Ellenben a töredék annyi támogatást felmarkoló debreceni akadémia szakmailag a legjobbnak bizonyult. Vagyis a jó munkához sokkal inkább szakmai tudás kell, mint milliárdokból felhúzott stadionok és Makovecz-stílusú kazánházak.
Nem tisztünk most azonban megítélni az elköltött pénzek hasznosulását, sokkal inkább szerettük volna megbecsülni, összesen mennyi közpénz ment el stadionokra, sportcsarnokokra és egyéb fejlesztésekre.
A korábban megjelent sajtóhírekből már kiderült, hogy csak stadionokra mintegy 350 milliárd forintot költött el az Orbán-kormány, amiben persze sokat nyom a latba az új 190 milliárdos Puskás Stadion. A stadionokra fordított kiadások már csak azért is lehetnek túlzóak, mert az erőfeszítések ellenére nem sikerült érdemben növelni a meccsek nézőszámát. Így a jelen állás szerint egyetlen egy szurkolóra átlagosan 5 milliót költ a kormány ezekkel a beruházásokkal. A fociszentélyek mellett uszodákra, multifunkcionális sportcsarnokokra, kézicsarnokokra, a határon túli foci támogatására (csak erre 20 milliárd forintot költöttek az elmúlt 2 évben), tanuszodákra, sportparkokra 454 milliárd forintnyi kiadást összegeztünk.
Vagyis csak létesítményekkel kapcsolatban 796 milliárdnál jár a kormány sportszámlája.
Ebből a pénzből már egy olimpiát is meg lehetne rendezni - persze, ha nem jellemezné ezeket a játékokat a költségek brutális elszállása. A PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó vállalat 2017 elején 774 milliárd forintra taksálta a 2024-es budapesti olimpia teljes költségvetését - a jellemző költségnövekedések nélkül.
Bár már ez is elképesztő összeg, csupán egy részét képezi a teljes számlának. "Tovább is van, mondjuk még!?" A szakpolitikai kiadásokat (pl. versenysport támogatása, dopping elleni küzdelem) 155 milliárd forintra becsültük az elmúlt évek költségvetései és zárszámadásai alapján.
A sport részszámla összege így: 950 milliárd forint.
Még mindig van tovább is! Nem feledkezhetünk meg ugyanis az Orbán-kormány "találmányáról", a TAO-támogatásokról. A rendszer lényege, hogy a vállalkozások a nyereségük után fizetendő társasági adót részben vagy egészben egy sportklubhoz irányítják. Kétségünk tehát ne legyen: ez igenis közpénz. Kimondta már a Kúria is, és bár hazai fronton a kormány ezt minden erejével tagadja, Brüsszel felé elismerték, amikor el kellett fogadtatni az Unióval a támogatási formát.
A rendszer indulása óta 2016-tal bezárólag a zárszámadási törvények alapján valamivel több mint 359 milliárd forint esett ki emiatt a költségvetésből, a tavalyi és az idei költségvetés alapján a kormány számításai szerint további 167 milliárd forintról mondanak le a sport érdekében. Vagyis a TAO-nak köszönhetően több mint 526 milliárd forint áramlott a sportba 2011 óta.
A részszámlákat összeadva 1475 milliárd forintra tehető az az összeg, amit az Orbán-kormány a regnálás alatt a sporttal összefüggésben elköltött.
