A február végén kirobbant orosz-ukrán háború azonban számos csatornán keresztül rontja a növekedési kilátásokat – állapítja meg az MNB az Inflációs jelentésében. Mindenekelőtt azáltal, hogy a gazdasági újranyitással párhuzamosan számos ország esetében több évtizedes csúcsra nőtt az infláció. Magyarországon a februári 8,3 százalékos mérték még „csak” 15 éve nem látott magasság.
Mint arra már számos cikkünkben rámutattunk, az infláció emelkedésének hátterében elsősorban a nyersanyag-, a termény- és az energiaárak tartós növekedése áll, amelyhez az egyre több piacon megfigyelhető ellátási nehézségek is hozzájárulnak. Tovább rontja az inflációs kockázatokat – magyarul, még a jelenleginél is nagyobb fogyasztóiár-indexet valószínűsít a következő hónapokban –, hogy az orosz-ukrán háború hatására a régiós devizák jelentősen gyengültek.
Például a forint az addigi, 370-es szintet valamivel meghaladó történelmi mélypontját átlépve a spekuláció hatására egészen 400-ig ment, ahonnan csak a jegybanki beavatkozás – az egyhetes betéti kamat emelése – hatására ment vissza, de még jelenleg is 375 körül ingadozik.
Az energia- és nyersanyagárak már említett emelkedése költségoldalról tovább növeli a hazai inflációt, hogy milyen mértékig, az erőteljesen függ a háború alakulásától. Így bizonytalan, hol lehet a pénzromlás teteje. A ma közzétett Inflációs jelentésében az MNB 7,5-9,8 százalékos prognózist adott – a sáv szélessége pontosan tükrözi a világban az orosz-ukrán háború miatt most meglévő bizonytalanságot. A Monetáris Tanács keddi ülését – melyen az alapkamatot 100 bázisponttal, 4,4 százalékra emelte – követően Virág Barnabás kilátásba helyezte, hogy a fogyasztóiár-index márciusban 8,5-9 százalék lehet, az általa kivetített grafikonból azonban azt lehetett kiolvasni, hogy májusban akár 11 százalékos adattal is találkozhatunk majd.
Emögött az MNB szerint az állhat, hogy ez év elején a vállalatok az energia- és nyersanyagárak tavalyi növekedése miatt a korábbi évek átlagánál számottevően nagyobb mértékben árazták át a termékeiket. Bár az úgynevezett elsőkörös hatások begyűrűzése után a következő hónapokban az infláció mérséklődésére lehetett számítani, az orosz-ukrán háború újabb jelentős költségsokkot okozott.
A rövid távon várható inflációs pálya a háború időtartamától, a szankciók mértékétől és fennmaradásának hosszától, valamint az ezekre adott kormányzati válaszlépésektől függ – szögezi le a jegybanki stáb az Inflációs jelentésben. Az energia- és nyersanyagárak emelkedése költségoldalról tovább növeli az inflációt, ezért az a második félévben kezdhet csökkenni. Amennyiben a háború okozta piaci sokk enyhül, akkor a bázishatásból, valamint a várt nyersanyagár-korrekcióból fakadóan mérséklődhet az infláció.
Fontos információ, hogy az MNB előrejelzése azon alapul, a kormány nem hosszabbítja meg sem az üzemanyagárakra bevezetett, május 15-éig érvényes árplafont – miszerint egy liter benzin és gázolaj nem kerülhet többe 480 forintnál –, sem a május 1-ig hat termékre vonatkozó élelmiszerárstopot.
A jegybank arra számít, hogy a háborús feszültségek elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése és a jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 második felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba (ez 2-4 százalék), majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index 2023-ban 3,3-5 százalék között, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakulhat.
Az MNB a GDP-re vonatkozó prognózisát is jelentősen lerontotta, 6 százalékos gazdasági növekedés helyett 2,5-4,5 százalékost vár, mondván, a rövid távú gazdasági kilátásokat nagyfokú bizonytalanság övezi. A növekedést az emelkedő nyersanyag- és energiaárak, valamint az ellátási láncok fokozódó nehézségei is lassítják.
A gazdasági aktivitást a következő negyedévekben a háború, a bevezetett szankciós politikák és a kormányzatok ezen rendkívüli helyzetre adott válaszai befolyásolják erőteljesen. A háború következményei közvetlenül a külkereskedelmi csatornákon és a nemzetközi termelési láncok nehézségein keresztül fejtik ki a legerősebb növekedést fékező hatást. Ezen felül a nyersanyagárak és a vállalati költségek emelkedése, illetve a bizonytalanság általánosan magas szintje is visszafogja a bővülést.
A növekedés szerkezetét jellemző kettősség a következő időszakban is fennmarad. A külső tényezők hatására lassul az export, és 2022-ben az ellátási láncok töredezettsége mellett enyhébb pozitív hatást fejt ki a GDP-re. A külső piacok és a termelési láncok helyreállásával párhuzamosan azonban az MNB szerint az idei év végétől újból jelentősen emelkedhet a kivitel, amit az elmúlt években kiépült új exportkapacitások termelésbe állása is erősít. A belső kereslet erős, a háztartások fogyasztását a bérek emelkedése és a lakossági jövedelmet bővítő kormányzati intézkedések (jelesül a nyugdíjak emelése, a nyugdíjprémium, a családosok szja-visszatérítése és a 25 év alattiak szja-mentessége) egyaránt növelik.
Az emelkedő infláció ellenére továbbra is pozitív a reálbér növekedése, még ha a dinamika nem is akkora, mint amilyenre tavaly év végén számítottunk – mutatott rá Balatoni András, az MNB igazgatója az Inflációs jelentés ismertetésekor. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hitelezési oldal bizonytalanságának növekedése lassíthatja a lakossági fogyasztás bővülését.
A beruházások növekedési üteme lassul, azonban a beruházási ráta magas szinten maradhat. Ezért is vélik úgy a jegybankban, hogy a magyar gazdaság növekedési képessége változatlanul erős, a középtávú növekedési kilátások nem változtak.
Ami a magyar bankrendszer oroszországi és ukrajnai kitettségeit illeti, azokat az MNB stábja kezelhető mértékűeknek tartja. Ebből kiindulva az orosz-ukrán háború egyelőre nehezen előrejelezhető gazdasági hatásait követően is arra számítanak, hogy a hitelezési kapacitások bőségesek maradnak, és támogatni tudják a hitelezést.
Az orosz-ukrán háború reálgazdasági hatásai miatt összességében lassulhat a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme az év második felében, azonban 2024-re visszatérhet a 8 százalék körüli szintre. A háztartási hiteldinamika bővülése pediga 2022. július-december közötti időszakban 7 százalék körüli szintre mehet le, 2023-as év második felétől azonban újra kétszámjegyű ütemet érhet el. E tekintetben bizakodásra adhat okot, hogy az MNB Hitelezési felmérésére adott válaszok alapján mind a lakáshitelek, mind a fogyasztási hitelek esetében élénkülő keresletről számoltak be a bankok, miközben előretekintve további bővülésre számítanak.
A háború hatására a folyó fizetési mérleg hiánya is emelkedik az idén, miután az exportot a gyenge külső kereslet visszafogta, az importot pedig a magas energiaárak megdrágították. 2023-tól a külső egyensúlyi folyamatokban gyors javulás kezdődhet, aminek hatására a folyó fizetési mérleg egyenlege az előrejelzési horizont végére többletbe fordulhat – bizakodnak az MNB-ben.
A költségvetési kockázatokat az orosz-ukrán háború több csatornán keresztül is növeli. Az államháztartás hiánya rövid távon emelkedhet, az GDP-arányosan az idén 4,9 százalék lehet, azt követően azonban a remélt gazdasági növekedésnek köszönhetően fokozatosan mérséklődhet. Ugyanúgy, mint az államadósság, amely 2024-re a mostani, 80 százalék feletti GDP-arányos mértékről 70 százalékra csökkenhet – áll az MNB legfrissebb Inflációs jelentésében.
