5p

Rohamléptekkel alakul át az e-kereskedelem, s ezért egyre több kis raktár kell, amivel a nagy kereslet miatt milliárdokat szakítanak a tulajdonosok. 

A járvány miatt is rákaptunk az online rendelésekre. Annyira, hogy ezen szépen meggazdagodik sok e-kereskedő. De ma már nem elég csak olcsón árulni valamit a neten, pontosabban olcsóbban, mint a nagy online kereskedők. Gyorsabban is kell, mert ez is nagy igény lett. Egyesek már képesek arra, hogy a rendelés leadásától számított 15 percen belül teljesítsék a szállítást. Ezeket hívják manapság Dark Store-nak (Sötét Üzlet). Nevében sötét, valójában inkább szinte láthatatlan, fürge üzletek ezek.

Nincs elegendő jól képzett raktáros, pedig most aranyat ér egy ilyen. Fotó: Prologis
Nincs elegendő jól képzett raktáros, pedig most aranyat ér egy ilyen. Fotó: Prologis

Nem csoda, ha a nagyvárosokban, a sűrűn lakott kerületrészekben hirtelen megugrott a 150-500 négyzetméteres raktárak iránti igény. Egy profi Sötét Üzlet ugyanis pont arra épít, mint például a taxisok: az online központ mindig a rendelés helyéhez legközelebbi egységet riasztja, így onnan szélsebesen mehet ki az áru a cég által bérelt futárral.

Az áruk útja így néz ki: a mondjuk külföldi telephelyről (a gyártótól) a nagyváros határában felhúzott hagyományos logisztikai központba érkezik óriási kamionokon, majd mivel ezeket általában nem engedik be a városba vagy túl magas lenne a behajtási díj, közepes vagy kisebb furgonokkal eljut a belső kerületekben szétszórva létesített kisebb raktárakba. Lényeg, hogy egy adott szortimentből mindegyik egységbe kerüljön több darab is. Ezek a kis raktárak nem átvételi pontokként vagy raktáráruházakként működnek, mint eddig, hanem csak átcsomagoló és elosztó helyként.

A Sötét Üzleteket, mint kategóriát valójában a Tesco találta fel, még 2009-ben, azóta az összes nagy amerikai és európai áruházlánc átvette, de több futárcég, köztük a Budapest utcáin egyre többször megjelent finn Wolt is átállt erre, annyira, hogy léteznek Wolt Marketnek hívott elosztópontok is. Prága egyik kerületében például egy kihasználatlan munkásszálló földszintjén alakítottak ki egy ilyen egységet.

Az e-kereskedelmet és az ehhez kapcsolódó logisztikai piacot gyakran elemző Colliers International nemzetközi ingatlan tanácsadó legújabb tanulmányában megszólaltatta a Wolt egyik vezetőjét, aki azt mondta: egy ilyen egységnek nem kell látszódnia a járókelők számára, mint egy hagyományos boltnak, lényeg, hogy a lehető legolcsóbb legyen a bérlete vagy a kialakítása, hihetetlenül puritán a belseje.

A legfontosabb, hogy a sűrűn lakott övezetekhez nagyon közel legyenek. Ingatlanos szempontból ezek amolyan utcavégi, lenézett, úgymond senki által nem kedvelt helyek, helyiségek, amiktől inkább szabadulni akarnak a tulajdonosok vagy mindenáron (értsd: mélyen áron alul) bérbe adni.

A Sötét Üzletek koncepciója az egyre divatosabb „15 perces város” nagy koncepciójának egyik részlete. Ez a 15 perc utalás arra, hogy az az előnyös, ha minél rövidebbek a logisztikai és szolgáltatói utak, mélyen a lakóövezetek belsejében kell mindent elérhetővé tenni, hogy legfeljebb 15 percre legyen megtalálható minden szolgáltatás.

Eddig csak a lakások, az irodaházak, kisebb kiskereskedelmi egységek és szórakoztató létesítmények voltak a városi közeg fejlesztésének középpontjában. Ám ez az új koncepció a technika és a fogyasztói elvárások változásával átformálja egyes kerületrészek teljes fejlesztési és fejlődési útjait. A beruházóknak és az egész ingatlanos szakmának alkalmazkodnia kell ehhez - állapítja meg a Colliers.

De azért ne gondoljuk, hogy minden város elfogadja ezt, mármint a lakosság. Amszterdam és Rotterdam például - a sok futár és kis furgonok elszaporodása miatti lakossági tiltakozásra válaszolva – korlátozta a Sötét Üzletek létesítését a belvárosban. Talán csak akkor oldják fel ezt, ha még jobban elterjednek az elektromos rollerek, biciklik és riksák.

Nálunk még nem nagyon sok Sötét Üzlet van, de az e-kereskedelem rohamosan fejlődik. Elég ránézni a budapesti és a fővároson kívüli, nagyvárosi utcákra, ahol számtalan futárcég igyekszik pénzt termelni. De most nem a futárokól lesz szó, hanem a webshopok és a logisztikai szolgáltatók közé beékelődött vállalakozásokról. Ezeket úgy hívják, hogy fulfillment cégek, amelyekhez a webshopok kiszervezik az egész logisztikai munka kezelését. Tavaly 4,5 milliárd forintos bevételt ért el a hat cég, köztük a legnagyobb, kicsit több mint 50 százalékos részesedése a Webshippy nevű startupnak volt.

Ezek a cégek veszik át a webshop vagy e-kereskedő cég megbízása alapján az árukészlet raktározását, a csomagok összeállítását és az átadását a szállításra. Ezt a szolgáltatást egyébként klasszikus áruszállító vállalkozások és kifejezetten csak erre szakosodott cégek is kínálják. Perényi András, a Webshippy ügyvezető igazgatója kiemelte:

„Egy professzionális fulfillment cég komoly figyelmet fordít a munkafolyamatok automatizálására, a robotizációra és a logisztikai szoftveres fejlesztésekre. Mi a Webshippyt pont emiatt inkább digitális innovátorként határozzuk meg és nem egyszerű logisztikai szolgáltatóként.”

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!