6p

Bár nőtt a sport területén foglalkoztatottak száma 2011 és 2018 között, annak ismeretében, hogy mennyi pénz ölt bele a kormány az elmúlt közel egy évtized alatt, az adatok meglehetősen ellentmondásos képet festenek.

Az Orbán-kormány egyik legvitatottabb költéseinek minősülnek azok az adóforintok, melyeket a sportra fordít. Az elképesztő összeg létjogosultságát - mely korábbi számításainkra alapozva már a 2000 milliárd forintot is átléphette - több kormányzati szereplő többféle megközelítésből próbálta már alátámasztani és megindokolni. Ezek között az utánpótlás biztosításától kezdve az egészségtudatos társadalmon át egészen a költségvetés egészségügyi kiadásain elérhető megtakarításig sok magyarázat járta körbe a sajtót.

A napokban ezek sora újabb elemmel bővült egy írásbeli parlamenti válasznak köszönhetően. Vadai Ágnes, DK-s képviselő szerette volna megtudni Orbán Viktortól, hogy "miért költ a magyar kormány közpénzt más országok labdarúgásának felvirágoztatására?"

Orbán Viktor nemrég az eszéki fociklubot látogatta meg - Orbán Viktor és Ivan Mestrovic (Fotó: NK Osijek)
Orbán Viktor nemrég az eszéki fociklubot látogatta meg - Orbán Viktor és Ivan Mestrovic (Fotó: NK Osijek)

A kérdés azonban nem előzmény nélküli - mint az a dokumentumból kiderül -, hiszen korábban azt kérdezte a DK-s képviselőnő a Miniszterelnökségtől, hogy "mikor fog a magyar kormány új stadiont építeni az FC Kosice futballklubnak". A klubot nemrég ugyanis megvásárolta a DVTK tulajdonosa, Leisztinger Tamás. A Miniszterelnökség a válaszadást egyszerűen annyival tudta le, hogy a tárcának nem feladata állást foglalni kizárólag magántulajdonban álló gazdasági társaságok külhoni piacszerzésével kapcsolatban. Ugyanakkor a terjeszkedést mindenképp örvendetes fejleménynek találják.

Ez a válasz annak tükrében kifejezetten érdekes, hogy korábban a kormány sok pénzzel támogatta Mészáros Lőrinc eszéki fociklubját: mintegy 3,3 millió eurót adott az új stadionra, az akadémia létrehozására pedig 6 millió eurós támogatást adott a magyar költségvetésből. Emiatt egyáltalán nem légből kapott és alaptalan a kassai stadionépítést firtató kérdés.

Visszatérve a friss, általánosabb felvetésre, a Miniszterelnökség - pontosabban Orbán Viktor nevében Orbán Balázs, államtitkár - részletesebb indoklást fogalmazott meg a külhoni labdarúgás támogatását illetően. Elsőként Magyarország Alaptörvényére hivatkozva úgy fogalmazott, az:

"kimondja, hogy az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget viselünk a határainkon kívül élő magyarok sorsáért, elősegítjük közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatjuk magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, a szülőföldon való boldogulásukat, valamint előmozdítjuk együttműködésüket egymással és Magyarországgal."

Mindez a sport szemszögéből értelmezve:

"A Kárpát-medencei magyar nemzeti összetartozás ügye, a sport közösségteremtő és megtartó ereje, valamint a helyi gazdaság fellendítése egymást erősítik."

Tudniillik a sportba fektetett pénzek a gazdaságot is erősítik - legalábbis valami ilyesmire utal az államtitkár válasza.

"A sporthoz kötődő fejlesztések és infrastrukturális beruházások munkahelyeket teremtenek, egyúttal jelentősen hozzájárulnak a gazdaság fellendüléséhez és bővüléséhez. Azon túlmenően, hogy javul a foglalkoztatottság, megélénkül a turizmus, ezen események hatására megnő a fiatalok érdeklődése az adott sportág iránt, növekedésnek és erősödésnek indul az utánpótlásbázis." - vezette le Orbán Balázs.

Az elmúlt években nagy fokozatra kapcsoló stadion- és sportcsarnok-építésekről folyamatosan beszámolt a sajtó, akárcsak a határon túli együttműködést szolgáló támogatásokról, sőt a sportolók létszámában bekövetkező változásokat is nemrég jártuk körbe. Arról azonban már jóval kevesebb szó esik, hogy vajon hogyan változott a sport ágazatában foglalkoztatottak száma.

Némi utánajárás eredményeként azonban nagyon ambivalens kép rajzolódik ki. Miközben ugyanis Magyarországon megy az egyik legnagyobb forrás a sportra, a foglalkoztatottságot tekintve - bár jelentős növekedés mutatkozott 2011 óta - továbbra is a sereghajtók közé tartozik hazánk.

A költségvetési adatok alapján míg 2011-ben a magyar kormány a GDP 0,3 százalékát fordította sportra és rekreációra, addig ez 2017-re (a legfrissebb elérhető adat az Eurostat oldalán) 1,2 százalékra emelkedett. Ennél többet ma már erre a célra csak Izlandon költenek el a bruttó hazai termék arányában.

A fejlesztésekkel, a beruházásokkal és a bővülő sportolói létszámmal párhuzamosan az ágazatban dolgozók száma is növekedett. A 2011-es 10 700 foglalkoztatotti szám 2018-ra 18 900 főre emelkedett, ami 77 százalékos bővülésnek felel meg. Ennél nagyobb növekedés három országban volt:

  • Lettországban 79,
  • Horvátországban 137,
  • Máltán pedig 200 százalékkal emelkedett a sport területén foglalkoztatottak száma.

Igaz, mindhárom ország esetében a magyarnál kevesebben találták meg a számításaikat az ágazatban, vagyis az arányaiban kiemelkedő növekedés nagyban köszönhető az alacsony bázisnak is. A sport ágazatában dolgozók száma egyik országban sem éri el a legutóbbi adatok alapján a 10 ezer főt.

A régiót tekintve Lengyelországra érdemes kitérni, ahol a magyarnál jóval többen dolgoznak a szóban forgó ágazatban, és az elmúlt években látványos bővülés volt a foglalkoztatottságban.

A foglalkoztatottak száma alapján azonban nehezen lennének összehasonlíthatóak az egyes országok az eltérő népességszám, a munkaerőpiac mérete és az ágazati fejlettség miatt. Így sokkal beszédesebb a sport ágazatában dolgozók létszámát a teljes foglalkoztatottak arányában vizsgálni. Ennek köszönhetően pontosabb képet kaphatunk arról, hogy visszaköszönnek-e az állami milliárdok, a sportinfrastruktúra fejlődése a foglalkoztatottság növekedésében. A válasz röviden: nem.

2018 végén ugyanis a foglalkoztatottaknak mindössze 0,42 százaléka dolgozott a sport ágazatában, ami 0,13 százalékpontos növekedés a 2011-es állapothoz képest. Előrébb lépni sem nagyon sikerült ezen időszak alatt, hiszen míg 2011-ben az uniós ranglista utolsó előtti helyén álltunk megosztva Lengyelországgal és Szlovákiával, a legutóbbi adat alapján a negyedik legkisebb rátával büszkélkedhet Magyarország.

Úgy, hogy mindeközben több olyan uniós tagállam van, ahol a hazainál nagyobb arányban nőtt a sport ágazatában foglalkoztatottak aránya, ráadásul ezt úgy hozták össze, hogy távolról sem növelték olyan mértékben az állami kiadásokat, mint tette azt a magyar kormány. Tehát kisebb mértékű állami és politikai szerepvállalással nagyobb fejlődést sikerült ebből a szempontból elérni. Említésre méltó, hogy Izland - mely a magyarnál több pénzt költ sportra, ezzel az uniós ranglista élén szerepel - a foglalkoztatottak terén is éllovas. 2018-ban az országban dolgozók 2,3 százaléka a sport területén találta meg számításait.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!