Az államháztartás 2023-as éve jobb mint 2022, de nem olyan jó mint amit 2024-től várunk – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a csütörtöki sajtótájékoztatóján. Szerinte a tavalyi az infláció megtörésének éve volt, az idei már a növekedésé lesz, amelyben a pénzügyminiszter folyamatosan kész a cselekvésre.
A pénzügyminiszter úgy véli, hogy szemmel láthatóan kezdenek javulni a számok. Közben előfinanszírozta az állam az EU-ból elmaradó pénzeket, támogatta az ukrán menekülteket – mondta év eleji beszámolójában Varga.
A pénzforgalmi hiány csökkent 2022-höz képest, 4593 ezer milliárdos hiányról lehet beszélni. Varga hangsúlyozta, hogy ez még nem a GDP-hez mért arányos adat, amit majd az EU-val is el kell számolni. Ezt a számot a későbbiekben lehet majd megismerni.
Az eredményekről elmondta, hogy tovább csökkent az államadósság, s az az EU összesített átlagos összevetésében is 10 százalékkal kisebb lett. Az uniós források most már folyamatosan érkeznek, ez 470 milliárd forintot jelent jelen pillanatban. A tartalékok erősek a magyar gazdaságban, jelenleg saját erőből is 1200 milliárd forintra rúgnak, így semmilyen stabilitási kockázat nincs – mondta Varga.
Devizakötvény az évadnyitóra
Ezzel együtt is továbbra is kell fegyelmezett költségvetés, amit az sem befolyásol, hogy az állam 2,5 milliárd dollár értékben dobott piacra devizakötvényt a héten.
Itt 12 év futamidejű dollárkötvényekről van szó, 13-szoros túljegyzéssel. A futamidő meghosszabbítása fontos volt, és több lábon állhat ezzel az államadósság finanszírozása Varga szerint.
Erős a bizalom a magyar gazdaság iránt, amit a hitelminősítők is megerősítették. Varga ezzel magyarázta, hogy 80 bázispontos felárral tudtak kibocsátani kötvényeket és nem 280 bázisponttal, ez is indokolta, hogy a tervezettnél nagyobb mennyiséget értékesített az állam.
Tavaly 60 ezer fővel nőtt a lakossági finanszírozási kör, és továbbra sem akar az állam 30 százalék feletti devizahányadot, annak ellenére sem, hogy most épp dollárt vont be.
Lapunk rákérdezett arra, hogy milyen következményekkel járna, ha az idei évre kihegyezett 2,9 százalékos GDP-hiányt nem tudná tartani a kormány, miután a legújabb kimutatás szerint 5,9 százalékra rúgott a 2023-as.
Vannak pesszimsta és optimista emberek, én optimista ember vagyok
- mondta Varga, kiemelve, hogy a magyar kormány kész cselekedni. Egyben azt is kiemelte, hogy január 4-én ez a kérdés korai.
A makrogazdasági várakozások terén, ahol eléggé nagy a szórás a piacon és a kormányzati kommunikációban is vannak eltérések, kérdésünkre megerősítette, hogy most 3,6 százalék körüli növekedést vár a kormány idén.
Arra a kérdésünkre, hogy szeretne-e jegybankelnök lenni, kitérő választ adott.
A potenciális jegybankelnökökről laptársunk, a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár írt.
Az előzetes adatok szerint a hiány 3,7 százalékos volt a GDP arányában a harmadik negyedévben, ami 264 milliárd forinttal, 2 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbihoz viszonyítva, és 5,4 százalékot tesz ki az első három negyedévben, ami az előző év azonos időszakához képest 1363 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,1 százalékponttal lett kedvezőtlenebb - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A gazdasági kormányzat a tavalyi évre 5,9 százalékra változttatta az elérhető GDP-arányos hiányt, amit idén mérsékelni szeretne.
Miután hatályba léptek ismét a maastrichti kritériumok, 3 százalék alatt kell tartani a hiányt. Ezt olyan növekedéssel lehet a legkönnyebben megteremteni, ami ezt meg is alapozza. Ennek valóságtartalma kapcsán akadnak kételyek a piacon.
