Fokozatosan lassult az idén a béremelkedés üteme, ám még így is jelentős növekedésről van szó. Leegyszerűsítve, ezek a legfontosabb tényezők jellemzik a pénteken megjelent, áprilisra, valamint az év első négy hónapjára vonatkozó béradatokat.
Fotó: Pixabay
Ahogy arról az Mfor reggel beszámolt, a konkrét számokat nézve a következő a helyzet.
- Áprilisban a bruttó átlagbér 645 300 forint volt, ami 13,5 százalékos éves szintű növekedést jelent.
- A kedvezmények nélkül számolt átlagfizetések 444 ezer forintos összege pedig 13,9 százalékos többletnek felel meg.
- Az év első négy hónapját 628 600 forintos bruttó átlagbér jellemezte, a nettó átlagfizetés 418 ezer forintot tett ki, mindkettő 14 százalékos pluszt jelent.
- Kedvező, hogy a bruttó és nettó mediánbérek egyaránt az átlagot meghaladó mértékben, majdnem 17 százalékkal nőttek. Ez pedig azt jelenti, hogy az alacsonyabb bérrel rendelkezők fizetése nagyobb mértékben emelkedhetett.
A bérdinamikához nem egyenletesen járultak hozzá a különböző gazdasági szektorok: áprilisban a közszférában dolgozók közel 20 százalékos nettóbér-emelkedést könyvelhettek el, a nonprofit ágazatok alkalmazottai pedig 17,4 százalékosat. Szemben a magánszektorban látott kevesebb mint 12 százalékos gyarapodással. A négyhavi adatokban is masszív fölényben vannak a költségvetési fizetések, amelyek 18 százalékkal nőttek, a nonprofit szervezeteknél 17,3, míg a vállalkozások esetében 12,6 százalékos volt a dinamika.
Egyebek mellett ezt emelte ki kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Közölte: "A bérek emelkedésében tehát elsősorban az állami bérkorrekcióknak van szerepe, de azért érdemi növekedés látható a vállalati szférában is, amelyet a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, a néhány ágazatban még jelen lévő munkaerőhiány, illetve a tavalyi magas infláció kompenzálásának igénye hajt."
A friss adatokból az is látszik, hogy a vásárlóerőt meghatározó reálbérek továbbra is erős tempót diktálnak. Áprilisban 9,5 százalékkal nőttek, ami lassulást jelent az előző hónapokhoz képest, de kiemelkedőnek mondható. A reálbérek 2022 szeptembere és 2023 augusztusa között voltak a negatív tartományban a kiemelkedő infláció miatt. Azóta viszont tartósan a pozitív intervallumban mozognak.
Átírták a terveket
"A KSH legfrissebb adatai továbbra is azt jelzik, hogy meglepően erős a bérkiáramlás a magyar gazdaságban. Meglepetésnek nevezhető ez a dinamikus növekedés, hogy a garantált bérminimum 10 százalékos emelkedését is felülmúlja és közelebb vagyunk a normál minimálbér 15 százalékos emeléséhez" - kommentálta a pénteken megjelent adatsort Virovácz Péter, az ING közgazdásza.
Hiozzáfűzte: Ráadásul az év eleji vállalati felmérésekből az derült ki, hogy a cégvezetők és munkaügyi osztályok inkább 5-10 százalék közötti béremelésre készültek. A valóság azonban úgy tűnik, hogy átírta ezeket a terveket. Bár a munkaerőpiac feszességének enyhülését látjuk, úgy tűnik, ez egyáltalán nem elegendő ahhoz, hogy kiüsse az alkalmazottakat a nyeregből, így képesek voltak a tervezettnél magasabb béremelést kiharcolni. Ami pedig még szintén hozzájárulhatott a nemzetgazdasági átlagbér ilyen tempójú emelkedéséhez, az a gazdaság fehéredése. Nagyjából ez tükröződik a költségvetés munkaerőhöz kapcsolódó adó- és járulékbevételeiben is."
Kilátások
Virovácz elmondta azt is, hogy a magas bérdinamika a pozitív hatások mellett rizikós is lehet.
"Az eddigi adatok alapján úgy véljük, hogy most már az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában a 10 százalék körüli bérnövekedés, ami az állami és nonprofit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében is akár 12 százalék körül ragadó keresetbővülést hozhat. Ez párosulva a háztartások óvatossági motívumának oldódásával és a kereslet erősödésével megnövelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is. Ez pedig ismét felveti az ár-bér spirál esetleges kialakulásának kérdését. Így meglátásunk szerint a szolgáltatások inflációja mellett a jegybanknak a bérezés alakulásának folyamatát is árgus szemekkel kell figyelnie a jövőbeni kamatdöntések során. Mindezt a júniusi kommunikációban már inflációs kockázatként jelezte is a Magyar Nemzeti Bank" - mondta.
Regős Gábor szerint a következő hónapokban a keresetek emelkedése dinamikus maradhat, a nagyobb vállalkozások későbbi, az eddigieknél esetlegesen kisebb béremelései csak kismértékben módosíthatják lefelé az ütemet. A 9,5 százalékos reálkeresetnövekedés továbbra is tudja támogatni a fogyasztást – kérdés, hogy az óvatossági motívum ezt mennyire akadályozza. De várhatóan a GDP bővülésén belül a második negyedévben is a fogyasztás lehet a fő húzóerő.
