A hagyományos taxisoknak mintegy másfél-két évig tartott, amíg sikerült kilobbizniuk a törvényalkotóknál az Uber kitiltását 2016-ban. A hagyományos szállodások viszont már legalább 2015 óta folyamatosan gyártják a különböző elemzéseket a döntéshozóknak arról, hogy a rövid távú lakáskiadás, vagyis az Airbnb-szektor mennyire káros számukra. Jobbnál jobb ötletekkel álltak elő az évek során, hogy elmondják, miként kellene szerintük igazságot tenni.
Most is egyelőre csak részeredményeket értek el a legalább 5-6 éves lobbimunkával, hiszen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtökön is csak azt jelentette be: az önkormányzatokra bízza a kormány az Airbnb szabályozását. A lakáshotelek ügyének szabályozására majd rendeletben adhatnak jogot a települési önkormányzatoknak.
A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs már elfogadta a rövid távú lakáskiadás korlátozására vonatkozó javaslatot. Eszerint éves szinten 120 vendégéjszakában, idén október és december vége között pedig 30 napban maximalizálnák a turisztikai célú lakáskiadást. Az önkormányzatok azonban még bárhogy dönthetnek. Hétfőn aztán be is nyújtották a parlamentnek az Airbnb-törvényt, mely - borítékolható - megszavazása esetén már augusztus elsején élesedik is.
Megnéztük, hogy a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége milyen kreatív javaslatokkal rukkolt elő korábban a versenytárs megregulázására. Az első csomagot 2015 szeptemberében publikálták, és az itt szereplő ötletek alapján még örülhetnek is az Airbnb szektor szereplői, ha a 120 napos szabállyal megússzák az ellenük irányuló hadjáratot.
- Vizsgálni szükséges, hogy az esetenként több tucat, közel 100, azaz nagyobb mennyiségű lakást a tulajdonosoktól bérbe vevő, majd azokat saját honlapjukon, internetes foglalási portálokon forgalmazó, sokszor professzionálisan, szinte szállodaként működtető vállalkozások milyen működési engedély alapján üzemelnek? Tevékenységük mennyiben legális? Mekkora a forgalmuk? Használnak-e pénztárgépet? Az be van-e kötve a NAV-hoz? Ezek működési feltételeit is szabályozni szükséges.
- Meggondolandó, hogy lakások kereskedelmi célú hasznosítása esetében építményadó fizetésére legyenek kötelezettek.
- Munkaügyi ellenőrzések is szükségesek, mert a tapasztalatok szerint főleg a lakások takarítását – nagyobb mennyiségű lakást működtető vállalkozásoknál, az egyéb munkákat végzők jelentős részét is bejelentés nélkül, feketén foglalkoztatják
- Megfontolandó a lakáskiadásnál bizonyos korlátok bevezetése. Pl. lakást csak 3 napnál hosszabb tartózkodásra lehessen bérbe adni, vagy évente maximum 90 napra lehessen ezt megtenni, esetleg a turisztikai főidényre korlátozni.
Tehát már 2015-ben a szállodások azt látták volna helyesnek, ha az állam ráküldi az adóhatóságot és a munkaügyi ellenőröket a lakáskiadókra, és a mostani 120 nap helyett inkább évente csak 90 napra lehessen kiadni egy lakást. A következő csomagot 2016 nyarán publikálta a Szállodaszövetség.
- Megfontolásra javasoljuk, hogy a rövid távú bérbeadásnál korlátozzák az évi bérbeadás napjainak számát. 60-90-120 napra, ellimitálják a bérbeadásra kerülő napok számát.
- javasoljuk a jelenlegi szobánkénti 32 ezer forint éves átalányadó mértékének felülvizsgálatát Budapesten.
Tehát 2016-ban már azt is szívesen látták volna jogszabályba foglalva, hogy csak évente csak 60 napra lehessen rövid távon kiadni a lakásokat. A következő csomagra 2018-ig kellett várni, ekkor már szívélyes hangot is megütöttek, ami annak köszönhető, hogy Budapesten dübörgött a turizmus.
Az is megállapítható, hogy a Budapest iránt a pénzügyi-gazdasági válság – azaz 2010 óta, ami a mélypont volt turizmusunkban – olyan mértékben nőtt a turisztikai kereslet, hogy a lakások rövid távú bérbeadása eddig nem hatott negatívan a szállodák forgalmára - olvasható a Szállodaszövetség 2018 májusában megjelent elemzésében.
Tehát mivel a szállodák a pénzüknél voltak, ezért már nem kérték olyan hangosan az Airbnb megregulázását. Sőt, a dokumentumban le is írják, hogy a rövid távon bérbe adott lakások működését nem betiltani, hanem szabályozni kell.
- Szabályozások, korlátozások: például, hogy egy tulajdonos hány lakást vihet a piacra, hogy egy lakásban egyidejűleg hány vendéget fogadhatnak, hogy évente hány napra adható bérbe egy-egy lakás
Tehát itt már nem volt számszerűsítve, hogy a szállodások meglátása szerint maximum hány napig adhatná ki egy tulajdonos a saját lakását. Nem tartott sokáig a békülékenyebb hangnem, hiszen 2019 augusztusában már jött is a következő javaslatcsomag a szállodásoktól.
A hazai, budapesti szállodák üzletmenetére eddig nem volt érezhető negatív hatása a magánlakás piac elmúlt években végbement robbanásszerű növekedésének. Ugyanakkor a fővárosi szállodák számára jelentős kockázatokat látunk.
Ebben az anyagban sem volt konkrét javaslat, de azt hangsúlyozták, hogy a nemzetközi példák szerint újra kell szabályozni - különösen a professzionális, több lakást üzemeltető - vállalkozások tevékenységét, adózását olyan formában, hogy az azonos legyen a kereskedelmi szálláshelyeket működtető vállalkozásokkal szemben támasztott követelményekkel.
Most tehát egy olyan törvény születhet, amely szerint a helyi önkormányzatok dönthetik el, hogy a településen vagy budapesti kerületben milyen szabályok vonatkoznak majd a rövid távú lakáskiadásra. Ez azt is jelenti, hogy ezentúl már nem a parlamentnek és a kormánynak kell készíteni a lobbianyagokat, hanem a 3200 települési önkormányzatnak. Bár természetesen az Airbnb Budapesten a legelterjedtebb, és itt várhatók változások, de ettől még az összes balatoni településen, minden megyeszékhelyen Szegedtől Győrig, valamint kisebb falvakban Tiszakanyártól Felcsútig dönteni kellhet majd a képviselő-testületekben, hogy 120 napban korlátozzák-e rövid távú lakáskiadást vagy sem.
