<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Orbán Viktor kónyi családlátogatásakor megígérte, hogy a Fidesz folytatja a támogatások eddigi rendszerét. De vajon mit üzent még ezzel a gesztussal? A szociálpolitikus szerint nagyon is sokat.

Orbán Viktor Kóny községben meglátogatott egy három gyerekes családot, és bejelentette, hogy a Fidesz folytatja és kiegészíti a mostani családtámogatási rendszert újraválasztása esetén. Ezzel a kormány gyakorlatilag egy olyan rendszert akar továbbfejleszteni, amelyik nem, vagy minimálisabban támogatja a szegény sorban élő, munkához nehezen hozzájutó családokat és gyerekeket, rengeteget költ viszont az átlag- és sokat keresők további megsegítésére. Igaz, hogy a kormány az utóbbi években számos új támogatási formát vezetett be a családi adókedvezménytől kezdve a CSOK-on keresztül a babaváró hitelig, ezek azonban azokat a családokat érintik, amelyek keresettel rendelkeznek, és a támogatás a keresetnövekedéssel emelkedik. Ma Magyarországon viszont azok az anyák, akiknek nem volt korábban munkaviszonyuk, alanyi jogon gyermekenként 25600 forint gyest kapnak három évig, családi pótlékot pedig egy gyermekre 12200 forintot, háromra 48 ezer forintot.

A legutóbbi ellenzéki nyilatkozatok azt ígérték, hogy az ellenzék kormányra jutása esetén emelik az alanyi jogon járó családi pótlékot és a családtámogatási rendszert úgy bővítik, hogy szociálisan igazságosabb legyen. Az persze, hogy ezt konkrétabban hogyan képzelik, egyelőre még nem világos.

Egy gesztus a szocializmusból

Szikra Dorottya szociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatója úgy véli, hogy „önmagában, az, hogy Orbán Viktor meglátogat egy olyan családot, amelyik éppen a kormány által legtámogatottabb csoportba tartozik, és ajándékot visz nekik, egy, a szocialista időket idéző gesztus, amelyik a jó vezetőt mutatja be nagyvonalú pillanatában.

Amit közvetít, az az „ajándékszemlélet”, és arról szól, hogy a családok kapnak valamit a vezető jóindulatából. Ez az autoriter rendszerek jellemzője szemben a demokratikus rendszerekkel, ahol a családtámogatás egy erős szociális jog, normatívan meghatározva, és nem jóindulatból jár, hanem azért, mert az embernek van gyereke, vagy dolgozott, vagy ezek kombinációja.”

Szikra Dorottya kifejtette, hogy „a szociálpolitikát arra találták ki, hogy a munkaerőpiacon gyenge pozícióban állóknak segítsen, de ezeken az embereken a kormány jelenleg nem segít, úgy tűnik, nem is akar velük foglalkozni. Az alacsony keresetűeknek sem sokat ad, bár most a minimálbér megemelése nagy segítség volt, azért is, mert bizonyos családtámogatások, mint például a GYED, ezzel nőttek. A redisztribúció tekintetében viszont szintén fölfelé oszt. Ez így együtt azt jelenti, hogy amennyiben ez a családtámogatási rendszer folytatódik, az a rengeteg pénz, amit az adóforintjainkból a családpolitikára költünk (2022-ben a tervek szerint a GDP 4 százalékát fordítjuk szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásra), kidobott lesz legalábbis abból a szempontból, hogy elérünk-e bármilyen változást a szegény családból származó gyerekek életében.

A limitált idejű gyesen kívül a családi pótlék az egyetlen havi juttatás, amit minden család kap, ennek összege viszont 2008 óta nem változott, amikor is Bajnai Gordon a válságra hivatkozva egyszer befagyasztotta. Az összeget a Fidesz sem emelte meg, holott azóta szinte jelképessé vált, leginkább arra hivatkozva, hogy a munkát vállalóknak akarnak segíteni, és nem osztanak pénzt a semmiért.

Szikra Dorottya, szociológus - fotó: Bényi ÁgostonSzikra Dorottya, szociológus - fotó: Bényi Ágoston

„A családi pótlék a legfontosabb alapköve a magyar családpolitikának, szeretik a magyar emberek, és támogatják az ellátást. A Bokros-csomag időszakát kivéve ez mindig is járt mindenkinek, 1912-ben került bevezetésre, először az állami alkalmazottak számára”, magyarázza a szociálpolitikus. „Egy komoly probléma volt vele mindig is: nem volt és nincs garancia arra, hogy hogyan indexálják (igazítsák az összegét akár az inflációhoz akár a bérekhez), így lehetett a válság alatt könnyen befagyasztani. Sokan vártuk, köztük a szegénységgel és gyermekszegénységgel foglalkozó szervezetek, hogy a Fidesz az előző választások előtt megemeli az összeget, de ez nem történt meg. Ez azért is sajnálatos, mert éppen ez az ellátás az, amelyik leginkább csökkenti a gyerekszegénységet vagy annak a kockázatát, hogy valaki belecsúszik a gyerekszegénységbe. Ennek a pozitív trendnek volt a mintája Magyarország a 2000-es évek közepén, és ez fogyott le egy jelképes, alig használható összegre.”

Az alanyi jogon járó juttatások ellen Magyarországon és a nemzetközi diskurzusban is gyakran felhozott érvek között elsősorban az szerepel, hogy az így kapott pénzt a szülők elherdálják, értelmetlenül költhetik el, illetve, hogy nem ösztönzi a munkavállalást. „A kutatások azonban az ellenkezőjét látszanak bizonyítani. Ezek nem mutatnak különbséget arányaiban abban a tekintetben, hogy a szegény és a jól kereső családok mennyire kezelik prioritásként a gyerek szükségleteit, sőt, a szegény sorban élő anyák gyakran inkább a gyerekeikre fordítják a pénzt utolsó fillérig, és nem magukra. Az persze státuszfüggő, hogy egy szülő mit tud megvenni a boltban, például a parizert vagy az organikus bio élelmiszert”, fejti ki a kutató, a munkával kapcsolatos ellenösztönzésre pedig a lengyel példával érvel. Lengyelországban az 500+ csomag bevezetésével minden gyerek után havi 500 zloty (39 ezer forint) jár. Ezzel például megkímélnek egy három műszakban dolgozó szülőt a három műszaktól, így több időt tölthet a gyerekével. Kutatások azt is vizsgálták, ez mennyiben csökkenti a munkakedvet, és minimális eltérést tapasztaltak csak.

„Az biztos, hogy lustává nem tesz ez a támogatási forma”, fogalmazott a kutató.

A támogatott gyerekek agyi funkcióit vizsgálták

Ha egy szülő több pénzt kap az államtól, az befolyásolja a gyermeke neurológiai fejlődését az első években – mindeközben erre jutott az a napokban publikált amerikai kutatás, amely egyébként szintén nem mentes a politikai felhangoktól, hiszen a Biden-kormányzat, Amerikában egyedülálló módon tavaly július óta 300 dollárt juttatott a gyermekes családok nagy részének, és a juttatás kiemelten segítette az alacsony jövedelmű családokat. Biden ezzel a szociálpolitikai intézkedéssel még a demokratákat is megosztotta, a szavazók sem örültek neki egyhangúan, így a támogatás januárban lejárt, kiterjesztéséről további viták folynak, amelynek során ugyanazok az érvek hangzanak el, mint nálunk, így például a munkával kapcsolatos ellenösztönzés gondolata. Nem árt tudni azonban, hogy az Egyesült Államokban az alanyi vagy szinte alanyi jogon járó támogatás történelmileg is kevésbé a szociálpolitika része, mint Európában.  

A babák fontosak a kormánynak is - fotó: pixabayA babák fontosak a kormánynak is - fotó: pixabay

Az említett kutatás anyák és gyermekek két csoportját vizsgálta. Mindkét csoport alacsony keresetű szülőkből állt, az egyik tagjainak havi 20 dollárt juttattak feltétel nélkül, a másiknak pedig havi 333 dollárt gyermekenként.

A 333 dollár jobb agyi funkciót hív életre, mint a 20 dollár

A tanulmány az agyhullámok aktivitását hasonlította össze azoknál a gyermekeknél, akiknek családja 20 dollárt kapott havonta és azoknál, akiknek családja 333-at. A tudósok arra jutottak, hogy a több pénzt kapott családok gyermekei több magas frekvenciájú vagy „gyors” agyi működést mutattak, mint azok, akik a kevesebb pénzhez jutott családokból jöttek. A Columbia Universtiy professzora és a tanulmány egyik szerzője, Kimberly Noble szerint ez annak a jele, hogy a pénzbeli támogatás közvetlenül befolyásolja az agyi funkciók fejlődését, vagyis ok-okozati összefüggés van a család anyagi helyzete és a gyermek agyi fejlődése között. „Azok a gyerekek, akiknek több a gyors agyi működése, magasabb eredményeket érnek el” a későbbi, kognitív képességeket vizsgáló teszteken.

Katie McLaughlin, a Harvard pszichológia professzora, aki nem vett részt a tanulmány megírásában, úgy véli, „ez talán az egyik legfontosabb kutatás, amelyik a koragyermekkori nehézségek általános, közelebbről pedig agyi fejlődésre és működésre gyakorolt hatását vizsgálja.”

Noble különösen fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ez a tanulmány a gyerekekkel foglalkozik, nem pedig a szüleikkel, vagyis nem a család helyzetét, hanem a gyermek további esélyeit vizsgálja.

Több pénz, jobb agyi funkciók - forrás: pixabayTöbb pénz, jobb agyi funkciók - forrás: pixabay

A kutatást tovább folytatják, a gyermekek négy éves koráig tervezik vizsgálni agyi aktivitásukat. Egyes kutatók, így például Charles A. Nelson óvatosabban reagáltak, arra figyelmeztetve, hogy a bizonyított hatás akkor lesz csak egyértelmű, ha a gyerekek a későbbi kognitív teszteken is jól teljesítenek, és kiemelte, hogy „ha én döntenék politikai kérdésekben, figyelnék ezekre az eredményekre, de túl gyors volna azonnal utalni mindenkinek 300 dollárt havonta csak erre alapozva.”

Ennek ellenére számos korábbi vizsgálat is bizonyítja , hogy a szegényebb gyerekek általánosságban gyengébb kognitív képességekkel kezdik az iskolát, és ez megmutatkozik az agyi működésben is. Az azonban mindeddig nem volt világos, hogy ez mennyiben tulajdonítható a pénzhiánynak vagy egyéb más tényezőnek, mint a szülők iskolázottsága, külső befolyások. Ezek az eredmények azonban bizonyítéknak tűnnek arra vonatkozóan, hogy a pénzhiány milyen erős faktor tud lenni.

A gyermek ellátása munka, nem pedig semmi – a magyar pszichológus véleménye

Mag Judit gyerekpszichológus úgy kommentálta a kutatás eredményeit, hogy „önmagában azt intuitíve is sejtjük, hogy ha a javakhoz való egyenlőbb hozzáférést biztosítjuk az élet korai időszakában – ideértve a várandósság idejét is – az segíthet leküzdeni azokat az akadályokat, amelyek a nem megfelelő táplálkozásból vagy rossz lakhatási körülményekből fakadhatnak. Azt pedig pontosan tudjuk olyan korábbi vizsgálatokból, amelyek az anya-gyermek kapcsolatot, kötődést kutatták, mekkora jelentősége van az anya érzelmi elérhetőségének, minél stresszmentesebb jelenlétének a gyermek teljes fejlődése szempontjából:

a gyermek testi, érzelmi, kognitív és szociális fejlettségét is befolyásolja a kapcsolat minősége, erre pedig értelemszerűen hat a család anyagi biztonsága is.

A pénz tehát hat a babák idegrendszeri fejlődésére, látjuk ebben a kutatásban is.” Mag Judit hozzátette, hogy „jó volna viszont még többet tudni ezekről a hatásmechanizmusokról: érdemes volna az anyák pszichés állapotát is monitorozni a kutatásban, illetve megkérdezni tőlük, pontosan, részletekre lebontva miben, hogyan segítette őket a pénz, hiszen ebben az esetben a segítségnyújtás is hatékonyabb lehetne.”

A pénz lehetséges elhárdálásával kapcsolatos vádra anyai részről, illetve a csökkenő munkavállalásra vonatkozó kétségekre utalva Mag Judit megjegyezte, hogy

„aki ezt a vádat hozza fel, az nyilván úgy véli, hogy az anyaság, apaság, a gyermek ellátása, nevelése és a házimunka valójában nem is munka, a társadalom szempontjából alig hasznos, így nem jár érte anyagi megbecsülés. Ezzel pedig egyáltalán nem tudok egyetérteni.”

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.