A pincehegyi, Kadarka utcai reggeli a világ bármely gasztropápája előtt kitűnőre vizsgázna. Ahogy az errefelé szokás, étvágygerjesztő pálinkázás után ülnek le a vendégek az asztalhoz. Minden helyben készül, a különleges birkatúró, a disznósajt, a kolbászok, sonkák, töpörtyűk, melyek mellé megterem a roppanós-friss, nem Spanyolországból behozott, hanem a szomszéd kertben reggel leszedett, paprika, retek, paradicsom.
Délben halászlé, marhapörkölt, pacal, kakaspörkölt, főtt kukorica, sütemények, bor, sör, pálinka járja. A szüreti forgatagon, ahol képviseltette magát az egész Kárpát-medence, borlovagrend tagokat avattak fel. A művelődési házban már gyülekezett 100 fiatal, hogy a város főterén népviseletben ropja a hagyományőrzó szüreti táncot. Utánuk pedig érkeztek szép sorban a szekerek, gyönyörűen feldíszített, pompás lovakkal, csikósokkal.
Ez lenne ám a valódi turisztikai attrakció, de külföldiekkel nem találkoztunk.
Hová lettek az aranykulcsok?
A Duna folyam középfolyásának bal partján elterülő Solt egy lapályon fekszik, Bács-Kiskun és Tolna vármegyék határának közelében. A honfoglalás idején a területet Árpád fejedelem foglalta el, majd halála után fiának, a fejedelmi méltóságot is betöltött Soltnak, a település névadójának, szálláshelye volt itt.
Ma már kevesen tudják, hogy a település címere, melyben aranykulcsok is láthatók, egy legendához kötődik, mely szerint a város IV. Bélától két aranykulcsot kapott. Hálából, mert az itt élők elbújtatták őt, az akkor még túlnyomórészt mocsaras, lápos vidéken, a tatárok elől. A kulcsokat a református templom tornyában őrizték, ami azonban egy villámcsapás következtében leégett, azok pedig elolvadtak és eltűntek.
Helyben elfogy a bor
„Szőleje a’ Duna felé szép hegyen van, ’s meglehetős veres bort terem; nádgya elég van, ’s a’ szőlők között szép erdeje, bővelkedik borral, náddal, gabonával, ’s külömbféle marhákat, és lovakat is szép számmal nevelnek, gyümöltsöt bőven terem, házaikat kézi munkával tsináltt dombokra építik az áradások ellen; nevezetes jó pintzék találkoznak itten." olvasható Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799, című könyvében.
A környék a Kunsági Borvidékhez tartozik, Solton 600 pincét tartanak ma számon, melynek a fele „aktív”, de valójában csak 20-30 pincelukban - ahogy itt mondják - dolgozzák fel rendszeresen a szőlőt. Többnyire saját, családi célra termelnek, csupán két gazdának van klasszikus kereskedelmi joga.
Érdekes, hogy a pincék közötti földterületet közös kopárságnak hívják, ez azt jelenti, hogy bárki használhatja azt, amint arról Krammer Zoltán, a Solti Szőlőhegyért Egyesület elnöke is beszámolt az újságíróknak.
Magyar pálinkát isznak a Seychelles-szigeteken
A legtöbb pincetuljdonos csak hétvégi hobbinak, időtöltésnek tekinti az itteni gazdálkodást, de találkozni profikkal is. Mint Laki András, aki egy 200 éves gyönyörűen rendbehozott pincében – szinte kúriában - mesél a borairól.
A Solti Szeszfőzde Bács-Kiskun megye legrégebben működő hasonló intézménye, gyökerei egészen az 1880-as évekig nyúlnak vissza. A hatalmas, szépen rendbehozott ,boltozatos épület valaha adóraktárként működött.
Kovács János a XXI. századi, sikeres vállalkozó generáció megtestesítője. Majd 20 évig az egyik nagy multicég egyik vezetője volt, de három évvel ezelőtt úgy döntött, most már nem akar minden másnap repülőre ülni. Inkább itthon virágoztatta fel, családjával együtt, az egyik legnevesebb hazai pálinkáriumot. A több nyelvet beszélő fiatalember nedűi a világ 25 országában találnak vevőre, közte a Seychelles-szigeteken is! De itthon is népszerűek: ahogy fogalmazott, a hazai fesztiválokon olyan élénk termékeik iránt az érdeklődés, hogy „velük takarítanak.”
Élénk a közösségi élet
A városi címet 1997-ben kapta meg újra a település, amely nemcsak arról híres, hogy itt szokták főzni az országban a legnagyobb üstben a pincepörköltöt, de arról is, hogy az itt élők nagyon összetartók.
Élénk a közösségi élet, és ez nemcsak az ünnepeken nyilvánul meg. A volt Vécsey kúriában működő könyvtárban számos kulturális programot szerveznek, tudtuk meg Farkas Beáta igazgatótól. A könyveken kívül a legdrágább folyóiratok és magazinok is megtalálhatók a polcokon, a régebbi számokat pedig bárki hazaviheti.
A könyvtárban Németh István polgármesterrel a helyi turisztikai vonzerőkről is beszélgettünk. A fő látnivaló természetesen a Meleg-hegyi pincefalu, a löszfalba vájt pincékkel, présházakkal.
Zarándokok is járnak erre
Arról se feledkezzünk meg, hogy Solt a Duna partján fekszik, bár víziturizmusról nemigen beszélhetünk. A Révbérpusztára ellátogatók bepillantást nyerhetnek a kiskun emberek hétköznapjaiba, megismerkedhetnek háziállataikkal, megvásárolhatják a helyi kézműves termékeket.
A Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztését célzó projekt egyik legjelentősebb beruházása Solton valósult meg. Található itt zarándok park, zarándok kapu és kilátó is, a pincék közötti kopárságon.
