Harmatosra sikerült a december a magyarországi boltokban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki jelentése szerint a mennyiségi eladásokat tükröző kiskereskedelmi forgalom a múlt év utolsó hónapjában naptárhatással korrigálva 0,1 százalékkal nőtt éves szinten, ami lényegében stagnálást jelent.
Ahogyan azt már a negyedik negyedéves GDP-adatból sejteni lehetett, a decemberi gazdasági teljesítmény nem sikerült erősre. Ezt támasztja alá a KSH friss adatközlése is, amely szerint havi alapon 1,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi értékesítés volumene a tavalyi év utolsó hónapjában. Ezzel pedig nemcsak az elemzői konszenzusnál, de még a piacon legpesszimistább előrejelzést adó ING Bank várakozásánál is érdemben rosszabb volt az év/év dinamika. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva ugyanis lényegében stagnált a szektor. Hiába tehát a megelőző két hónap kedvező teljesítménye, a rendkívül gyenge december szinte semmissé tette azt. Ezt jelzi, hogy a kiskereskedelem fix bázisú teljesítménye ismét visszacsúszott a 2021-es havi átlag alá, mégpedig 0,7 százalékkal. Az összkép tehát mit sem változott: 2024 egészében lényegében a 2021-es teljesítménye körül teljesített az ágazat – kommentálta a friss számokat Virovácz Péter, az ING szakértője.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szakértője szerint makrogazdasági szempontból nehéz értelmezni a most beérkezett fogyasztási adatot: novemberben az átlagkereset 11,9 százalékkal nőtt éves alapon, így a kiskereskedelmi forgalom gyenge teljesítménye makrogazdasági oldalról nehezen indokolható. A külföldi utazások és a kevesebb rokonlátogatás mellett esetleg még a külföldi webáruházak jelentősebb forgalma indokolhatta a gyenge adatot, hiszen ez nem jelenik meg a kiskereskedelmi forgalomban – és a költségvetésnek sem hoz áfabevételt. Ez azt jelentené, hogy a magyar kiskereskedelemben továbbra is probléma a magasan beragadt árszínvonal, a most ajánlott árak sok esetben versenyképtelenek, ami gátja a forgalom bővülésének, és így fékezi a gazdasági növekedést is.
Mennyit, mennyiért?
A boltokban és benzinkutakon összesen 19 294 milliárd forintot költöttek el a magyar vásárlók, szemben az egy évvel korábbi 18 422 milliárddal. Így 5 százalékos volt az emelkedés, a 2,6 százalékos volumennövekedéshez képest. Vagyis, bár több terméket vásároltak a magyarok, de még többet fizettek azokért. Ez nem túl jó arány, de sokkal jobb a helyzet, mint 2023-ban, amikor a nagyobb összeghez kisebb mennyiség társult. E szerint zárult a kiskereskedelmi olló. A 2,6 százalékos növekedés részben az alacsony bázisnak köszönhető, 2023-ban ugyanis majdnem 8 százalékos volt a visszaesés.
Az év egészéről Regős Gábor azt is elmondta, hogy a 2,6 százalékos éves növekedés a 9 százalék körüli reálbéremelkedés tükrében nem kiugró teljesítmény, és elmarad a fogyasztás 4-4,5 százalék körüli bővüléstől. A kiskereskedelmen belül leginkább az élelmiszerüzletek forgalma nőtt, 3,7 százalékkal, azaz a korábbi lefelé tartó vásárlások elkezdtek visszafelé korrigálni. A nem élelmiszerek forgalmának 2,4 százalékos bővülése viszont arra utal, hogy a korábban elhalasztott fogyasztás pótlásáról szó sincs.
Fotó: Depositphotos
Ezzel összhangban beszélt az éves teljesítményről Virovácz Péter is: a forgalom volumenének emelkedése csak arra volt elég, hogy a szektor a 2021. évi teljesítményét hozza.
Kilátások
Nagy János, az Erste szakembere úgy látja, hogy a decemberi esés ellenére a kilábalás fokozatosan folytatódhat a kiskereskedelemben. Bár a reálbér rendkívül gyors tavalyi növekedése után érdemi lassulás várható 2025-ben, a pozitív tendencia megmarad. A kiskereskedelmi eladásokat ezzel együtt visszafoghatja a szolgáltatások iránti kereslet emelkedése – amely főként az egészségügy és rekreációs területen észlelhető –, a külföldi webáruházak egyre népszerűbbé válása, valamint a hazai üzletek számának évek óta tartó csökkenése. A fogyasztás a gazdasági növekedés első számú motorja lesz idén.
Regős Gábor azt írta előrejelzésében, hogy a bérek vásárlóereje várhatóan tovább nő – ha nem is olyan mértékben, mint tavaly –, így a kiskereskedelmi forgalom növekedésének elvben nem lenne akadálya. Szerinte kérdés, hogy a külföldi webáruházak térnyerése és a bevásárlóturizmus mennyire látszik majd meg a hazai kiskereskedelmi vásárlásokon, mennyire jelenik meg a külföldi szereplőknél. Ez meghatározza majd azt is, hogy a gazdasági növekedés miként alakul idén, tudják-e a nagyobb reálkeresetek pörgetni a hazai gazdaság teljesítményét. A Makronóm Intézet közgazdásza, Molnár Dániel úgy véli, hogy a kiskereskedelmi forgalom januártól ismét lendületet vehet, a decemberi adat csak átmeneti megtorpanást jelentett. Szerinte a reálbérek emelkedése mellett a munkáshitel, a lakossági állampapírok kamatkifizetése, illetve júliustól a családi adókedvezmény emelése is részben a fogyasztásban csapódhat le. Eközben az otthonfelújítások nyomán a kiskereskedelem egyes szegmensei érdemi keresletélénkülést tapasztalhatnak majd.
Az ING elemzője arra számít, hogy a kollégái által említett tényezők – többek között a reálbérek emelkedése és az állampapír-kifizetések – lökést adhatnak a fogyasztásnak. Ugyanakkor szerinte az első adatok azt mutatják, hogy a lakosság talán a vártnál nagyobb arányban fordítja megtakarításra a kifizetéseket, vagyis könnyen lehet, hogy gyengébb lesz a fogyasztást segítő impulzus. Mindez aligha meglepő annak fényében, hogy az elmúlt hónapokban a fogyasztói bizalom fokozatosan gyengült, vélhetően az emelkedő munkanélküliség, a gyorsuló infláció.
A Nemzetgazdasági Minisztérium is magyarázatot fűzött a bizonyítványhoz. A „Decemberben a magyar lakosság erős fogyasztása inkább külföldön, mintsem a hazai boltok forgalmában realizálódott” című közlemény szerint „A lassulás átmeneti jelenség, amelyet döntően a magyar családok megnövekedett külföldi utazási kedve és az üzemanyagértékesítés csökkenése okozott – jelentős bázishatás eredményeként. Decemberben az üzemanyag-kiskereskedelem értékesítési volumene éves alapon 6,9 százalékkal, havi alapon 3 százalékkal csökkent. A karácsonyi, hatnapos hosszú hétvégét kihasználva a magyarok rekordszámban utaztak külföldre, ami mérsékelte a kiskereskedelem december végi teljesítményét” – áll a tárca tájékoztatójában, amely szerint a rendelkezésre álló adatok alapján januárban már érdemben bővült a kiskereskedelem.
