A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
A közzétett kimutatásokból kiderül, hogy nem a levegőbe beszélt tavaly a kormány, valóban kirúgtak – vagy áttettek máshova – egy csomó embert a minisztériumokból. Bár éppen a Rogán Antal vezette, kormányzati PR-ral foglalkozó Miniszterelnöki Kabinetiroda továbbra is csak duzzad. A megmaradt minisztériumi dolgozók pedig nem járnak olyan rosszul, hiszen jó sok bónuszt kapnak az alapbérükön felül.
Ezt onnan tudjuk, hogy a kormány dokumentumgyűjtőjébe váratlanul felkerült az összes minisztérium beszámolója arról, hogy 2018 óta negyedévenként hány ember dolgozik náluk, milyen beosztásban, és mennyit fizetnek nekik különböző jogcímeken. A korábbi években valamiért csak két minisztérium rakta fel ide az adatait, a honvédelmi és a földművelési, egyébként legfeljebb a zárszámadási törvények eldugott mellékleteiből lehetett kibányászni a különböző minisztériumok és háttérintézmények adatait.
Magyarországon több mint félmillió ember kapja a fizetését az államtól, pontosabban azon belül is a központi költségvetés szerveitől. (Az önkormányzatokat is beleértve több mint 800 ezren dolgoznak az államnak.) Ez több mint a kétszerese a 2010 előtti helyzetnek. A duplázódás valójában két év alatt, 2011 és 2013 között történt, igaz, azóta is nőtt a központi kormányzat dolgozói állománya.
Bár az állam mérete mindenképpen nőtt, de ez az őrült nagy felfúvódás részben csak látszat, hiszen rengeteg korábban is meglévő funkciót központosítottak. A 120-130 ezer pedagógus például korábban javarészt az önkormányzatoknál volt, csak 2012-től kezdve csatolták őket a központi kormányzathoz. De azért 2009-hez képest így is 41 százalékkal több a köz- és kormánytisztviselő (őket korábban egyszerűen köztisztviselőnek hívták, és erősebb jogköreik voltak), rendvédelmi dolgozóból pedig 30 százalékkal van több.
Egy olyan országban, ahol folyamatosan csökken a munkaképes korú emberek száma, ráadásul fojtogató munkaerőhiány alakult ki, ez nyilván tarthatatlan, ezért egy ideje már hallani arról, hogy az apparátusvezérlő élcsapat, a minisztériumok leépítésekbe fognak.
A most közzétett kimutatásokból kiderül, hogy valóban rendesen megvágták a minisztériumi dolgozók létszámát. Az összesen 15 százalékos leépítés a tavalyi utolsó negyedév és az idei első negyedév között történt. Érdemes megnézni részletesen, melyik minisztérium mekkora leépítésre kényszerült, mivel ez nagyjából mutatja azt is, hogy mi fontos a kormány számára, és mi nem annyira.
A legtöbb embernek szám szerint a Pénzügyminisztériumból (PM), a Miniszterelnökségről (ME) és az Emberi Erőforrások Minisztériumából (EMMI) kellett más munka után néznie, arányaiban viszont a honvédelmi, az igazságügyi és az agrárminisztérium létszámát csökkentették a leginkább. Miközben azonban a többi minisztériumot áldozatokra kényszerítették, addig a propaganda-osztály, tehát a Miniszterelnöki Kabinetiroda létszáma negyven százalékkal, 110 fővel nőtt 2018 elejéhez képest.
Azért siratnunk még nem kell a magyar államot.
A súlyos létszámcsökkentések után valójában még mindig többen dolgoznak a minisztériumokban, mint 2016-ban.
Igaz, 2017-ben valószínűleg a háttérintézmények beolvasztása miatt ugrott meg a létszám. Mindenesetre a most kirúgott* kétezer ember sem fogja megoldani a magyar munkaerőhiányt. Érdemes végigkövetni az alábbi ábrán, hogy mi történt az utóbbi tíz évben a minisztériumokban.
A 2010 előtti minisztériumi struktúra aprózottabb volt, 13 minisztérium volt (köztük olyan különlegességek, mint a külön oktatási, egészségügyi vagy szociális tárcák), de az átlagos létszám nem érte el a 450 főt. A Fidesz-korszak viszont elhozta az olyan óriáshivatalokat, mint a csúcsponton 2538 főt számláló fejlesztési/innovációs minisztériumot (NFM/ITM) vagy a 2225 fős EMMI-t – ami ugyan három-négy minisztérium összetolásából jött létre, de így is gigantikus.
A Miniszterelnökség több mint a tízszeresére nőtt, a 2011-es 143 fő után 2018 elejére már 1696-an dolgoztak Orbán Viktor egyik minisztériumában. Ehhez persze az kellett, hogy Orbán a Navracsics Tibor-féle KIM helyett egy ideig a Lázár János által vezetett Miniszterelnökséghez helyezze a kormányon belüli erőközpontot – ez a váltás jól látszik a fenti ábrán az alkalmazottak létszámán. Orbán másik minisztériuma, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, ami a protokollügyeit intéző apró irodából lett az országos propagandakampányok irányítója – és felel ezen kívül a turizmusért is -, szintén dolgoztat most már kevés híján négyszáz embert. (Ezek után egyáltalán nem lenne meglepő, ha a Miniszterelnöki Kormányirodából is különálló minisztériumi egység jönne létre.)
A Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium (BM) is a kétszeresére nőtt, a fejlesztési minisztérium pedig a négyszeresére a 2010-es évek elejéhez képest. A Honvédelmi Minisztérium (HM) sokáig tartotta a fixen ötszáz fős létszámot, majd tavaly év elején itt is megnövelték a létszámot 50 százalékkal – egészen mostanáig, amikor visszavágták megint nagyjából ötszáz főre. Egyszóval lenne még hova csökkenteni azokat a minisztériumi létszámokat.
A most közzétett kimutatások érdekessége, hogy külön bontásban mutatja be a minisztériumi vezetők és beosztottjaik létszámát, és ezen kívül az alapbérüket*, illetve az adott negyedévben általuk megkapott bónuszokat.*
Az idei év elején a nem vezető beosztású dolgozók száma összesen 16,3 százalékkal, a vezetőké pedig 9,3 százalékkal csökkent. Ez azt is jelenti, hogy a vezető beosztásúak aránya kis mértékben növekedett, most egy vezetőre 6,3 beosztott jut az egy évvel korábbi 6,7 után. A minisztériumokban az első negyedévben 1708 vezető és 8223 beosztott (kormánytisztviselő és munkavállaló) dolgozott.
Az ő fizetésükben óriási eltérés vannak, főleg ahhoz képest, hogy elvileg mindet a köztisztviselői bértábla határozza meg – igaz, ettől felsőbb utasításra el lehet térni. Az EMMI-nél például a nem vezető beosztásban lévő dolgozók havi bruttó alapbére mindössze 216 ezer forint volt az első negyedévben, miközben az ITM-ben több, mint kétszer ennyi. De legalább nőttek mindenhol az alapbérek, két kivétellel: a Pénzügyminisztériumban és az Igazságügyi Minisztériumban (IM) nem látják a kétszámjegyű béremelkedéseket.
A minisztériumi vezetők fizetéseinél is kettészakadt a mezőny, a Miniszterelnökség, illetve a külügy (KKM), az igazságügyi és az innovációs minisztérium vezetői a bónuszokkal jóval többet visznek haza, mint a többiek.
Az ábrán átkattintva feltűnik, hogy a 2018-as első negyedévre lapozva az EMMI-dolgozók kiugró prémiumot kaptak, az összesen 4,3 milliárd forintból a vezetőknek átlagosan 3,6 millió, a beosztottaknak 1,8 millió forint jutott.* Erről a 24.hu még tavaly írt, az ok az uniós támogatások kipörgetésében elért siker. Idén ismét osztottak ilyen pénzt, ezúttal 1,8 milliárdot.
A kimutatásokat végignézve több hasonlót is találni tavalyról.
- Az NGM-ben a tavalyi második negyedévben osztottak ki 4,5 milliárd forint projektprémiumot.
- Az ITM dolgozóinak szintén a második negyedévben jutott 3,3 milliárd célprémium, majd az utolsó negyedévben félmilliárd forint ajándékutalvány. Ebből az agrártárcánál (AM) 280 milliót, a belügynél 300 milliót osztottak.
- A Miniszterelnökségen a tavalyi második és az utolsó negyedévben kaptak a dolgozók kiugró prémiumot: előbb 3,9 milliárd oszlott meg nagyjából felerészben a 270 vezető és több száz kormánytisztviselő között, aztán az év végén 600 millió forint célprémiumot és 200 millió forint ruházati költségtérítést is kiosztottak.
- Ruhára a Rogán-minisztériumban (MK) is jutott, a tavalyi utolsó negyedben 70 millió.
Ha jobban megnézzük az egyes bónuszelemek megoszlását, az idei első negyedévben visszaköszön, hogy a leépítés sincs ingyen:
összesen 852 millió forintot költöttek végkielégítésekre.
De azért alapvetően inkább az “egyéb juttatások” bónuszelem került előtérbe a hirtelen nagyobb pénzügyi mozgástérrel rendelkező minisztériumoknál.
(G7)
