„A venezuelai intervencióval az Egyesült Államok a világ olajkészletének 40-50 százalékát képes lesz ellenőrizni. A kínálat várható növekedése az árak csökkenését okozhatja, a magyarok számára is kedvezőbb energiapiaci helyzet jöhet létre” – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a január 5-én tartott évindító nemzetközi sajtótájékoztatón.
A kormányfő kijelentése kapcsán megkerestük a Magyar Ásványolaj Szövetség elnökét, hogy az Egyesült Államok venezuelai fellépése milyen folyamatokat indíthat el a hazai üzemanyagok piacán.
„Óvatos vagyok ezzel kapcsolatban, nem merném kijelenteni, hogy jelentősebb üzemanyagár-csökkenés várható” – reagált az Mfor kérdésére Grád Ottó.
A szakértő szerint az északi-tengeri Brent típusú kőolaj esetében jelenleg látható, hordónkénti 60-63 dollár körüli szint már így is kedvezőnek tekinthető. Az orosz-ukrán háború kitörését követően közvetlenül, 2022 márciusában 130 dollár fölé lőtt ki az árfolyam, de azóta trendszerű csökkenés figyelhető meg a piacon.
Idehaza ráadásul tavaly a relatív erős forint is támogatta az üzemanyagárak mérséklődését. A nyersolaj beszerzéséért a Mol alapvetően dollárban fizet, márpedig az amerikai fizetőeszközzel szemben a forint tavaly több mint 15 százalékot ralizott. A 2025 elején látott, 610 forint fölötti árak ennek is köszönhetően az év végére a dízel esetében literenként átlagosan 571 forintra, a 95-ös benzinnél pedig 559 forintra süllyedtek.
„Kicsi a valószínűsége, hogy innen további lejtmenet lesz. Annyit lehet kijelenteni viszonylag csekély kockázatot vállalva, hogy a jelenlegi árszintek a tartósan erős forint és a további geopolitikai eszkaláció hiányában a következő időszakban is fennmaradhatnak” – fogalmazott Grád Ottó.
Rövid távon nagyobb változás inkább a dízel és a benzin literenkénti ára közötti különbségben várható. „A kontinensen egy komoly hideghullám köszöntött be, márpedig Nyugat-Európában a háztartások fűtésében a földgáz mellett a gázolajnak, vagyis a fűtőolajnak is jelentős szerepe van. Megnőhet a termék iránti kereslet ebben az időszakban, ami tovább nyithatja az ollót a dízel és a benzin ára között, előbbi javára” – magyarázta a szakértő.
Fotó: Depositphotos.com
Évekbe telhet a jelentősebb változás
A nagy képet figyelve viszont inkább pesszimista a piac a globális olajkereslettel kapcsolatban – fűzte hozzá Grád Ottó. Ez a zöld átállás mellett a legnagyobb gazdaságok, így az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió lassulásával magyarázható. Erre rímelnek az Equilor Befektetési Zrt. elemzőjének meglátásai is.
„Rövid távon nem feltétlenül indokol olajárfolyam-csökkenést a Venezuela ellen indított katonai akció. Egyelőre nem látszik, hogy milyen kormány fog felállni, és az mennyire lesz hajlandó együttműködni az Egyesült Államokkal” – reagált Varga Zoltán.
Közép- és hosszabb távon már érdekesebb lehet a helyzet. Elképesztő adat, de amíg Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb olajkészletével (több mint 300 milliárd hordóval, enyhén Szaúd-Arábiát is megelőzve), addig naponta mindössze 0,9-1,1 millió hordót hoz a felszínre. Ez a teljes globális kitermelés 1 százalékát teszi ki. Erről a szintről pedig az amerikai beavatkozás ellenére sem lehet ugrásszerű javulásra számítani.
„Az elmúlt évtizedekben elmaradt az infrastruktúra fejlesztése Venezuelában, és részben a karbantartása is. Így jelentős beruházásokkal is csak napi 1,3-1,4 millió hordósra lehet feltornászni a kitermelést 2 éven belül. Ugyanakkor 3-4 éves távlatban elérhető lehet az 1,7-1,8 millió hordós, míg 8-10 év múlva a 2,5 millió hordós kitermelés elérése” – tekintett előre Varga Zoltán.
Az Equilor elemzője szerint a fejlesztésekhez rendezett jogi környezetre, stabil kormányra és beruházási hajlandóságra van szükség az amerikai (és adott esetben európai) olajvállalatok részéről. „Talán ez utóbbival lehet a legkevesebb probléma. Emellett a venezuelai olaj extra nehéz, úgynevezett Orinoco-olaj, amelynek a feldolgozása is költségesebb, és más technológiát igényel, mint a Nyugat-texasi olaj (WTI), vagy akár a Brent feldolgozása”.
A legnagyobb kőolajexportáló országokat tömörítő OPEC 2023 vége óta fokozatosan emeli a kitermelés mennyiségét, ami az árak csökkenésének irányába hat. Venezuela jelenleg messze nem használja ki a megállapodásban szereplő lehetőségeit. A dél-amerikai országra vonatkozó kvóta ugyanis napi 1,9-2 millió hordós kitermelésről szól.
„A venezuelai események miatt nem várható, hogy az OPEC konkrét lépéseket tegyen, de a későbbi árfolyammozgás függvényében jöhetnek döntések, például a tervezett termelésnövelés elhalasztása, vagy önkéntes kitermelésvágás” – reagált arra a kérdésünkre Varga Zoltán, hogy az esetleges olajárcsökkenés hogyan érintené az arab országokat, vagy éppen az OPEC+ tagjaként fellépő Oroszországot.
Az adók miatt az Ural előnyeit sem élvezhetjük a kutakon
Visszatérve a magyarországi folyamatokra: a Magyar Ásványolaj Szövetség elnöke szerint nincsenek ökölszabályok arra vonatkozóan, hogy a világpiaci olajárak egységnyi változása miként jelenik meg a hazai üzemanyagárakban. „Sokkal meghatározóbb a kelet-közép európai régiós kereslet-kínálat alakulása, vagy például, ha valamilyen finomítói probléma áll elő (ahogy azt láttuk a Mol százhalombattai finomítójában keletkezett tűz esetében – a szerk.). A globális olajárak változása megszabja a hazai üzemanyagárak mozgásának irányát, de annak mértékére nincsenek matematikai modellek” – fogalmazott Grád Ottó.
Emellett a nyersolaj beszerzésének forrása is meghatározó. „Még nem lehet tudni, hogy az Adria-csővezetéken pontosan mekkora mértékben importálunk majd kőolajat. Ennek a beszerzési ára magasabb lenne, mint az orosz kőolajé, amire még mindig jelentős részben támaszkodik a magyar feldolgozás” – tette hozzá a szakértő.
Az orosz energiahordozót jelölő, Ural típusú kőolaj jegyzésára jelenleg 10 dollárral alacsonyabb az északi-tengeri Brent típusúnál. Azonban a Magyarországon az üzemanyagokra rakódó jövedéki adó és a 27 százalékos áfa miatt az ebből fakadó árelőnyt a magyar autósok nem igazán érezhetik a kutakon.
„Az állam a különbség jelentős részét, 95 százalékát elvonja a nyersolajat finomító Moltól a különböző adók formájában”
– vázolta a helyzetet Grád Ottó.
Ezen tételek közül idén januártól az üzemanyagok jövedéki adója emelkedett volna, azonban a kormány döntése miatt fél évvel elhalasztották ennek az időpontját. „A jelenlegi jogszabályok szerint így a második félévtől, tehát júliustól a benzin literenkénti ára bruttó 8,67 forinttal, a gázolaj bruttó 8,12 forinttal emelkedne. Ezt persze addig még felülvizsgálhatja a kormány” – zárta gondolatait a Magyar Ásványolaj Szövetség elnöke.
A trendekről, az okokról és a várható változásokról lapunk hetente jelentkező rovatában, az Mfor Üzemanyagár-figyelőben írunk részletesen >>>
