A nyári közigazgatási szünet után újabb döntéshozatali csend állt be az önkormányzatok többségénél. A választott képviselők a polgármesteri hivatalnokok nyakába dobják a gyeplőt, menjenek előre maguk. Senki nem kockáztat. A választások előtt csak ott vállalják a nyílt közgyűlési testületi vitát, ahol nagyon muszáj. Az Mfor a települési önkormányzatok szondázása nyomán arra jutott, hogy túlnyomó többségük már nem tart testületi ülést a választásokig, még akkor sem, ha ez a munkatervükben eredetileg szerepelt. S ha mégis dönteni kellett valami sürgető kérdésben, akkor azt gyorsan lezavarták szeptember elején.
A kormánypárti vezetésű települések testületi munka iránti lelkesedése érezhetően alábbhagyott az előző választások óta. Az idei év pedig különösen langyosra sikeredett. A választások közeledtével pedig még kevésbé kíváncsiak az ellenzéki bírálatokra, ellenvéleményekre és kérdésekre.
Leköszönő közgyűléstől szokatlan dolog közvetlenül választás előtt olyan döntéseket hozni, melyek javarészt nem magukra vonatkoztathatóak. A Parlament sem ülésezik már a választást közvetlenül megelőző hetekben. Így a közgyűlés összehívásának kezdeményezése ebben az időpontban csupán politikai kampány akció. Folyamatban lévő ügyekről való vita egy olyan közgyűlés részéről, amelyik adott formájában soha többé nem ülésezik, politikai performance - jelentette ki Tarlós István főpolgármester a 2014-es választások előtt.
A városvezetői óvatosság most odáig terjedt, hogy a hosszúra nyúlt nyári szünet után a helyi választási bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztása miatt szükségszerűen összehívott augusztusi közgyűlésen csupán a fővárosi cégek felügyelőbizottsági tagjainak mandátumát hosszabbították meg, de a munkatervben szereplő többi napirendi pontot már nem tárgyalták, többek között a fővárosi építési szabályzat Dél-Budai Centrumkórház engedélyezését lehetővé tévő módosítását sem.
A munkatervben szereplő szeptemberi közgyűlést Tarlós István főpolgármester aligha hívja össze, közgyűlési forrásaink legalábbis nem tudnak semmiféle előkészületről ez irányban. A főpolgármester ugyanis erősen tart az ellenzéki performanszoktól. A választások utáni ülések időpontja és tartalma érthetően még bizonytalanabb, bár a fővárosi munkatervben nagy magabiztossággal a novemberi-decemberi ülések előterjesztőiként is Tarlós István és helyetteseinek neve olvasható.
A vidéki városokban se nagyobb a mozgás. A testületek többsége a korábbi választások előtti időszakhoz hasonlatosan augusztusban ült össze utoljára. De azért akadnak kivételek. Főként, ha a kormány vagy valamely üzleti érdek kívánja így. Az egyik kivétel éppen Pécs, amelyet már két évvel ezelőtt gyámság alá helyezett a kormány. Ennek ellenére halaszthatatlannak találták, hogy az októberi választás előtti utolsó közgyűlésen zárt ajtók mögött döntsenek egy ingatlancseréről a Pollack strand mellett luxuslakóparkot építő projektcéget birtokló Pannon Ásvány Kft-vel. A Szabad Pécs által megszellőztetett beruházás útját korábban a szabályozási terv ügyes módosítgatása révén egyengette a város vezetése.
Ennél jóval többről döntött a választások előtti nagy rohamban két fővárosi önkormányzat. A ferencvárosi és a csepeli testület több százmillió forint, vagy adott esetben milliárdos összértékű ingatlanvagyon átadását hagyta jóvá nagy sietve. Bácskai János IX. kerületi kormánypárti polgármester nem csupán Reviczky Gábor lakáskiutalását tette sínre még a szavazás előtt, hanem a 2022-es kézilabda Európa-bajnokság fő helyszínéül szolgáló új multifunkcionális csarnok, illetve a 2023-as atlétikai világbajnokság új stadionjának megépítéséhez szükséges ingatlanokat is tálcán kínálta a kormánynak.
A választások előtti utolsó, szeptember elején megtartott testületi ülésen a különféle díjak adományozásáról, a költségvetés módosításáról szóló javaslatok mellett két jelentős összegű felajánlásról is döntöttek a képviselők. A kézilabdacsarnokra vonatkozó, polgármester jegyezte előterjesztésben hosszasan sorolják, mennyiféle módon hasznosítható majd az új létesítmény a nemzetközi verseny után is, de arra nem térnek ki, hogy a kerületben élők ebből miképpen profitálhatnak. Az atlétikai stadionra vonatkozó javaslatban még csak fel sem merül a létesítmények kerületiek általi használata, az érvelés fókuszában az esemény nemzetközi hírértéke, illetve a nemzetközi sporttérképre való felkerülés áll.
Baranyi Krisztina kerületi összellenzéki polgármester-jelölt viszont erősen hiányolja, hogy az ingatlanok átadása, illetve a terület beépítéséről szóló döntések előtt meg sem kérdezték a ferencvárosiakat, hogy mit gondolnak erről. A közösségi tervezést hírből sem ismerő kormánypárti döntéshozók nem akartak ezzel bíbelődni. Sőt azt sem akarták kockáztatni, hogy az októberi önkormányzati választások után felálló új kerületi képviselőtestület esetleg fontolóra vegye az általa képviselt közösség véleményének begyűjtését és annak ismeretében esetleg másként döntsön.
Bácskai János nagy sietve megszavaztatta a leköszönő testülettel az ingyenes vagyonátadást. A IX. kerület a két sportlétesítmény megépítéséhez összesen 18 darab ingatlant adott át, több mint 2 milliárd forint értékben.
Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy ez csupán a könyv szerinti érték, az ingatlanok egyébként forgalomképtelenek, ráadásul az önkormányzat így megszabadul a karbantartási költségektől.
Csepel önkormányzata két testületi ülést is kénytelen volt sürgősséggel összehívni, hogy teljesíteni tudja a NER kéréseit. Az augusztus 20-i tűzijáték másnapján tolták a képviselők orra elé azt a hírek szerin 65 oldalas megállapodást, amelyet az önkormányzat a Publimont Kft-vel készült megkötni (erről a 24.hu számolt be).
A sürgősségi indítvány megszavazása után azon nyomban vissza is gyűjtötték a kiosztott dokumentumokat, amelyek azóta sem váltak nyilvánossá.
Így csupán annyi tudható, hogy Borbély Lénárd fideszes polgármester fémjelezte javaslat értelmében a kerületi önkormányzat 15 évre odaadta közterületei használatát Mészáros Lőrinc reklámcégének. Ellenzéki vélemények szerint a Publimont által kialkudott 600-1000 forintos havi négyzetméter ár lényegesen kevesebb a valós piaci árnál, így a kerületet milliárdos veszteség éri. Az egykoron Simicska érdekkörébe tartozó cég egyébként 2018-ban Nyerges Zsolt érintésével olvadt be Mészáros Lőrinc birodalmába.
Ám alig telt el két hét és újra össze kellett rántani a csepeli testületet. Ezúttal a Déli Városkapu Fejlesztés, illetve az atlétikai stadion területéről kellett dönteniük a rendkívüli ülésen. A képviselők Borbély Lénárd javaslatára összesen 16 ingatlant adtak át az államnak, méghozzá ingyen. A telkek összértéke meghaladta a 400 millió forintot. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) ezen felül arra is felkérte a kerületet, hogy további hat ingatlan értékét becsültesse fel mihamarabb, mert azok átadására visszterhes jogügylet keretében hamarosan sort kerítenek.
Az ellenzék döntést elhalasztó javaslatát lesöpörve a kormánypárti többségű testület meg is szavazta az előterjesztést, mondván az ingatlanok átadása a kerület feladatellátását nem veszélyezteti. Az, hogy ennek mi hasznát látja majd a kerület, nem esett szó.
A XII. kerületben két, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által meghirdetett árverési csomagban összesen 7 milliárd forintért értékesített ingatlanok elővásárlási jogáról kellett még a választások előtt lemondani. Köztük a Normafa és Eötvös úti egykori kórházról és szanatóriumról. A hírek szerint 120 lakásos lakópark épülne a hűlt helyükre. Újbudán a Gellért Szálló eladásához kellett hozzájárulnia a testületnek. A 8,5 milliárdos ügyletnek ugyan egyik szereplője sem állami cég, sőt az adásvétel tárgya nem is ingatlan, hanem a szálló épületét birtokló cég, de ez eladó Danubius Hotels Zrt. mégis jobbnak látta megkérdezni az államot, a fővárosi és a kerületi önkormányzatot, valamint a Gellért Fürdőt üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-t arról, hogy kívánnak-e élni elővásárlási jogukkal. Nem kívántak.
A sok helyen csendesnek tűnő felszín se tévesszen meg senkit. A háttérben sok évre szóló kontraktusok és alkuk születnek. Mint ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk a választást megelőző hónapokban milliárdokat osztottak szét a fővárosi önkormányzatok. A kontraktusok fele keretszerződés, amit csak később töltenek fel tartalommal. A jellemzően novemberre felálló képviselőtestületek többsége várhatóan alaposan kisöpört települési kasszákat talál, miközben egy megállapodásokkal és szerződésekkel kikövezett útra kénytelen rálépni.
