A cikk eredetileg laptársunk, a Privátbankár.hu oldalán jelent meg.
„Igen, most már tudjuk, hogy vannak újrafertőződések, például az influenzát is el lehet kapni többször egy szezonban. Magyarországon is előfordult már, hogy másodszor elkapták betegek a koronavírust, de egyáltalán nem lehet kijelenteni, hogy a második betegség súlyosabb lenne. Van, akinél enyhébb, másoknál súlyosabb tünetekkel zajlik, de egyáltalán nem lehet általánosítani”
– mondta lapunk megkeresésére az infektológus, aki arról biztosít mindenkit, hogy az újrafertőződés nem gyakori jelenség, tehát nem kell attól tartanunk, hogy új tendencia elé néznénk.
A külföldi irodalom szerint reinfekció (újrafertőződés) esetén a halálozás 4 százalékos arányú, a fertőzöttek 20 százalékánál pedig valóban rosszabbul zajlik, mint az első betegség. De ezek alapján nehéz lenne kijelenteni, hogy a második fertőzés súlyosabb vagy nem, bár nyilván önmagában is rossz, ha valaki kétszer lesz beteg ugyanattól a kórokozótól belátható időn belül.
Hongkongi tudósok nemrégiben beszámoltak egy fiatal, egészséges férfi esetéről, aki a Covid-19-es rohamból felépült, és több mint négy hónappal később megfertőződött. Genomszekvenálásával bizonyítani tudták, valóban kétszer is elkapta, mert a vírustörzsek különbözőek voltak. Felmerül a kérdés, hogy ha ellenanyag van a szervezetben, az egyenlő-e az immunitással? – veti fel a BBC írása, amely szintén az újrafertőződést boncolgatja.
Dr. Csilek András szerint nincs mindenkire érvényes igazság atekintetben, ki mennyire válik immunissá az első vírus bejutása után, mert mindenkinél más mértékben alakul ki a védettség.
Arra a kérdésre, hogy igaz-e, hogy minél súlyosabb tünetekkel zajlik a koronavírus-fertőzés, annál védettebb az illető, mert több antitest termelődik a szervezetében, a szakember azt válaszolta:
„El kell oszlatnom a tévhitet, miszerint minél betegebb valaki a Covid-tól, annál védettebbé válna. Egyrészt attól, hogy valaki betegebbnek érzi magát a másodiknál, egyáltalán nem biztos, hogy az súlyosabb, másrészt nem feltétlenül termelődik több antitest sem a szervezetében. Ez egy bonyolult biokémiai folyamat, ahol nem működnek az általános szabályok, ezért a betegség alakulása egyénenként eltér” – magyarázza.
Sok tényezőtől függ a védettség
Ezzel együtt volt már arra példa, hogy a kevés tünettel zajló fertőzés nem mozgatja meg annyira a beteg immunrendszerét, ezért valóban kisebb védettség alakul ki, amely egy fiatalembernek hosszabb védettséget biztosít, mint egy 80 éves embernek.
Ebből is látható, milyen soktényezős, összetett folyamat a védettség megértése, hiszen az immunitás kialakulásában is számít az életkor, a beteg előélete, az alap- vagy társbetegségek, a testsúly, hogy milyen gyógyszereket szed, és még számtalan dolog.
„Az is előfordul, hogy nem tudnak kimutatni ellenanyagot a fertőzés után, de ez nem azt jelenti, hogy az illető nem védett. Ugyanis, ha lecseng a védettség, attól még az immun-memória működhet, azaz, ha a szervezet újra találkozik a Covid-dal, akkor "emlékezik" a védettségre. Persze ha sokáig nem találkozik újra a vírussal, akkor ez az immun-memória is „kialudhat”.
Bizonyos fertőzéseknél a védőoltások hatása is „kialudhat”, elmúlhat, de azokat azért nem kapjuk el újra, mert a gyerekeket a kötelező vakcinákkal beoltják, ezért nem cirkulálnak a vírusok a társadalomban. Dr. Csilek András úgy véli - csak hogy értsük -, a csecsemők védőoltásával a felnőtteket is védik, hogy ne alakuljanak ki a régi járványok. Hiszen a felnőttek jó része lehet, hogy már nem is olyan védett. Így működik a védőoltások körforgása, amelyek azért jók, mert megszakítják ezeket a láncokat.
„Az oltás standard, tartós és jó immunválaszt ad, jobbat, mint a természetes fertőződés, és ha az orvostudomány úgy látja majd, egy injekcióval meghosszabbítható lesz ez az immunválasz” – mondja a főorvos.
Majd hozzáteszi: azért nem jó álláspont, hogy aki elkapta, már nem kéri az oltást, mert ahogy látható, a fertőzés nem ad egész életre szóló védettséget.
De akkor meddig tart a védettség?
Bár egyes források öt hónapos védettséget emlegetnek a Covid-fertőzés után, Dr. Csilek András cáfolja ezt.
„Nem lehet pontos időtartamot mondani. Egyeseknél két, másoknál négy hónap, de előfordulhat egy év is. Bár a járvány egy éve zajlik, szerencsére nem arról van szó, hogy tömegesen kapnánk híreket tömeges újrafertőződésekről, hanem heti 2-4 ilyen eset, ha van az országban” – nyugtatja meg a kedélyeket a főorvos.
Az, hogy talán nem is újrafertőződésről van szó, hanem a vírus hosszabb lappangásáról, ismét egy tévhitet oszlat el:
„A Covid egy akut betegség. Emberek megbetegednek, majd meggyógyulnak, akár szövődménnyel, akár anélkül, vagy sajnos meghalnak. De nincs arra vonatkozó ismeretünk, hogy krónikus fertőzést okozna a vírus, azaz nem távozik a szervezetből. Nincs köztes állapot”.
Ámbár technikai elcsúszások miatt adódhatnak félreértések. Például, ha valaki bekerül a kórházba, és kiderül, hogy Covid -fertőzése van, nem mindig megállapítható, hogy otthon, vagy a kórházban kapta-e el. 3-4 hónap múlva, ha ismét bekerül kórházba egy másik betegséggel, és mondjuk szociális otthonban lakik, ismét leszűrik PCR-teszttel. Ha ennek pozitív lesz az eredménye, akkor nem jelenti azt, hogy újra elkapta, csak azt, hogy a vírus örökítőanyaga ott van még a torkában. Így sajnos bekerülhet úgy a statisztikába, hogy ismét megfertőződött.
Egyelőre a nemzetközi epidemiológiai rendszer sem követi az újrafertőződéseket, Magyarországon sem dolgozzák fel ilyen szempontból a járványügyi adatokat. A szakértő szerint ha pedig elindul a tömeges oltás, talán el is sikkad az újrafertőződés jelentősége.
Újrafertőződéses esetek:
- tavaly Észak-Amerikában regisztrálták egy férfinál, amikor március végi betegsége után májusban ismét bizonyíthatóan koronavírussal fertőződött meg, jóval súlyosabb tünetekkel,
- augusztus végén a Hongkongi Egyetem kutatói adtak hírt egy 33 éves férfiról, aki 4 és fél hónappal a felgyógyulása után újra megfertőződött,
- augusztusban magyar betegek újrafertőződéséről adtak hírt, akik bekerültek a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházba,
- novemberben az Euronews számolt be egy holland 89 éves nőről, aki másodszor is elkapta a fertőzést, és bele is halt. Oxfordi kutatók ugyanebben az időszakban már 23 esetben dokumentáltak második fertőzést, ami arra utal, hogy az első fertőzés nem vált ki okvetlenül védettséget,
- decemberben egy 74 éves izraeli férfi halt meg a másodjára elkapott koronavírus miatt. A tesztek kimutatták, hogy a férfi második fertőzése más törzsből származott.
