Egy évvel korábban, 2017-ben még csaknem 5 ezerrel több lakóingatlant vett a NET. A jelentős csökkenés oka, hogy tavaly betelt a kormány által a Nemzeti Eszközkezelő számára meghatározott 36 ezer lakásos vásárlási keret, emiatt az Orbán-kabinet 2018 novemberében egy kormányrendeletben írta elő, hogy a NET több lakóingatlant nem vehet.
A NET Zrt.-t a kormány a devizahiteleseket segítő intézkedéssorozat, az Otthonvédelmi Akcióterv keretében hozta létre 2011-ben, s 2013-tól kezdte megvásárolni azok lakóingatlanát, akik képtelenek voltak törleszteni a megvételhez felvett jelzáloghiteleket. A programnak köszönhetően 36 ezer otthont vásároltak meg, és a programban családtagokkal együtt mintegy 154 ezer ember vett részt eddig. Az adósoknak az állam lehetővé tette, hogy lakást béreljenek, a maradék tartozásukat pedig a pénzügyi intézmények elengedték.
A NET-nek felajánlott lakásokat az eredeti tulajdonosok visszavásárolhatják. Ők március 31-éig kapnak egy levelet, amely személyre szólóan tartalmazza az ingatlanra vonatkozó kedvezményes visszavásárlás feltételeit. Az ügyfelek dönthetnek úgy is, hogy nem veszik vissza az otthonukat, abban inkább továbbra is bérlők maradnak, változatlan bérleti díj mellett. Bármelyik lehetőséget is válasszák, a legfontosabb, hogy arról a tájékoztató átvételét követő 60 napon belül nyilatkozniuk kell. A NET az általa kifizetett vételárból levonja az eddig kifizetett bérleti díjat, és ezen a csökkentett áron kínálja fel a lakóknak az ingatlant. Egyösszegű vásárlás esetén a vételár – jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése mellett – további kedvezménnyel csökkenthető. Ha az ingatlan Budapesten, a főváros agglomerációjában vagy megyei jogú városban van, a kedvezmény 15 százalék, más vidéki városban 25 százalék, egyéb településen 35 százalék. Az egyösszegű kedvezményes ajánlattal a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnek. A tulajdonszerzés kapcsán felmerülő anyagi és eljárási kötelezettségeket az állam viseli.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
Miközben egyébként több mint 40 százalékkal kevesebb lakást kellett lejárt hiteltartozás miatt értékesíteni, a finanszírozó pénzintézetek az egy évvel korábbinál csaknem ötszázzal több, 2785 lakóingatlanon adtak túl 2018-ban bedőlt hitelek miatt. Csupán az adósok általi eladások száma nem változott számottevően: míg 2017-ben 2219, addig 2018-ban 2094 lakástól váltak meg a tulajdonosaik a bedőlt lakáshitelük miatt.
Az korántsem meglepő, hogy lejárt hiteltartozás miatt a legtöbb lakást, 947-et a legnagyobb lélekszámú Pest megyében adtak el, azon belül 823-at Budapesten. Ezt követte Borsod-Abaúj-Zemplén (456), Bács-Kiskun (323), Fejér (322) és Baranya (321) megye. A legkevesebb lakástól, 87-től pedig bedőlt hitele miatt a Vas megyékben élőknek kellett értékesíteniük.
