A 24.hu szemlézte Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelét, amelyben a kormány és a Tisza Párt, mint legnagyobb ellenzéki párt a nyugdíjasoknak tett ígéreteit.
A kormány a következő ígéreteket tette:
- a 13. havi nyugdíj „megvédése és állandósítása”,
- a nyugdíjemelések törvény szerinti végrehajtása (inflációkövető nyugdíjemelés)
- és új elemként a nyugdíjasok részére tervezett, a legutóbbi bejelentések szerint 2025. októbertől induló részleges áfa-visszatérítés (az élelmiszervásárlások után).
Míg a Tisza eddig ismert – nem feltétlenül részletesen kidolgozott – javaslatai így hangzanak:
- a 13. havi nyugdíjat meg kell őrizni (ez egybevág a kormányzat álláspontjával),
- a nyugdíjasoknak kiegészítő nyugdíjlehetőséget kell biztosítani.
- A 65 év felettieknek szja-mentességet adnának.
- A gyógyszerek árát áfamentessé tennék.
- A nyugdíjasoknak 200 ezer forint értékben SZÉP-kártyát adnának, amelyet élelmiszerre, gyógyszerre és egészségmegőrzésre (esetleg egyéb meghatározott célokra is) lehetne fordítani.
Mint látható, a 13. havi nyugdíj tekintetében nincs különbség a két oldal között, a többi javaslat azonban eltérő – így a költségvetési vonzataik is különbözőek lennének.
A Tisza javaslatai közül a legnagyobb tétel a SZÉP-kártya lenne, ez abban az esetben, ha az összes nyugdíjasnak járna, akkor 480 milliárd forintos kiadást jelentene, ez összemérhető a 13. havi nyugdíj, valamint a nők kedvezményes nyugdíjának költségével.
Ha valamilyen sávos megoldás lépne életbe, és csak az 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők kapnának 100 ezer, a létminimum alatt élő nyugdíjasok pedig 200 ezer forintos juttatást ilyen módon, akkor is 290 milliárdba kerülne ez a megoldás a szakértő szerint.
Ezzel szemben a nyugdíjasok a kormányzat által ígért áfavisszatérítése a becslések szerint nagyjából csak 88 milliárdos kiesést jelentene, azaz ennyivel több pénz maradna a nyugdíjasok zsebében.
Farkas András egyébként úgy véli, hogy az eddig ismert kormányzati és ellenzéki javaslatok nem finanszírozhatatlanok a magyar költségvetés jelenlegi helyzetében sem, ezek bevezetése tehát elsősorban politikai akarat kérdése.
