Az amerikai kormányzat bejelentette szerdán, hogy elindította az Egyesült Államok kilépését az ENSZ Egyetemes Postaegyesületéből. Közleményében a Fehér Ház leszögezte: "az elnök egyetért a külügyminisztériummal, amely az Egyesült Államok határain életbe lépő saját postai díjszabások meghatározását javasolja a legkésőbb 2020-ra". A külügyminisztérium Donald Trumpnak átadott jelentése a többi között azzal érvel a nemzetközi szervezetből történő kilépés mellett, hogy az Egyetemes Postaegyesületnek (UPU) nem sikerült eredményt felmutatnia működése megreformálásában. A Fehér Ház közleménye hozzáteszi, hogy a kilépési folyamat - az UPU alapokmányának megfelelően - egy évig tart majd.
A szervezet vezetője, Bisar Huszein sajnálatosnak nevezte a döntést, és bejelentette: találkozni szeretne az amerikai kormányzat képviselőivel, hogy megvitassa velük az ügyet. Az igazgató kiemelte, hogy 192 ország tagja a szervezetnek, amely azon munkálkodik, hogy a tagság valamennyi ország számára előnyös legyen.
Az Egyetemes Postaegyesület székhelye a svájci Bernben van. Az egyesületet eredetileg 1874-ben hívták életre, de 1948-ban az ENSZ szakosított szervezetévé vált. Célja a nemzetközi postai szolgáltatások szabványosítása és fejlesztése. Az általa kialakított szabályozás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a szegény és fejlődő országok, köztük Kína is az UPU által rögzített tarifákkal dolgozhassanak, amely jóval alacsonyabb mint a gazdagabb európai vagy észak-amerikai államok esetében.
Egyes elemzők szerint az amerikai döntés éppen Kína ellen irányulhat, amelynek vállalatai az UPU-egyezmény értelmében az átlagosnál olcsóbban szállíthatnak leveleket és két kilogrammosnál kisebb csomagokat az Egyesült Államokba. A The New York Times értesülései szerint a kilépést az Egyetemes Postaegyesületből Peter Navarro, a Fehér Ház gazdasági bizottságának vezetője szorgalmazta, elsősorban Kína ellen hozandó lépésnek szánva.
Az Egyesült Államok a Trump-kormányzat hivatalba lépése óta több nemzetközi szervezetből és egyezményből lépett ki vagy jelezte várható kilépését. Így például kilépett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO), az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, jelezte kilépését az ENSZ által patronált párizsi klímavédelmi egyezményből, egyoldalúan felmondta az Iránnal 2015-ben aláírt többhatalmi atomegyezményt, továbbá kilépett az ENSZ úgynevezett migrációs csomagtervéből is, amelynek tárgyalásai jelenleg is tartanak a világszervezetben.
