Orbán Viktor február elején évértékelő beszédében jelentette be, hogy a demográfiai problémák mielőbb megoldása érdekében egy 7 pontból álló családvédelmi akciótervet dolgozott ki a kormány. Ez az újabb anyagi ösztönzők mellett a bölcsődei férőhelyek számára irányuló intézkedést is tartalmaz. A kérdés létjogosultsága és fontossága vitán felül áll: a gyermekvállalás szempontjából ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy az anya mikor és milyen keretek között tud visszatérni a munka világába. Gyakran felvetett probléma, hogy a gyerek születése után a nők sokkal nehezebben találnak maguknak munkát, ráadásul ennek feltétele az is, hogy megfelelő számú és minőségű bölcsődei férőhely álljon rendelkezésre. Ezt megoldandó, a kormány a családvédelmi akcióterv részeként rögzítette: 2022-re 70 ezer férőhely áll majd rendelkezésre.
A témában két MSZP-s képviselő, Harangozó Tamás és Kórózs Lajos intézett írásbeli kérdést az emberi erőforrások miniszterhez, Kásler Miklóshoz. A közzétett adatok átláthatatlanságára hivatkozva egyszerűen csak arra voltak kíváncsiak, hogy az elmúlt 9 évben országosan és az egyes megyékben mennyi új bölcsődei férőhely jött létre.
A miniszter helyett ezúttal is Rétvári Bence, az EMMI államtitkára adott választ, aki a már lassan szokássá vált szocialista kormányokra való visszamutogatás mellett számadatokkal is szolgált. Válasza szerint
- 2009-ben még 26 687 volt a működő bölcsődei férőhelyek száma,
- 2018. május 31-én pedig 47 169,
- a legfrissebb, 2019. november 14-ei állapot szerint pedig 50 920
férőhely állt rendelkezésre.
Ez azt jelenti, hogy 9 év alatt kicsivel több mint 20 ezerrel (azaz 76 százalékkal) sikerült növelni a férőhelyek számát. Ebből az elmúlt másfél évben 3751 új férőhely jött létre, ami 18 hónapra lebontva havi 208 helyet jelent.
A kormányzati cél eléréséhez még 19 080 férőhelyet kellene létrehozni, vagyis majdnem annyit, amennyivel az elmúlt 9 évben nőtt a férőhelyek száma. Így joggal merül fel, hogy a kormány nem vállalta-e túl magát, amikor a 70 ezres férőhelyszámot tűzte ki magának célul. Bár, a családvédelem, a gyermekvállalási hajlandóság növelése az elmúlt néhány évben került kiemelten a kormány fókuszába, az elmúlt másfél év eredményeiből kiindulva is nagy feladatnak tűnik a cél elérése.
2022-ig ugyanis nagyjából két éve (25 hónapja) van még a kormánynak, amire az adatok ismeretében még a 60 ezer férőhely sem lesz meg. Az eddigi teljesítményt nézve, a céldátumra 56 129 bölcsődei férőhely állhat a szülők rendelkezésére.
Ez önmagában nemcsak azért lehet kellemetlen, mert nem lesz meg a 70 ezer férőhely, hanem azért is, mert még azt sem fogja elérni a kormány, amit korábban szeretett volna. A bölcsődei férőhelyek számának növelése ugyanis nem új ötlet volt a kormány részéről. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanis már 2014-ben azt ígérte, hogy 2018-ra 12 ezerrel 60 ezerre fogják emelni a férőhelyek számát. Ebből azonban nemcsak, hogy a céldátumra nem lett semmi, de még 2022-re se fog összejönni hiába a családvédelmi akcióterv.
Egyre több az elutasítás
Hiába nőtt az elmúlt években a bölcsődei férőhelyek száma, a férőhely hiányában visszautasított gyerekek száma nemhogy csökkent volna, de egyre több szülő szembesül elutasítással. Ennek egyik oka a területi egyenlőtlenség lehet, vagyis földrajzilag a kereslet és a kínálat bővülése nem teljes mértékig fedi egymást. A KSH kiadványa szerint tavaly 3698 gyereket utasítottak el férőhelyhiány miatt, ami majdnem ezerrel több a 2017-es adatnál, amikor is 2879 volt ez a létszám, előtte pedig még ennél is jóval kevesebbet regisztrált a statisztikai hivatal, 1795 főt.
Érdemes kitérni arra ugyanakkor, hogy ez a létszám nem tartalmazza azokat az "elutasításokat", akik az előzetes tájékozódás során jelzett férőhelyhiány miatt már be sem adják felvételi kérelmüket.
