Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
mfor.hu

Hiába a klímaváltozás és az egyre megfizethetőbb zöldenergia, a szén még jó ideig meghatározó szerepet fog játszani a világ energiamixében, így a károsanyag-kibocsátás érdemben nem fog tudni csökkenni. A globális szénipar motorja pedig Ázsia. Nem arról van szó, hogy itt nem ismernék fel, mennyire veszélyesek a szénerőművek a jövőre nézve - Indiában egyelőre muszáj ehhez az ágazathoz fordulni a stabil áramellátásért. De ezzel is leginkább Kína jár jól, mert amellett, hogy ők a világ vezető szénfelhasználói, nagy hasznot húznak abból, hogy ők építik fel más országok szénerőműveit.

Manapság úgy érezni, hogy a szénnel csak a baj van. A szénipar károsanyag-kibocsátása a klímaváltozás egyik fő okozója, a klímaváltozásnál pedig aligha van ma égetőbb probléma a világon. Az ENSZ októberi klímaügyi jelentése apokaliptikus jövőképet fest az emberiség elé, ha nem történnek nagyon hamar drasztikus változtatások, melyek között a szénipar leépítése is szerepel. De úgy tűnik, hiába kongatják a vészharangot a tudósok, a dolgok nem erre mennek: tavaly, két év csökkenés után ismét emelkedett a szénből származó károsanyag-kibocsátás a világban, Kínában új lendületet vettek a szénerőmű-építések, Indiáról nem is beszélve. És hiába írja le egy friss tanulmány, hogy a klímaváltozás 10 százalékkal vetheti vissza az USA gazdaságát, ha a közismerten szénpárti Donald Trump elnök azon van, hogy a dokumentum minél hamarabb a feledésbe merüljön.

A szén, úgy tűnik, még jó ideig velünk marad. Bár nagyon szennyező, amellett olcsó, bőséges és továbbra is a legnagyobb energiaforrás a világon. És annak ellenére, hogy a megújuló energiák egyre olcsóbbak lesznek, és a szén hamarosan a rossz tulajdonságai mellett már kifizetődő sem lesz, mégsem tudunk leállni vele.

(Fotó: Bloomberg)
(Fotó: Bloomberg)

A széntől ugyanis túl sokminden függ, és túl sokak érdeke fűződik ahhoz, hogy folytatódjon az iparág bővülése. Egy sor nagyvállalat igyekszik a lehető legnagyobbra növeszteni a szénpiacot, mielőtt tényleg végleg be kell zárni. Törekvéseikben nagy összegű támogatásokkal melléjük állnak a kormányzatok, mert az ő érdekük is a szén továbbhajtása: a hatalmas készletek miatt ezen az úton tudnak olcsó energiát kínálni az állampolgároknak, akik cserébe a szavazatukkal fizethetnek. És a szénnek nem szab határt a természet, mint a megújuló energiaforrásoknak: a szélerőmű nem képes áramot termelni, ha nincs szél, a napelemek tehetetlenek napsütés hiányában, szénből viszont még mindig rengeteg van a föld alatt.

Főleg Ázsia országai függnek a széntől. A világ népességének fele itt él, így ezen a kontinensen ennek megfelelően óriási az energia-éhség. Az igények kielégítése miatt Ázsia már ott tart, hogy a globálisan felhasznált szénenergia háromnegyedéért felel. És ez így lesz a jövőben is: az épülőben lévő, vagy még csak a tervasztalon létező szénerőművek több mint háromnegyede Ázsiban készül. Ez nem kevés: 1200 darabot jelent. 

Indonézia fokozza a szénbányászatát, Vietnamban tisztítják a terepet az újabb erőműveknek, Japán pedig, a 2011-es fukusimai katasztrófa után visszatért a szénhez. A legdurvábban azonban Kína használja a szenet. A világ szénfogyasztásának feléért egyedül ők felelnek, több mint 4,3 millió főt foglalkoztatnak szénbányákban az országban. Kína 2002 óta 40 százalékkal növelte a világ szénkapacitását.

"Háromszor is újra kellett számolnom. Azt hittem, elrontottam. Ez őrület."

- mondta Carlos Fernández Alvarez, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető elemzője.

Pár éve egy röpke pillanatra úgy tűnt, trendforduló jön Kínában. Az óriási méreteket öltő légszennyezés lépéskényszerbe hozta az országot, és így ma már ők a világ vezetői a nap- és szélerőművek létesítésében. Ennek ellenére a szénerőműveket is tovább építik, több belengetett szenes projektet pedig ahelyett, hogy leállítottak volna, csak későbbre halasztottak. A kínai szénfogyasztás, bár lassabban, mint korábban, de tavaly nőtt, és minden jel arra mutat, hogy a 2018-as mérleg is növekedést mutat majd.

Kína ráadásul exportálja is a széniparát: Kenyától Pakisztánig 17 országban kezdtek szénerőmű-építésbe. Japánban is így járnak el: a japán cégek által fejlesztett szénprojektek közel 60 százalékát az ország határain kívül valósítják meg - többnyire japán bankok finanszírozásával. Ez főleg Délkelet-Ázsiában erős, a világ egyik utolsó szegletében, ahol még csak most van terjedőben a szénipar. Vietnamban is külföldi cégek építik a szénerőműveket, elég nagy léptékben: egy 1600 kilométer hosszú tengerparti szakaszt szórnak tele komplexumokkal, túlnyomórészt kínai és japán cégek.

A szénipar nemcsak globálisan, de helyileg, kicsiben is ártalmas. A New York Timesnak egy Nghi Son-i asszony mesélt ingerülten arról, hogyan lett elviselhetetlenebb az élete, amióta a környéket is elérte a szén. A Hanoitól délre fekvő halászfaluban jelentősen megváltozott a dolgok megszokott menete, amikor működésbe lépett az első - japán hátterű - szénerőmű. A közelében álló házak egyszerűen befeketedtek a szénportól, és a fák is elkezdtek kipusztulni. Az erőmű számára fel kellett húzni egy új, ipari kikötőt is, ami viszont ellehetetlenítette a helyi halászokat. Aki a faluban él, tetőtől talpig bebugyolálva jár, ha az utcára megy, annyira száll mindenütt a szénpor, amit a szénszállító teherautók csak tovább kavarnak.

Vietnamban a hetvenes években még alig volt áramellátás. Ma már ez nem okoz gondot, és az energia 36 százaléka szénből származik. A kormány előrejelzése szerint 2030-ra az aránya 42 százalékosra nő a vietnami energiamixben. Hogy legyen mivel etetni az erőműveket, addig 90 millió tonna szenet kell majd importálni. A Vietnamban használt erőművek java része régi, különösen szennyező technológival működik, melyek kapcsán több befektető is megígérte, hogy a jövőben nem fogja pénzelni. 

Vietnam azt kommunikálja, hogy sikerülni fog betartani a párizsi klímaegyezményben foglalt emissziócsökkentést, de ugyanezt üzeni India és Kína is. Ám ezeket a korlátokat az országok szabták meg saját maguknak, és pusztán ezek elérése nem lesz elég a klímaváltozás visszafogásához. Donald Trump ráadásul megígérte, hogy ki fogja léptetni az USA-t, egy újabb nagy károsanyag-kibocsátót a párizsi egyezményből. A decemberi, Katowicében tartandó klímacsúcson az Egyesült Államok ugyanúgy a szén mellett fog felszólalni, mint tette azt tavaly, a bonni találkozón.

Pedig közben az USA-ban is hanyatlik a szénipar, hiába ígérte meg Trump, hogy ismét felvirágoztatja, és hiába intézte el, hogy az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal puhítsa fel a szénerőművekre vonatkozó emissziós szabályait. A földgáz olcsóbb a szénnél, így ma már a szénnel megegyező, 31 százalékos részt hasít ki az államszövetség energiatermeléséből. Kína ráadásul büntetővámokkal sújtja az USA-ból származó importszenet a kereskedelmi háború miatt. 2010 óta 200-nál is több szénerőmű zárt be az USA-ban, a szénfogyasztás hanyatlik. A szénbányászat pedig annak ellenére leszállóágban van, hogy a Trump-kormányzat első 18 hónapjában 4 százalékkal bővülni tudott.

Ahol ezzel ellenben igazán fellendülőben van a szénipar, az India. Telangána államban öt éve még rendszeresek voltak az áramszünetek, ami komoly feszültséget szült a lakosok között. A bizonytalan ellátást először napelemekkel próbálták megoldani, ez egy röpke időszakra Telangánát tette meg az ország vezető napenergia-termelőjévé. A megújuló energia azonban nem volt elég biztos megoldás, így végül itt is a szénhez nyúltak. A állam áramellátása most folyamatos. 

Indiában a szénbányák többsége állami tulajdon, csak úgy, mint a szénerőműveké. Narendra Modi indiai miniszterelnök a zöldenergia nagy barátjaként igyekszik pozicionálni magát, ám ezzel egyidejűleg a kormányzata felgyorsította, és megkönnyítette az iparnak - így a széniparnak is - a környezetvédelmi engedélyek beszerzését. Épülnek is a szénerőművek országszerte. Ajay Bhalla energiaügyi államtitkár szerint 50 gigawattnyi plusz szénkapacitást biztosító erőmű van épülőben - köztük sokat az öregebb, szennyezőbb komplexumok leváltására szánnak.

Bhalla szerint a szénnek egyhamar nem fog leáldozni az országban, legalábbis addig, amíg nem lesz olcsó és hatékony megoldás a szél- és napenergia tárolására. A szén most 58 százalékot tesz ki India energiamixében. Bhalla elmondása szerint nem kifejezetten az a szándéka, hogy ennyi szenet használjon, de egyszerűen muszáj neki.

A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint tavaly 4 százalékkal nőtt meg Kína szénkibocsátása, Indiáé pedig 13-mal.

(via New York Times)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.