A Grand Tokaj Zrt. - amely a borvidék legnagyobb pincészeteként borkészítéssel és borértékesítéssel foglalkozik -, tulajdonjoga 2021. augusztus 1-jén került át az államtól a Tokaj-Hegyalja Egyetem Alapítványhoz. A cég 2021 július 31-ig a Magyar Állam 100 százalékos tulajdonában levő egyetlen olyan gazdasági társaság volt, melynek fő profilja a szőlőtermesztés, - felvásárlás és bor előállítás. A nem mindennapi tulajdonosváltásnak köszönhetően az alapítvány egyébként kormányzati juttatásból kötvényeket vásárolhat az államkincstártól, és annak a kamataival gazdálkodhat, ezen felül a következő 5 évben további 1-1 milliárd forintot kap évente.
2022. január 1-jétől a társaság új vezérigazgatót is kapott, aki érdekes módon nem helyi szakember, hanem a Pannonhalmán élő, egykori főapáti titkár, Rábai László. Elődje, Goreczky Gergely tavaly év végén még így nyilatkozott a Figyelőnek:
„A vállalat évente közel hatmillió palack bort készít és értékesít, ebből fedezi, finanszírozza beszerzéseit, kiadásait. A jövedelmezőségen ugyanakkor van még mit javítani.”
Az éves beszámolók hónapjában megnéztük, vajon milyen volt – ahogy a tulajdonosváltáskor elhangzott – „új fejezetet” nyitó Grand Tokaj Zrt. elmúlt éve, amelynek még fele részben az állam is részese volt. 2021 ugye a koronavírus-járvány második éve volt, ennek ellenére sikerült szinte hajszálpontosan ugyanannyi nettó árbevételt elkönyvelnie a cégnek, mint az azt megelőző évben.
2020-ban 2,66 milliárd forint bevételt ért el belföldi és külföldi értékesítéseivel, (melyek megoszlása egyébként fele-fele arányú), míg 2021-ben 2,68 milliárd forintot. Ebből viszont semmi nem maradt a cég zsebében egyik évben sem. Ugyanis a kiegyensúlyozott árbevétel ellenére 2020-ban 706 millió forintos, míg tavaly 680 millió forintos veszteséget kellett lenyelniük.
Erre adhat magyarázatot a Grand Tokaj Zrt. rövidtávú kötelezettségeinek megugrása, ugyanis 2020-ban ez a költségük még 320,9 millió forint volt, 2021-ben pedig már 562,2 millió forint. Beszámolójukban mindezt a 187 millió forintos GINOP támogatási előleggel magyarázzák, valamint a szállítói állomány 39 milliós növekedésével.
A 97 főt foglalkoztató cég a dolgozóival összefüggésben egyébként tavaly 51 millió forinttal többet költött, mint 2020-ban, melynek oka, a bérek 3,7 százalékos emelkedése mellett, a bérjárulékok 39,4 százalékos növekedése.
„A kormány Covid-19 járvány miatt hozott járulékcsökkentéséi intézkedései 2021-re érvényüket vesztették, ezért a bérjárulékok értéke 27 millió forinttal emelkedett” – írják az Igazságügyi Minisztérium e-beszámolójában, ami még arra is kitér, hogy az itt dolgozó szellemi foglalkozású munkavállalók átlagosan 558 666 forintot, a fizikai munkások pedig 243 666 forintot keresnek egy hónapban.
