„Nem zebrákat, hanem a nemzetközi színtéren is sikeres unikornisokat szeretnénk látni” – erről Kapitány István, a kormány gazdasági és energetikai minisztere (hivatalosan akkor még csak jelöltje) beszélt a május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán. Azóta öt hónap telt el, és a háttérben, szakmai szinten hamar elindult a mozgolódás a hazai innovációs ökoszisztéma feltámasztására, megerősítésére.
„Együtt okosabbak vagyunk, mint külön-külön”
Ebben a folyamatban töltene be meghatározó szerepet a júniusban megalakult Restart Hungary. A kezdeményezéshez már 1200 szakértő csatlakozott, akik több mint 140 javaslatot dolgoztak ki a kormány számára a magyar gazdaság beindítására és a hazai innovációs élet felpezsdítésére.
„Meg szeretnénk mutatni, hogy együtt, kooperációban okosabbak vagyunk, mint külön-külön. Amióta elindultunk, már két miniszter és öt államtitkár is részt vett a Restart Hungary rendezvényein” – mondta el Balogh Petya, a Restart Hungary kezdeményezője, a korai fázisú startup vállalkozásokba befektető STRT Holding alapítója.
„Az elmúlt 16 évben eléggé gyér volt az érdeklődés a magyar innovációs szektor szereplői részéről, ez most megváltozott”
– tette hozzá Budai Judit, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület elnökségi tagja.
Fotó: Facebook/Kapitány István
„Az a célunk, hogy a szakma és a kormányzat között minél jobb legyen az összeköttetés. Úgy látjuk, hogy van nyitottság a minisztériumok részéről, a kormányzati kapcsolatok kiépítésében az induláskor alapítótársam, Sárospataki Albert segített nagyon sokat (a befektető és innovációs szakember már nem alakítja aktívan a Restart Hungary mindennapjait – a szerk.)” – fogalmazott Balogh Petya. Aki szintén megerősítette, hogy április 12-e előtt szinte teljesen megszakadt a kapcsolat a vállalkozói szféra és a politikai döntéshozók között.
A Restart Hungary első lépéseit a kormányzat részéről Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, illetve Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter is kiemelten figyelték (sőt gratuláltak is a kezdeményezés létrejöttéhez), de az egyes munkacsoportok javaslatai több más tárcát is érintenek. Például a Kármán András vezette Pénzügyminisztériumot (PM), hiszen az október 12-i, budapesti háttérbeszélgetésen ismertetett javaslatcsomagok több, adózással kapcsolatos reformot is tartalmaznak.
Új jogi fogalom születhet?
A Restart Hungary első ajánlása konkrétan egy új, a magyar jogrendben eddig ismeretlen finanszírozási eszközt vezetne be: ez a SAFE befektetés (nem tévesztendő össze az Európai Unió ugyanezen elnevezésű védelmi együttműködési programjával – a szerk.), ami egy jövőbeni részesedés megszerzésére irányuló befektetési megállapodást jelent. Tehát se nem kölcsön, se nem azonnali tőkeemelés, viszont az egyszerűsége és a gyorsasága miatt óriási kezdeti lendületet adhat az induló startupoknak.
„A kifejlett startup ökoszisztémával rendelkező országok nagy előnyét sokszor a gyorsaság jelenti. A SAFE-eszköznek köszönhetően nem húzódnának heteken, akár hónapokon át a tárgyalások a befektetők és a startupok között, hanem egy nagyon egyszerű szerződéses mintát kitöltve és aláírva a befektető néhány nap leforgása alatt finanszírozáshoz juttathatná az induló vállalkozásokat, jellemzően pár százezer eurós (a jelenlegi 365 forint körüli euróárfolyammal számolva nagyjából 70-180 millió forint) összegig”
– magyarázta dr. Csővári István, a Csővári Legal ügyvédi iroda alapítója. Ez a kezdeti finanszírozási eszköz az Egyesült Államokban jelentős versenyelőnyt biztosít az induló startupoknak, de nem kell egészen a tengerentúlig menni a jó példákért: az Egyesült Királyságban, Franciaországban, a Baltikumban és a régiónkban (például Csehországban és Lengyelországban) is működik ez a modell. Magyarországon viszont nem, ami miatt sok hazai startupnak kell külföldi cégformába menekülnie.
A befektető a SAFE-modellben adott pénzéért cserébe akár későbbi részesedést kaphat a startupban (a magyar jogban a puszta szerződéses ígéret nem keletkeztet üzletrészt), vagy kedvezményhez juthat a következő körös tőkeemeléseknél.
Minden évben startupok tucatjai maradhatnának itthon
A javaslat implementálásához a kis- és középvállalkozások támogatásáról szóló törvény (Kkvtv.) módosítására lenne szükség. Jelenleg a jogszabály hiánya miatt fennáll annak a kockázata, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mint felügyeleti hatóság az induló startupoknak nyújtott befektetést konvertálható kölcsönné minősíti (vagyis olyan kölcsönné, ami később tulajdonrésszé alakítható). A piaci szereplőket pedig a büntetéstől való félelem is visszafoghatja a korai fázisú startupok támogatásától.
Fotó: DepositPhotos.com
A Csővári Legal ügyvédi iroda várakozásai szerint az új eszköz magyar jogrendbe való beemelésével a dokumentációs költség mintegy a felére-harmadára eshet vissza a teljes körű tőkeemeléshez képest, és évi több tíz, középtávon több száz korai fázisú tranzakció maradhat Magyarországon.
Jók az adókedvezmények, de csak egy szűk körnek segítenek
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy már az előző kormány alatt is történtek olyan, pozitív irányba mutató jogszabályi változások, amelyek a hazai startup ökoszisztéma fejlődésének irányába mutattak. Ilyen volt a 2024-ben az „induló vállalkozások” számára bevezetett személyijövedelemadó (szja)-kedvezmény. Apró szépséghiba volt azonban, hogy a gyakorlatban ez a könnyítés nem vált széles körben elérhetővé a cégek számára.
„A jogszabály szerint az szja-kedvezmény a maximum 50 főt foglalkoztató, 5 évnél nem régebben alapított cégeknek jár. Ez azonban kizárja a hosszabb érésű (például deeptech) startupokat és a sikeresen növekvő (scale-up) vállalkozásokat is. Ezért az adókedvezmény kibővítését javasoljuk, az járjon a legfeljebb 100 főt foglalkoztató, és maximum 10 éve alapított vállalkozásoknak is”
– vette át a szót dr. Vámosi Róbert a jogi, pénzügyi és adótanácsadással foglalkozó PV Partners részéről.
A szakember szerint az szja-kedvezmény kibővítése hozzájárulhatna ahhoz, hogy egyre több induló vállalkozás vezessen be munkavállalói résztulajdonosi programot (ESOP-program). Ugyanis a dolgozói részesedésszerzés, vagyis az, hogy a munkavállaló tulajdonosi szinten is érdekelt legyen a cég sikerességében, nagyobb motivációt jelenthet. Ez egy induló, még nem annyira tőkeerős startup esetében különösen fontos, hiszen adott esetben egy alacsonyabb fizetést is kompenzálni tud.
A Restart Hungary javaslata alapján az ESOP-program keretébe bevonnák az anyavállalati struktúrákat is. A gyakorlatban nagyon jellemző, hogy egy külföldi (jellemzően amerikai, egyesült királyságbeli, vagy holland) céget helyeznek egy magyar startup fölé. Azonban az anyavállalatban szerzett részesedésre jelenleg nem terjed ki az szja-kedvezmény.
Alig költünk innovációra, azt sem túl jól
De nemcsak egy jóval versenyképesebb, a startupokat érintő jogi környezet kialakítására van szükség, hanem a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított összegeket is jóval hatékonyabban kellene elkölteni.
Fotó: Facebook/Tanács Zoltán
„Az a célunk, hogy minden K+F-re költött adóforint térüljön meg, és az egyetemeken létrehozott innovációknak valóban legyen felvevőpiacuk a vállalatok oldaláról”
– vágott bele a harmadik javaslatcsomag ismertetésébe Gulyás Gergő, a startupok és innovatív vállalkozások fejlesztésével foglalkozó iScale Group társalapítója.
Igaz, nemcsak a kkv-k, hanem az állam oldaláról sem záporoznak a megrendelések. Magyarországon 5,9 százalék az innovációs célú közbeszerzések aránya, szemben a 10,5 százalékos európai uniós átlaggal. Eközben a magyar állam a GDP 1,39 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, szemben az EU 2,24 százalékos átlagával.
Ezen a téren egyébként a Tisza-kormány egy fontos vállalást tett. Középtávon a GDP 2 százalékát, 8-10 éven belül pedig több mint a 3 százalékát költenék el K+F tevékenységre.
Menjenek külföldre, de itthon bontakozzanak ki a magyar startupok
Gulyás Gergő szerint az is gondot okoz, hogy sok esetben olyan kutatások valósulnak meg az egyetemeken, amelyekre a piacnak valójában nincs is igénye. A szakértő szerint a nagyvállalatok egyetemekkel való együttműködése jelenleg inkább a tehetségek, és nem az innovációk átvételére irányul. Az iScale Group társalapítója ezt követően több konkrét javaslatot is megfogalmazott.
Szükség lenne például egy nyilvántartásra, ami a legfontosabb vállalati innovációs igényeket tartalmazná. Emellett az állami és az önkormányzati cégeknél dedikáltan kutatás-fejlesztéssel foglalkozó részlegeket kellene létrehozni, valamint a jelenleginél kiegyensúlyozottabb, a cégek szellemitulajdonjog-szerzését elősegítő szabályokat kellene kialakítani.
„Meg szeretnénk fordítani azt a folyamatot, hogy a magyar innovációk Németországba és az Egyesült Államokba vándoroljanak. Sőt, reálisnak tartom egy olyan környezetnek a kialakítását, amiben a brit, szingapúri, tajvani startupok jönnek Magyarországra, hogy az itteni ipart erősítsék”
– tekintett előre optimistán Gulyás Gergő. Az elvándorlás jelenségét Balogh Petya saját példákkal érzékeltette. Az STRT Holding alapítója elmondta, hogy amikor a nemzetközi piacokra segítenek egy magyar startupot, általában csak nagy hümmögéssel tudnak válaszolni arra a kérdésre, hogy az adott oktatási vagy egészségügyi startupot hány magyar cég használja, vagy az adott megoldás hogyan forradalmasította, javította a helyi, iparági viszonyokat.
„Nem azt szeretnénk elérni, hogy egy magyar startup csak idehaza tudjon érvényesülni. Azt viszont igen, hogy egy hazai innováció először Magyarországon tudja a megoldását széles körben értékesíteni”
– fogalmazott Gulyás Gergő. „Ha nincs megfelelő hazai felvevőpiac és külföldön kell keresni az első vevőket, az jelentősen limitálja az adott startup lehetőségeit” – tette hozzá zárásként Balog Petya.
