Nincs könnyű helyzetben a kormány, hiszen a lakosság védelmére hivatkozva az üzemanyagokra tavaly ősszel bevezetett hatósági ár az érintettek szerint egyre kevésbé tartható. A forgalmazók rendre azt mondják, hogy ennek fenntartása ellátási nehézségeket okoz, amit egyébként az autósok is tapasztalhatnak a töltőállomásokon. A Magyar Ásványolaj Szövetség, a Független Benzinkutak Szövetsége és a Mol is számos alkalommal jelezte, hogy el kellene törölni az üzemanyagokra alkalmazott hatosági árat, mert azon túl, hogy ellátási problémákhoz vezetett, a töltőállomásokat üzemeltető vállalkozások számára is veszteséget okoz.
A legutóbb eldöntött hosszabbítás szerint az üzemanyagárstop október 1-jével jár le, és állítólag a kormány a hétvégén hozhat döntést arról, hogy megszűnik vagy sem. A piaci logika azt diktálná, hogy vezessék ki, erre a kabinet is vélhetőleg hajlana, hiszen több kormánytag is beszélt a fenntartás nehézségeiről. Azt is érdemes megemlíteni, hogy ha magasabb az ár, akkor az adóbevételek is növekedni fognak, így ez is a hatósági ár eltörlése mellett szólna.
Ezzel szemben áll ugyanakkor, hogy számos olyan kormányzati döntés volt az utóbbi időben, amely rombolta Orbán Viktorék népszerűségét, egy újabb, a lakosságot sújtó intézkedés tovább erősítené a kormányellenes hangokat. Ráadásul a kormányfőtől láttunk már olyat, hogy ha a gazdasági észszerűség és a népszerűség között kell választani, akkor az utóbbi mellett tette le a voksát.
Annak kapcsán egyébként újabb muníciót kaphattunk, hogy a hatósági-piaci ár kötélhúzás hogyan áll, mennyit segített az, hogy a kezdetben mindenkinek biztosított olcsóbb üzemanyag immár csak a magyar magánszemélyeknek jár. Augusztusban ugyanis a cégautók is kikerültek a kedvezményes tarifa alól, amelytől a döntéshozók azt várták, hogy visszafogja majd a keresletet és segít konszolidálni a helyzetet. Más kérdés, hogy a rendszer módosításai közül érdemben ezen csak az segített, amikor a nehézgépjárművek számára szűnt meg az olcsóbb tankolás.
A NAV által közzétett statisztikák szerint a cégautókra vonatkozó új szabályok miatt nem csökkent érdemben az értékesített benzin és gázolaj mennyisége. A gázolaj esetén az augusztusi adat a legerősebb a három nyári hónapot tekintve, sőt, az elmúlt öt évben soha nem értekesítettek a kutak ennyi dízelt. Ami azt jelenti, hogy ebben a szegmensben a szabályok változásának semmiféle hatása sem volt, pedig a piaci és a hatósági árak között itt nagyjából 300 forintos differenciát láthattunk, ami már fájó különbségnek számít.
Lehet persze azt mondani, hogy a cégautók esetében benzines járművek is nagy számban vannak, de ezen a soron sem láthattunk brutális visszaesést. Sőt, ebben az esetben is az idei nyár legmagasabb forgalmát láthattuk. Csökkenést csupán az előző év azonos időszakához képest tapasztaltunk, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy 2021 augusztusa minden idők legmagasabb benzinforgalmát hozta, így a néhány százalékos csökkenés nem feltétlen a szabályok változásának tudható be. Könnyen lehet, hogy csupán azért következett be, mert az egy évvel korábbihoz képest sokkal több magyar nyaralt külföldön, így az ő „kiesésükből” is fakadhat a csökkenés.
Amennyiben tehát a kormány valóban aggasztónak találja az ellátási helyzetet és reális veszélynek az üzemanyaghiányt, akkor egy opciója van, a nagykereskedelmi árstop feloldása.
A témában készült videónkat itt nézheti meg.
Ha viszont ezt eltörlik annak érdekében, hogy az import ismét meginduljon, és a keresletnek megfelelő kínálat alakulhasson ki, akkor a kiskereskedelmi árak esetén is meg kell szüntetni az ársapkát, különben a töltőállomások fognak tömegesen csődbe menni.
A kormánynak a hírek szerint hamarosan döntést kell hoznia, a napokban arról is lehetett hallani, hogy akár már a hétvégén kiderül mindez. Arról nem beszélve, hogy amennyiben most bejelentik az ársapka eltörlését, akkor a következő két hétben vélhetőleg komoly roham indulhat meg. Ez pedig akár komolyabb ellátási problémákat is okozhat szeptember második felében.
