6p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az uniós helyreállítási alap (RRF) pénzeinek a sorsa számos intézkedés függvénye, ezek között több megújuló energiával kapcsolatos kérdéskör is van. Nem tudni, hogy az Orbán-kormány lemondott erről a pénzről, vagy március 31-éig kivár, de 5,8 milliárd euró a tét.

Miközben a környező országok egy része már rég lehívta, sőt részben már fel is használta az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásait, a magyar kormány még mindig csak „szkanderezik” a Bizottsággal. Orbán Viktor és kabinetje rendre azt hangsúlyozza, hogy ez a pénz jár nekünk, és a projekt gazdája, Navracsics Tibor folyamatosan rendkívül optimista nyilatkozatokat tesz arról, hogy hamarosan lezárulnak az egyeztetések és érkezni fognak a pénzek. Az Európai Bizottság viszont inkább azt hangsúlyozza, hogy a kifizetések feltételeként támasztott 27 szupermérföldkő megugrása kapcsán komoly hiányérzetük van. Ez persze nem alaptalan, hiszen a rendszerszintű korrupció ellen érdemben nem tett semmit a kormány, a felállított szervezetek, például az Integritási Hatóság eddigi közel fél éves működése alatt semmit nem tett le az asztalra. Mondhatnánk persze, hogy ez jelentheti azt, hogy mindent rendben találnak, de eközben a független média, így például lapunk is rendszeresen számol be kétes ügyekről.

Visszatérve az uniós forrásokhoz vezető zöld vállalásokra, az az elvárás biztosan nem fog teljesülni, hogy a kormány március 31-ig bemutassa és társadalmi vitára is bocsájtsa a megújuló energiával kapcsolatos intézkedéseket. Ugyanakkor vannak olyan információk is, hogy a szélerőművek és a háztartási naperőművek kvázi tiltásának feloldása is elfogadható lehet a Bizottság számára. Ugyanakkor ezek kapcsán is csak ígéretek voltak az elmúlt hónapokban, konkrétum viszont nem sok.

Mikor lehet ismét a napelemeket a hálózatra csatlakoztatni?

A lakosság számára egyértelműen a napelemek hálózati csatlakoztatása és a visszatáplálás kérdése az izgalmasabb. Mint ismert az ezzel kapcsolatos szabályozás tavaly ősszel változott, akkor arról született döntés, hogy azok táplálhatnak vissza a hálózatba, akik október 31-ig beadják az engedélykérésüket. A visszatáplálás kérdése azért fontos, mert a fogyasztás és termelés nem feltétlen esik egybe, hiszen még a tudatos energiafelhasználók is világítanak este vagy használnak háztartási gépeket és szórakoztatóelektronikai eszközöket. Általános viszont az, hogy az emberek egy része a termelés időszakában nincs is otthon, mert ezt az időszakot a munkahelyén tölti, és este amikor hazaér a család, akkor használják a különböző berendezéseket, esetleg töltik az elektromos járművüket. Ők a hálózatot kvázi akkumulátorként használják, hiszen időben eltér a betáplálás és a fogyasztás. Amennyiben tehát erre valakinek nincs lehetősége, akkor saját magának kell az energiatárolást megoldania, egy háztartás fogyasztását lefedő akkumulátoros megoldás viszont nagyságrendileg megduplázza a napelemes beruházás költségét, és így erősen kitolja a megtérülési időt.

A lakossági napelemstopként is emlegetett intézkedés kapcsán ugyanakkor nem jelent meg olyan jogszabály, ami módosítaná, illetve feloldaná a korábbi intézkedést. Persze, ha elfogadjuk az eredeti döntés magyarázatát, vagyis azt, hogy a hálózati kapacitások nem teszik lehetővé a háztartási méretű erőművek csatlakozását sem, akkor nem meglepő a dolog. Átfogó hálózatfejlesztés ugyanis nem indult meg, annak ellenére sem, hogy az energiaügyi miniszter, Lantos Csaba erre több megszólalásában is ígéretet tett, ő egy alkalommal arról beszélt, hogy 160 milliárd forintot fordítanak ilyen célra. Persze ebben benne van az az ellentmondás is, hogy a kormány a fejlesztéseket nem saját forrásból, szeretné megvalósítani, hanem uniós forrásokból, ezeket viszont többek között pont a fennálló korlátozások miatt nem folyósítják. Hozzátehetjük, van olyan szolgáltatási körzet, ahol a hálózatfejlesztés elindult. Az E.ON Hungária csoport ugyanis január végén jelentette be, hogy 74 milliárd forintos hálózatfejlesztést indít, ennek felét saját forrásból finanszírozza, másik felét pedig az az RRF programból származó támogatásból, amelyet a magyar kormány előfinanszíroz.

Érdekesség egyébként, hogy az energiaügyi miniszter a szakma többsége által értetlenül fogadott gázerőművek építése kapcsán is azt mondta, hogy ezek lehetőséget biztosítanak több gigawattnyi kapacitású naperőművek hálózati csatlakozására. A tárcavezető vélhetőleg ezzel arra akart utalni, hogy jelentős kiegyenlítőkapacitás létesül, ami az időjárásfüggő termelés esetén valóban fontos. Más kérdés, hogy a kormány tervei alapján a gázerőművek folyamatosan működnének, így a gyakorlatban ez mégsem segítene a nap- és szélerőművek telepítésében.

Szélenergia: csak ígéretek vannak

Ha már szélerőművek, akkor érdemes kiemelni, hogy ez is olyan terület, ahol a kormány ígéretet tett a korábbi tiltások feloldására, de egyelőre nem jelent meg semmiféle jogszabály. Pedig a határidő itt is igen szoros. Korábban ugyanis olyan védőtávolság szerepelt a jogszabályokban (12 kilométer a települések határától), amely miatt a gyakorlatban sehol sem lehetett szélerőműveket telepíteni.

Az eddig elhangzott ígéretek szerint, amelyekről akár Gulyás Gergely, akár Lantos Csaba is néhányszor szót ejtett, a gyakorlatban is engedélyezik a szélerőműveket. Ennek érdekében a településektől meghatározott védőtávolságot számottevően lecsökkentik, a kiszivárgott információk szerint 1 kilométerre. Ezeken felül eltörlik a teljesítményükre és magasságukra vonatkozó korlátozásokat is, amelynek köszönhetően várhatóan jelentősen bővülhet majd az ilyen típusú kapacitás.

A szélerőművek kapcsán olyan ígéretről is lehetett hallani, hogy kijelölnek speciális területeket, ahol a környezeti viszonyok kedvezőek, és ezeknél egyszerűsített engedélyezési eljárások mellett lehet az erőműveket létesíteni.

A szélerőművek energetikai szempontból egyébként jó kiegészítői lehetnek a jelentősnek mondható hazai szolárerműveknek. A két energiatípus termelési görbéje ugyanis az év egyes szakaszaiban erősen eltérő. A napenergia termelése az április-októberi időszakban a legintenzívebb, míg a szél esetében a november és április között lehet a legtöbb energiát előállítani. Az is szempont lehet, hogy a szélturbinák éjszaka is képesek áram előállítására, igaz, ennek abból a szempontból kisebb a jelentősége, hogy akkor a fogyasztás is alacsonyabb. Persze ez a két energiatermelő módszer együttesen sem old meg minden problémát, hiszen vannak a szakirodalomban Dunkelflaute (sötét szélcsend) néven emlegetett napok, amelyeken érdemben egyik módszerrel sem lehet értékelhető mennyiségű energiát előállítani. Persze a szakmabeliek azt mondják erre, hogy előbb jelenjenek meg a szükséges jogszabályok és érkezzenek meg az uniós források. A kiépülő megújuló energiás kapacitások függvényében pedig ezekhez lehet majd kiegészítő, illetve csúcserőműveket rendelni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!