Hogy mennyire megalapozott a kormány iparfejlesztési stratégiája, arról lapunk oldalán is több elemzés volt olvasható a közelmúltban, ezek közül érdemes kiemelni a korábbi ipari és kereskedelmi miniszter, illetve MNB-elnök, Bod Péter Ákos írását. A közgazdász professzor elemzésében megállapította, a kormány azon terve, hogy akkunagyhatalom legyünk, nem megalapozott, hiszen a szükséges erőforrások, így a munkaerő vagy az energiaintenzív termeléshez elengedhetetlen villamos áram is szűk keresztmetszetet jelent. Számos más komoly hazai közgazdász készített átfogó elemzést az akkumulátorgyártásról, amelyek hasonló eredményre jutottak.
Energiafaló gyárakkal számol a kormány
Ezekre adott egyfajta választ a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara csütörtöki rendezvényén, ahol nagyon konkrét számok is elhangoztak. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter például kiemelte, hogy félmillió vendégmunkásra lesz szüksége a magyar gazdaságnak a következő években. Az energiaszükséglet kapcsán pedig azt mondta, hogy 2021-ben 43 terrawatt energiát fogyasztott az ország, ez 2030-ra 68 terrawattra emelkedhet. A miniszter szerint ezt a plusz 25 terrawatt energiaszükségletet meg kell oldanunk. Ezen a rendezvényen Orbán Viktor meg is adta a kormány válaszát, hogy milyen módon kívánják ezt rendezni, kijelentette ugyanis, hogy
2-3 nagy gázerőmű fog épülni a keleti országrészbe, amely elsősorban az oda települő iparvállalatokat szolgálja ki.
Hogy milyen jól működik a szakmai és társadalmi egyeztetés Magyarországon, azt jelzi, hogy hétfőn az Energiaügyi Minisztérium már be is jelentette, elindulnak a közbeszerzések a kelet-magyarországi erőművi blokkok megépítésére. A közleményből kiderült, hogy a Tiszai Erőmű tiszaújvárosi és a Mátrai Erőmű visontai telephelyén összesen 1600 megawattnyi korszerű energiatermelő kapacitás létesülhet a növekvő áramigények kiszolgálására. Az MVM Csoport nyílt, feltételes közbeszerzési eljárásokat indít kombinált ciklusú gázturbinás erőművi blokkok megépítésére a Borsod és Heves vármegyei helyszíneken. A fejlesztések hozzájárulnak a beruházásösztönzést és munkahelyteremtést középpontba helyező iparpolitikai célok eléréséhez, a belföldi áramtermelés fokozásával erősítik Magyarország energiaszuverenitását.
Részleteket is közöltek: a tervek szerint az MVM Tiszai Erőmű tiszaújvárosi bázisán két, egyenként maximum 500 MW teljesítményű, az MVM Mátra Energia Zrt. Mátrai Erőmű visontai telephelyén pedig egy legfeljebb 650 MW teljesítményű blokk létesül. A kivitelezés a közbeszerzési eljárások sikeres és eredményes lezárása után kezdődhet meg, a munkálatok időigénye várhatóan 3-3,5 év. Hogy az egész beruházás némileg zöldebbnek tűnjön, azt is megírták, hogy a tervezett blokkok több ezer megawatt napelemes kapacitás rendszerbe kapcsolását alapozzák meg. Bizonyos arányban alkalmasak lesznek hidrogén tüzelésére is.
Az új gázerőművek sem oldják meg a helyzetet
A fenti információk alapján érdemes megnézni, hogy mennyire fogja mindez a növekvő energiaigényt kielégíteni, illetve az energiafüggetlenséget szolgálni. Jelenleg Magyarországon a gázerőművek kapacitása nagyjából 2100 MW, amelyek egy része folyamatosan termel energiát, de vannak köztük úgynevezett csúcserőművek, melyek speciálisan azt a célt szolgálják, hogy megnövekedett energiaigény esetén működjenek, azokban az időszakokban pedig, amikor a fogyasztás visszaesik, leállítják őket. Ezzel a kapacitással az erőművek tavaly 8640 MW villamosenergiát állítottak elő. Amennyiben az új erőművek elkészülnek és folyamatosan üzemelnek, akkor az általunk megkérdezett szakember szerint nagyjából megduplázódhat a földgázos erőművek által előállított energia mennyisége.
Nem elhanyagolható kérdés ugyanakkor, hogy ebben az esetben az erőművek valójában nem fogják az időjárásfüggő megújuló erőművek mellett a kiegyenlítő szerepüket ellátni, ami miatt egyébként sokan a gázerőműveket favorizálják. Tehát a minisztérium által említett többezer megawatt napelemes kapacitás rendszerbe kapcsolását nem fogja érdemben segíteni, pedig az immár 4000 MW napelemes kapacitás is egyre nagyobb mennyiségű energiát állít elő. Tavaly hónapról-hónapra erőteljesen bővülő naperőműves kapacitás éves szinten 5000 MW elektromos áramot termelt. Tekintve, hogy már az év elején számos alkalommal született itthon a napenergiában termelési csúcs, ez idén akkor is erősen meghaladja majd a 2022-es eredményeket, ha nem bővül érdemben a napelemes kapacitás.
Ugyanakkor a Nagy Márton által az áramfogyasztásra jelzett 25 TW többletet önmagában az új gázerőművek és a megújuló kapacitások - amelyekről Orbán Viktor csütörtökön azt mondta, hogy lesz talán valamennyi új szélerőmű is - nem fogják lefedni. Az előzetes becslések szerint az új erőművi kapacitások még arra sem lesznek elegendőek, hogy a jelenleg 70 százalékos hazai termelési és 30 százalékos importarányt szinten tudjuk tartani. Tehát a minisztérium által említett energiaszuverenitást még az előállítás szintjén sem fogjuk tudni elérni.
Kockázatok és mellékhatások
Ráadásul a gázerőművek kapcsán van egy olyan probléma is, hogy az elégetett energiahordozó döntő részben, nagyjából 85-90 százalékban, importból származik. A 2022-es év pedig rámutatott arra, hogy ez milyen kockázatokkal járhat, hiszen a megugró energiaszámla is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy felborultak a magyar egyensúlyi mutatók.
Ráadásul a kormány az Európa-bajnok infláció kapcsán újabban azt kezdte érvként felhozni, hogy a nagy energiaszükségletű gyárak és a világpiacon emelkedő energiaárak miatt nőtt a régiós országokhoz képest is nagyobb mértékben a hazai pénzromlás üteme. Más kérdés, hogy szakmailag a szankciós inflációhoz hasonlóan ez is elég ingatag lábakon álló érvelés.
A gáz árának változása viszont reális kockázatot jelent, amivel igenis számolni kell. Ugyan annak a valószínűsége minimális, hogy a 2022 nyarát idéző, megawattóránként 340 eurós rekordár visszatérjen, a múlt heti ármozgások bebizonyították, hogy nem lehetnek megugrások. A 40 euróhoz közelítő gázár a múlt héten például egy nap alatt visszament 50 fölé, miután kiderült, hogy a francia atomerőművek termelésének felfutása kapcsán kételyek merültek fel.
Óriási kérdőjel, hogy a kínai fogyasztás miként fut fel, ez is olyan tényező ugyanis, amely a következő időszakban erősen meghatározhatja a piaci árakat.
Összességében a magyar kormány az erőltetett iparosítással és az azt kiszolgálni akaró energiapolitikával óriási kockázatot vállal.
Hiszen, ha a földgáz ára megugrik, akkor könnyen lehet, hogy a költségvetésnek, vagyis végső soron a magyar adófizetőknek is be kell szállnia a nagy gyárak energiaszámlájába, ahogy arra a közelmúltban is volt példa a gyármentő program során. Ahogy az a magyar inflációs többlet kapcsán látszik, bár nem a lakosságra vetettek ki adókat, amelyekből a Rezsivédelmi alapot kívánták feltölteni, ezeket a pluszterheket az érintettek (például a kiskereskedelem) továbbhárította a végső fogyasztókra, a lakosságra.
Lenne ugyanakkor olyan forgatókönyv, amelyben a gázerőművek létesítése logikus döntésnek tekinthető, ennek megvalósulása ugyanakkor jelenleg nem látszik. Számos szakértő látja úgy, hogy az elavult és energiapazarló magyar épületállomány korszerűsítése óriási megtakarítási tartalékot jelenthetne. A közelmúltban Ürge-Vorsatz Diána, a nemzetközileg is elismert szakértő azt mondta: mivel az itthoni energiaigény fele fűtésre megy el, jó energiahatékonyságú épületekkel a teljes orosz függés kiiktatható lenne. Ebben az esetben sem szűnne meg ugyanakkor a 2021-ben az oroszokkal 15 évre aláírt hosszútávú gázszállítási szerződés. Így az energiahatékonnyá tett épületállományon megspórolt gázt, amit mindenképpen át kell venni, lehetne ilyen módon felhasználni.
