Júliusban a piaci várakozásokat meghaladó mértékben, 13,9 százalékkal nőttek az átlagbérek. Ez pedig arra utal, hogy nem lassul a tempó.
"A júniusi adatközléssel szemben, amikor is negatív meglepetést láthattunk, a júliusi bérstatisztika pozitív meglepetést hozott. Egyelőre tehát az év második felére várt lemorzsolódásból nem látszódik semmi és továbbra is az év elejei várakozásokat messze felülmúlja a keresetek növekedési üteme" - értékelte a friss adatot Virovácz Péter, az ING közgazdásza.
Az ütemes béremelkedés hátterében részben a munkaerőpiaci okok állnak: nevezetesen, hogy feszített, azaz inkább munkaerőhiányos a gazdaság. A munkanélküliségi ráta csökken és a legfrissebb felmérések szerint az üres álláshelyek száma ismételten emelkedésnek indult. Mindez első ránézésre némileg ellentmond a gazdasági teljesítménymutatóknak, ám magyarázatot adhat erre a munkaerő-felhalmozás jelensége, valamint az, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban költi jövedelmét külföldi webshopokban vagy jár az országhatáron túlra vásárolni.
Az átlagbér és a mediánbér közötti bérolló tovább szűkült, ami részben a minimálbér emelésének és a gazdaság fehéredésének lehet az eredménye. Emellett a rendszeres keresetekben a korábbiakhoz képest csak szerény mértékben volt dinamikusabb a növekedés, mint a bónuszokkal számolt adat esetében, vagyis vélhetően (legalább részben) az egyszeri juttatások alakulása állhat a versenyszférában – és a teljes béradatban – látott pozitív meglepetés mögött. "A reálkeresetek növekedési üteme 9,4 százalékon áll, ami meglehetősen magasnak tekinthető. Amennyire pozitív változásokat indukálhat a magas bérdinamika a reálgazdaságban, ugyanannyira jelez kockázatokat is" - tette hozzá Virovácz..
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a friss adatokra reagálva közölte: a már említett munkaerőhiány mellett a bérek idei növekedését több dolog befolyásolta pozitív irányba, például az állami bérrendezések, a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése, a több ágazatban még mindig meglévő, továbbá a tavalyi magas infláció miatti kompenzációs igény.
Akkor most mi lesz?
Virovácz Péter előrejelzése szerint az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában a 10 százalék feletti bérnövekedés, ami az állami és nonprofit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében is akár 13 százalék körül ragadhat. Ez párosulva a háztartások óvatossági motívumának előbb-utóbb bekövetkező oldódásával és a kereslet erősödésével megnövelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is. Meglátása szerint a szolgáltatások inflációja mellett a jegybanknak a bérek alakulását is figyelnie kell a jövőbeni kamatdöntések során. Ugyanakkor ez alapvetően elsősorban a jövő évi inflációs kockázatokat érinti, és kevésbé az idei évet.
"Az ING Bank idén átlagosan 13 százalék körüli bérnövekedést vár, és 3,8 százalékos átlagos inflációval számol 2024-ben. Tehát az év egészében így akár 9 százalékot is megközelítő lehet a reálbér-növekedés üteme. Bár ez rendkívül erősnek látszik, mindez a tavalyi reálbércsökkenés mellett csupán azt jelentené, hogy a 2022-es reálbérszinthez képest szűk 6 százalékkal lenne magasabb az átlagbér vásárlóereje. Vagyis inkább még mindig bérfelzárkózásnak bélyegeznénk az idei folyamatokat a 2023-ban látott markáns visszaesés fényében" - írta Virovácz Péter.
Fotó: Depositphotos
Regős Gábor arra számít, hogy az idén már nem várható komolyabb változás, a bérek emelkedése a mostani szint körül alakulhat, így a reálbéreknél a 3,9 százalékra becsült inflációt figyelembe véve 9,5 százalékos lehet a többlet. Ez jó alapot jelent a fogyasztás bővüléséhez, ami azonban láthatóan csak részben jelenik meg a hazai kiskereskedelemben: nagyobb részt a szolgáltatások iránti kereslet bővül, illetve jelentősen növekszik a külföldi vásárlások értéke. Közölte azt is: "2025-ben is fontos a bérnövekedés fenntartása a gazdasági növekedés, az életminőség javítása, illetve az elvándorlás lassítása miatt is. Ebből a szempontból meghatározó lesz a minimálbér, illetve még inkább az ennél szélesebb körben jellemző garantált bérminimum emelésének mértéke. Becslésem szerint a keresetek növekedési üteme jövőre átlagosan 10 százalék körül alakulhat, így a reálértékük 5-6 százalék körüli ütemben növekedhet."
A Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője, Molnár Dániel is hasonló forgatókönyvet vetít előre. A jelenleg tapasztalt bérdinamika év végéig fennmaradhat, így a 4 százalék alatti infláció hatását is figyelembe véve, éves átlagban 9 százalék közeli ütemben nőhetnek a reálbérek.
"Várakozásaink szerint jövőre is fennmaradhat a 10 százalékot meghaladó nominális béremelkedési ütem, ezt az eddigi bejelentések alapján 12 százalék körüli ütemben emelkedő minimálbérek, valamint a pedagógusok 21 százalékos jövő évi bérfejlesztése is támogatja majd, de a gazdasági környezet javulása is a gyors ütemű bérkiáramlás irányába hat. A jövőre várhatóan tovább, éves átlagban 3,4 százalékra lassuló inflációval együtt 6 százalék körüli reálbér-emelkedést prognosztizálunk" - írja elemzésében Molnár Dániel.
Mi újság a környéken?
A fizetések alakulását meghatározza, miként alakulnak a munkaerőköltségek, amelyeket a munkaadók fizetnek összességében. Az Európai Uniós statisztikai hivatala, az Eurostat ezt egyebek mellett az egy órára jutó munkaerőköltség változásának monitorozásával méri. A legrissebb adatok még csak az idei második negyedévre vonatkoznak és uniós átlagban 5,2 százalékos emelkedést tükröznek éves összevetésben.
A jelentősebb emelkedést Horvátország érte el, ahol 17,6 százalékos növekedés következett be. Bulgáriában 15,4, Romániában pedig 15 százalékos emelkedést jegyeztek fel. Magyarország is az élbolyban - a negyedik helyen van - a 13,2 százalékos meghaladó emelkedéssel, az ötödik pedig Lengyelország, kereken 13 százalékos többlettel. Szlovákia 8, Caehország pedig 6 százalékos pluszt könyvelhetett el.
