Elnagyolt törvénytervezet nyújtott be a parlamentnek a kormány a kiemelt beruházássá nyilvánított Diákváros és a Fudan egyetem ügyében. Azt írták, hogy a beruházások helyszínét, illetve szükség szerint közvetlen környezetét jelentő ingatlanok körét a kormány rendeletben jelöli ki. Helyrajzi számmal is megjelöltek négy ingatlant (38086/50, 38086/13, 38086/49 és 38086/56), amiket a Fudan Egyetem Alapítványnak adnának, de ezek a telex.hu szerint pont azok, ahol a Diákvárost képzelte az önkormányzat és a kormány felügyelete alá tartozó és Fürjes Balázs államtitkár által vezetett Budapest Fejlesztési Központ. A lap szerint így az értékes vízparti területekről kiszorulna a Diákváros és eleve kisebb lenne, mint tervezték.
Szerettünk volna tisztán látni, ezért levélben kértünk tájékoztatást Baranyi Krisztinától. Cikkünk elkészültéig nem érkezett válasz, de ha megjön beszámolunk róla.
Előzőleg a polgármester a közösségi oldalán azt írta, hogy a Diákváros általuk elkészített terve 26 hektárt ölel fel, s a terület negyede az ő tulajdonukban van. A 26 hektárnak azért van jelentősége, mert a kormány által erőltetett Fudan egyetemnek – Palkovics miniszter szerint - „legalább” 26 hektárra lesz szüksége ugyanott. A törvényjavaslat a kínai projekttel kapcsolatban csak állami tulajdonú ingatlanokat említ – ergo vagy elvennének területet az önkormányzattól vagy megnövelnék a 26 hektár háromnegyedét, hogy elférjen a Fudan és a Diákváros is.
"Nem adjuk a Diákváros egyetlen négyzetcentiméterét sem. Minden jogállami eszközzel megakadályozzuk, hogy miközben százezrek nyögik a lakhatásuk költségeit, a Fidesz újraélessze a lakásmaffiát és törvénybe írja a belvárosi Rogán-modellt." - reagált a fejleményekre közösségi oldalán Karácsony Gergely főpolgármester.
A kormány a kiemelt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva gyakorlatilag erőből lenyomna bármilyen önkormányzati próbálkozást. A tv. javaslatban így fogalmaztak:
Ha lenne bármi, az is tilos lenne
„Az ingatlanok tekintetében településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása érdekében építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható. Ha az érintett ingatlanokra vonatkozó önkormányzati rendelet ezzel ellentétes, vagy ezzel nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette a fenti tiltás a meghatározó.”
Indoklásként azt írták, hogy a közfeladat ellátása sürgős, és az új vagy átfogóan módosuló helyi építési szabályzat elfogadásáig nem lehet várni. A javasolt törvényi szabályozás alapján a közérdekű beruházás fizikailag elkülönülő projektelemei az egységes szabályozási elvek mentén, de egyben a beruházás jellegéhez és a helyszínek sajátosságaihoz igazodóan, hatékonyan valósulhatnak meg, ezen szabályozás hiányában viszont az egymással összekapcsolódó építési beruházások ellehetetlenülésével kellene számolni.
A kormány szerint „a szabályozás az érintett önkormányzatot nem érinti hátrányosan, hiszen a beruházás az önkormányzat és a területén tartózkodók javára is történik.”
A ferencvárosi önkormányzat még 2010 júniusában, fogadta el a Nagyvásártelep és környékének szabályozási tervrét. Az akkor keletkezett rendelet (20/2010.06.04) hatálya a 38199/2 hrsz., 38198/1 hrsz., 38197 hrsz. telkek északi, és a 38086/18; /25; /13; /26;/ 24; / 22; /23 hrsz. telkek déli határvonala által határolt területre terjed ki. Ebben egyetlen olyan van (38086/13), amelyiket az alapítványak adná át a kormány, de a tv- javaslat szerint összevonható bármelyik érintett telek, márpedig az „érintettséget” a kormány határozza meg, mint fent írtuk. Érdekes, hogy 11 évvel ezelőtt a Duna City vegyes funkciójú óriásberuházás miatt kellett lépni, a válság azonban elsöpörte ezt a projektet.
További közvetett jelzés arról, hogy milyen háttérmozgások történtek a kormányzatnál a Fudan és a Diákváros kapcsán az, hogy ki felügyeli a két projektet, illetve kinek a beleszólását engedi meg a kormányzat. Az ilyen kaliberű fővárosi beruházások eddig rendre a Fővárosi Közfejlesztési Tanács (FKT) elé kerültek, ennek tagja a fővárosi önkormányzat is. A testület megalakulásakor azt ígérte Orbán Viktor kormányfő, hogy „Nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak.” Nem tudjuk, hogy volt-e bármilyen érdemi egyeztetés a kormány és az FKT között. A főváros és az agglomerációs fejlesztésekért felelős államtitkár, Fürjes Balázs háttérbe szorulása is látványos ebben az ügyben, pedig az általa vezetett Budapest Fejlesztési Központ szintén kompetens lehetne, az ilyen méretű, egész Budapestre hatással lévő projekteknél eddig nagy súllyal szerepelt.
