Az új, kínai tulajdonos szinte biztosan létesít naperőművet is a nemrég birtokába került taszári légibázis területén. Lapunk ugyanis közérdekű adatigénylés keretében kérte és meg is kapta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től az adásvételi szerződést és annak mellékleteit. A szerződés VI. 4. pontja rögzíti, a vevő vállalja, hogy a birtokátruházástól számított 1 éven belül legalább 200 ezer euró értékű kereskedelmi, ipari és logisztikai célú beruházást hajt végre. Ezzel összefüggésben pedig igazolja, hogy az Európai Unió területén belül ugyanilyen értékű referenciával rendelkezik.
A szerződés 17. számú mellékletében az áll, a vevő Billion Up Kft. rendelkezik ezzel a referenciával, ugyanis 2023 júniusáig 200 ezer eurót meghaladó értékű beruházást hajtott végre, mint írják,
„többek között a Borsodnádasd 0145/6, 0148 hrsz. alatti ’Borsodnádasd 30 MW Naperőmű’ néven ismert beruházási területen is”.
Ám a történet itt kicsit sántít. Mint azt lapunk megírta, a taszári repteret megvásárló Billion Up Kft. Frank Liu tajvani milliárdos cégbirodalmának tagja. A 2020 végén alapított, 2021 elején bejegyzett cégnek azonban a mérlege tanúsága szerint 2022. december 31-én egyáltalán nem voltak beruházásai, a március 21-én keltezett kiegészítő mellékletében sem tüntetett fel ilyen jelentős, a mérlegfordulónap óta történt eseményt.
A borsodnádasdi naperőmű ugyanis nem a Billion Up Kft., hanem az ugyancsak a Chi Fu-cégcsoporthoz tartozó Most Treasure Kft. beruházása. Legalábbis ez derül ki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal környezet- és természetvédelemért felelős főosztályának közleményéből, mely Borsodnádasd honlapján is fellelhető. Erről a cégről azt érdemes tudni, hogy éves beszámolójának mérlegében 2022 végén 653 millió forint beruházást mutatott ki, ami azt jelenti, hogy valóban az övé lehet a naperőmű, noha árbevétele nincs. A borsodi településnek a beruházás miatt készült 2021-es területrendezési tervében az szerepel, hogy a Most Treasure Kft. a Chi Fu Group nemzetközi vállalatcsoportba tartozó Chi Fu Resources Kft. projektcége, a hatásbecslési dokumentáció pedig a Most Treasure-t tervezőként, míg a Chi Fu Resourcest beruházóként említi. Tény, mindkét vállalkozás az Efftronics (Asia) Ltd.-hez kötődik leányvállalatként.
A Chi Fu Resourcest szintén 2020-ban alapították 470 millió forintos jegyzett tőkével, és már az első évben 30,2 millió forint bevételt ért el – a kiegészítő melléklet tanúsága szerint – komplex projektmenedzsment szolgáltatással. Ez az összeg 2021-ben 242 millió, 2022-ben pedig 124,2 millió forintra rúgott.
Érdekesség viszont, hogy
a borsodnádasdi naperőmű-beruházás elkészültének egyelőre semmi nyoma nincs
sem a település honlapján, sem a Facebook-oldalán. Nem találtunk ilyen bejegyzést a térség országgyűlési képviselőjének, Riz Gábornak a közösségimédia-oldalán sem, pedig a politikusok pártállástól függetlenül szeretnek kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében pózolni egy-egy nagyberuházás bejelentésétől a szalagátvágásig mindenütt.
Ettől persze még előfordulhat, hogy a napelempark papíron alakul, és a beruházás soron feltüntetett összeg a különböző engedélyek, tervdokumentációk értékét jelenti, az is lehet, hogy elkezdődtek az előkészítő munkálatok. Ám az adásvételi szerződésben a Billion Up Kft. által megjelölt „elvégzett beruházás” mint referencia helyett nincs nyoma sem a Most Treasure Kft., sem a Chi Fu Resources Kft. részéről ilyen befejezett beruházásnak.
Korábban is felmerült
Nem először merül fel a taszári reptér hasznosítása mentén a napelempark létesítésének gondolata. A kormány először az SGF Silu Global Fund Zrt.-t jelölte ki az ingatlanegyüttes vevőjének, később ennek többségi tulajdonosa lett a hazai napelempiac egyik meghatározó cégeként ismert Optimum Solar Zrt. Ez a vállalkozás pedig már a saját honlapján is tett egyértelmű utalást arra, a terület alkalmas naperőmű telepítésére. Így fogalmaznak:
„Taszár és a légibázis tökéletesen megfelel a naperőmű-fejlesztési követelményeknek: van szabad földterület, rendelkezik hálózatcsatlakozási lehetőséggel, valamint a megvalósítható naperőmű-kapacitás is nagy volument jelenthet”.
Később a kormányzat visszavonta azt a határozatot, melyben az SGF-et jelölte ki vevőnek, és árverésre bocsátotta az ingatlancsoportot. Az új kormányhatározatban azonban már nem szerepel az a kitétel, mely szerint a területet kereskedelmi repülőtér céljaira kell hasznosítani. Így az árverés győzteseként tulajdonossá vált Billion Up Kft. jóval szabadabb kezet kapott a terület átalakítására.
