6p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Éveken át tartó történet végére került pont, és lehullt végre a lepel arról, ki lett a befutó az állami árverésen. 

A taszári légibázis anno az MH Kapos Bázisrepülőtér néven működött katonai légibázisként egészen 2005-ig, amikor is a honvédség gazdasági megfontolásokból teljesen bezárta a repteret. A terület egy részét még 2009-ben adták el a KaposBusznak, a többi részén viszont csak az idő vasfoga dolgozhatott. Egészen 2023-ig, amikor is sikerült új tulajdonost találni az ingatlannak - igaz, meglehetősen kalandos úton. 

A kormány még 2021 novemberében egy kormányhatározattal jelölte ki a terület vevőjének a friss alapítású SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-t, amely cégnek a feladata lett volna, hogy kereskedelmi repülőteret csináljon a légibázisból. Innentől kezdve felpörögtek az események, hiszen az eredeti két magánszemély tulajdonos kiszállt a cégből, majd megjelent az egykori újpesti focista, Kovács Zoltán. A társaság leánycégét - az NwPst Investment Kft.-t - sokáig az újpesti focicsapat komoly vevőjelöltjének tartották a hazai sajtóban. 

Kinaiak vitték el a taszári repteret. Fotó: MTI / Varga György
Kinaiak vitték el a taszári repteret. Fotó: MTI / Varga György

Idén februárban aztán egy újabb fordulat következett be, hiszen az SGF-fel nem tudta nyélbe ütni a bizniszt az állam, ezért visszavonta azt a határozatot, melyben a céget jelölte meg vevőként. Helyette elektronikus árverésen próbáltak vevőt találni az ingatlanra. Ez pedig - mint arról lapunk elsőként beszámolt - már sikeres volt, és idővel pecsét, bélyegző és aláírás került a papírokra. 

Ám az új tulajdonosok kilétét a mai napig homály fedte, a szerződéskötés aktív folyamatára hivatkozva sem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, sem pedig politikusok és településvezetők nem árulták el, kinek az ajánlata lett a befutó. Az állam egyébként 2,6 milliárd forintról indította a licitálást, a nyertes ajánlat pedig ennél jóval magasabb lett. 3,6 milliárd forintot kínáltak az egykori légibázisért a március 31-én lezárult árverésen. 

Az új tulajdonos kilétét június 20-án jegyezték be az ingatlan tulajdoni lapjára; eszerint a budapesti székhelyű Billion Up Kft. vette meg a taszári repteret - vette észre az Mfor. A társaság alapítója és mai napig tulajdonosa a hongkongi székhelyű, 1991-es alapítású, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Billion Up Development Limited. Vagyis kínaiaké lett a magyar föld. A nyertes leányvállalat főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

Forrás: Földhivatal
Forrás: Földhivatal

A társaság nem rendelkezik túl nagy múlttal és az alapítás dátuma alapján már régóta tervezhettek valamit Magyarországon. A céget ugyanis még a taszári reptér-saga kezdete előtt, 2020. december 22-én alapították, a cégbíróság pedig egy hónappal később, 2021. január 21-én jegyezte be 17 millió forintos törzstőkével. Tavaly májusban ázsiós tőkeemeléssel 18 milióra növelték ezt oly' módon, hogy az alapító cégnek közel 94 millió forintos követelése volt a Billion Uppal szemben, amit nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a cég rendelkezésére bocsátott. 

Az egyébként, hogy honnan teremtették elő a reptér 3,6 milliárdos vételárát, nem következtethető ki a Billion Up Kft. beszámolójából. Eddig egy forint árbevétel sem folyt be a cég kasszájába, tavaly közel 14 milliós veszteséggel zárt. Mérlegfőösszege sem haladja meg a 100 millió forintot - igaz, ez még tavaly év végi állapotokat mutat, de a cégbírósági dokumentumok között sem találtunk arra utaló jelet, hogy feltőkésítették volna a céget. 

A vevő neve mégsem kell, hogy teljesen ismeretlen legyen a magyar közvélemény előtt. A Billion Up Kft. hongkongi tulajdonosának, a már említett Billion Up Development Limitednek ugyanis pontosan ugyanaz a Hsieh Yi-Chen az ügyvezetője, mint a Pápai Húsüzemet 2016-ban megvásárló Famous Yield Enterprises Limitednek. Sőt, a cégnyilvántartás adatai szerint mind a húsüzemvásárló Famous Yield Enterprises Limited, mind a reptérvásárló Billion Up Development Limited székhelye ugyanannak a hongkongi irodaháznak a 11. emeletén található.

A Billion Up Kft. ügyvezetője, Hsieh Yi-Chen a cégnyilvántartás adatai szerint még kettő magyarországi vállalkozásban érintett: ügyvezetője az idén júliusban alapított Chi Fu Taszár Kft.-nek, mely a Billion Up Kft. leányvállalata, illetve a Nice Billion Kft.-nek is, melynek tulajdonosa a Glory Wise Trading Limited. Hogy, hogy nem, de utóbbi cégnek a székhelye ugyancsak a már említett hongkongi irodaház 11. emeletén van, ügyvezető igazgatója pedig az 1968-as születésű Chang Pei-Chi.

Utóbbi személy Magyarországon már több cégnek is ügyvezetője, így a Glory Wise Trading Limited Glory Wise Kft. nevű leánycégének, valamint két, a Chi Fu Taszár Kft.-hez hasonló nevű vállalkozásnak, a Chi Fu Pápa Kft.-nek és a Chi Fu Central Europe Kft.-nek is.

A Chi Fu-csoport (melynek egybként számos leágazása van hazánkban) nyugodtan nevezhető Magyarországon (is) működő cégbirodalomnak, olyannyira, hogy

az előbb említett Chi Fu Central Europe Kft. az ugyancsak kínai tulajdonban levő Váci Enterprise Kft.-vel 2020-ban részben, majd 2021-ben teljesen megvásárolta a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnak Optima-Béta Kft. nevű cégét,

mely már akkor több mint 20 milliárd forintnyi ingatlanvagyonnal rendelkezett.

A cégbirodalom tulajdonosa, így tehát a taszári reptér vevője is a magyar állampolgársággal is rendelkező Frank Liu nevű tajvani milliárdos,

akiről három éve az Index készített összeállítást.

Frank Liunak dollármilliárdjai mellett remek politikai kapcsolatai is vannak. Fotó: MTI / Bruzák Noémi
Frank Liunak dollármilliárdjai mellett remek politikai kapcsolatai is vannak. Fotó: MTI / Bruzák Noémi

És hogy mi lesz a reptérrel? 

Az elmúlt hónapokban egyre gyanúsabb volt, hogy a kormány is elengedte a kereskedelmi repülőtér létrehozását, hiszen az árveréssel történtő értékesítésről szóló idén februári kormányhatározatban már nem esett szó a kereskedelmi repülőtér célú hasznosításról. Ráadásul Taszár község polgármestere is már iparterületként hivatkozott Facebook-bejegyzéseiben az ingatlanra. 

Kaposvár polgármestere, Szita Károly pedig májusban tárgyalt kínai befektetőkkel az északi ipari parkra tervezett beruházásokról. Akkori nyilatkozata szerint egy kínai nemzetközi befektetői csoport sikerrel pályázott arra is, hogy az egykori taszári repülőtér 600 hektáros területén egy karbonsemleges ipari parkot fejlesszen. Emellett Varjas András, Taszár polgármestere június végén egy Facebook-bejegyzésben még azt is elárulta, hogy logisztikai központ és iparterületek kialakítása is szerepel a tervek között. 

(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!