2023 júniusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 766 ezer fő volt, 51 ezerrel több, mint egy éve. A munkanélküliek száma júniusban pedig 187 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal ma reggel, ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk:
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője kommentárjában kiemelte, a statisztika szerint érdemi változás nem történt a munkaerőpiacon május és június között, így a munkanélküliek száma továbbra is 190 ezer fő körül alakul. Hozzátette, ezek a mutatók még mindig meghaladják az egy évvel korábbi szintjüket, de az még mindig meglehetősen szokatlan jelenség, hogy egy három negyedéve tartó technikai recesszió közben ilyen kedvezőek a munkaerőpiaci mutatók.
Véleménye szerint mindez még akkor is igaz, ha arra számítunk, hogy a második negyedévben Magyarország kilép a technikai recesszióból. Ez ugyanis nem elsősorban a gazdaság strukturális állapotának javulásából fakad majd, hanem sokkal inkább egy egyedi hatásból: a mezőgazdaság alacsony tavalyi bázis és kedvező idei időjárás miatti jó teljesítményéből.
Ezért nőtt a foglalkoztatottak száma
A havi adatokat vizsgálva talán a legfontosabb változás, hogy jelentősen, mintegy 50 ezer fővel megnőtt a foglalkoztatottak száma. Ez a növekmény nem a munkanélküliek felszívásából fakadt, ezért sem változott a foglalkoztatás bővülése ellenére a munkanélküliségi ráta. Sokkal inkább a munkaerőpiaci aktivitás növekedése táplálta a foglalkoztatás emelkedését. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ebben nincs semmi meglepő: a nyári, szezonális munkák beindulásával – elsősorban a mezőgazdaságban és a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban – jelentősen megnő a munkaerő iránti igény és az idénymunkások száma is ezzel együtt. Ennek megfelelően akár a háromhavi átlagmutatót, akár a havi modellbecslést nézzük, mindkettő esetében elmondható, hogy rekord magasra emelkedett az aktivitási ráta – fogalmazott az elemző kommentárjában.
E mögött kettő folyamat húzódhat meg: egyrészt az előző évekhez képest sokkal jobbnak tűnik a mezőgazdasági teljesítmény (a kedvező időjárás következtében), ami többlet munkát biztosíthat. Másrészt a turizmus – elsősorban a külföldiek érkezése – is élénkebb az elmúlt évekhez képest. Ez szintén növelheti a munkaerő iránti igényt. Ám mindez mit sem érne, ha nem lenne kínálat. A munkaerőpiac kínálati oldalát pedig az extrém magas inflációs környezet élénkíti.
Virovácz Péter szerint a következő hónapokra kitekintve,
ahogyan a szezonális hatások kifutnak, a magyar gazdaság is lassan elkezdhet magára találni az év második felében. Mindezek alapján tehát elfordulhat, hogy a munkaerőpiaci mutatók az év második felére némiképp gyengülnek majd, mielőtt ismét javulnának. Amennyiben lesz is emelkedés, a munkanélküliségi ráta tetőpontja 4 százalék közvetlen közelében lehet.
Ami most áldás, az lehet még átok is
Habár a továbbra is feszes munkaerőpiac és ez által a magas bérnövekedés képes nagyjából felszínen tartani a magyar gazdaságot és megakadályozni, hogy mélyebb recesszióba süllyedjen, a megkezdődő reálgazdasági kilábalás során ez még okozhat gondokat. Az ING elemzője hangsúlyozta,
jelenleg a magyar gazdaság legnagyobb fékje az extrém magas infláció.
Kiemelte ugyanakkor, ősszel az általános drágulás mértéke már a bérnövekedés szintje alá csökkenhet. A vásárlóerő újbóli bővülése pedig akár magával hozhatja a fogyasztás gyors fellendülését és így a vállalatok átárazási erejének újbóli megugrását. Virovácz Péter ezt egyelőre csupán mérsékelt kockázatnak látja, tekintettel arra, hogy a lakosság jelentős része felélte a megtakarításait, így vélhetően a megtakarítások feltöltése kerül majd fókuszba először. Amennyiben azonban a vártnál gyorsabb és erőteljesebb lesz a reálbérek visszatérése a pozitív tartományba, ezzel párhuzamosan nőhet az ár-bér spirál megjelenésének kockázata. Ezzel a még mindig bőven 3 százalékos inflációs cél feletti inflációs környezetben alakulhat ki egy újabb ársokk a magyar gazdaságban. Így válhat az áldásból átok, hiszen a tartósan magas inflációs környezet nem lehet része egy fenntartható makrogazdasági pályának – tette hozzá végül.
Az ukrán munkavállalók is megjelentek
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint a havi adatok alacsonyabb mintaelemszáma miatt érdemes a háromhavi mozgóátlagot vizsgálni. Ez alapján a foglalkoztatottak száma a második negyedévben megközelítette a 4 millió 724 ezer főt, ez az első negyedévhez képest 28, míg a megelőző év azonos időszakához képest több mint 30 ezer fős bővülést jelent. Mérséklődött emellett éves alapon a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is, amelynek oka, hogy az enyhülő, de a gazdaságban továbbra is jelenlévő munkaerőhiány mellett a programokban dolgozók is tudnak piaci állást találni – mondta az elemző. Hangsúlyozta,
a foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan érdemben bővült az aktivitás is, ennek oka a bérek, illetve a megélhetési költségek emelkedése, de szerepet játszik benne az Ukrajnából érkező menekültek megjelenése is a munkaerőpiacon.
A Makronóm Intézet elemzője előretekintve nem számít érdemi változásra a foglalkoztatás esetében az év hátralévő részében. A munkaerőhiány miatt a vállalatok igyekeznek megtartani a meglévő munkavállalóikat, mivel arra számítanak, hogy a gazdasági növekedés második félévre várt beindulását követően nehezen találnának munkaerőt. Hosszabb távon a kedvezőtlen demográfiai folyamatok jelentik a növekedési korlátot a foglalkoztatás terén. Így a gazdasági teljesítmény fokozásához elengedhetetlen a munkaerőállomány képzettségi szintjének javítása, mivel a potenciálisan bevonható új belföldi munkaerőben rejlő növekedési lehetőségeket a magyar gazdaság az elmúlt évtizedben már kiaknázta – hangsúlyozta végül.
