A politikus arra is figyelmeztetett, hogy ha "Franciaország méltó módon akar embereket befogadni, akkor nem tud mindenkit befogadni".
A francia nemzetgyűlés szeptember 30-án, a szenátus pedig október 2-án rendez vitát a bevándorlásról.
A francia statisztikai hivatal adatai szerint az ország lakosságának 9,7 százaléka bevándorló. 1946-ban 5 százalék volt ez az arány. A francia állampolgároknak mintegy negyede bevándorló származású.
Macron kezdeményezne
Emmanuel Macron az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy nem szeretné, ha a bevándorlás témájában kizárólag politikai ellenfelei - mindenekelőtt a Marine Le Pen vezette radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés - fogalmaznának meg javaslatokat.
Nem szabad hinni azoknak az embereknek, akik azt állítják, hogy Franciaországot elárasztották a bevándorlók - hangsúlyozta a politikus.
Hozzátette: a kormány célja, hogy a menedékkérelmi eljárások felgyorsuljanak, a menedékkérők gyorsabban integrálódjanak és az elutasítottak elhagyják az országot, még nem teljesült.
A francia elnök emlékeztetett: Franciaországban tavaly 19 ezerrel nőtt a menedékkérők száma az előző évhez képest, és elérte a 110 ezer főt, ami csaknem 23 százalékos emelkedés, amelynek hátterében az áll, hogy sokan érkeztek Albániából és Grúziából.
Központi kérdés az egészségügyi ellátás
Emmanuel Macron ígéretet tett arra, hogy a nem rendezett helyzetű külföldieknek járó egészségügyi szolgáltatásokat felülvizsgálja a kormány. Jelenleg mintegy 300 ezren veszik igénybe ezt, ami csaknem egymilliárd euróba kerül a francia államnak. A francia elnök ugyanakkor nevetségesnek nevezte azt az ellenzéki elképzelést, hogy a szolgáltatást teljesen el kellene törölni.
Ezzel Jordan Bardellára, a Nemzeti Tömörülés alelnökére utalt, aki azt mondta: sok francia nem érti, miért kapnak ingyenes szolgáltatásokat az illegális bevándorlók, amikor maguknak is nehézségbe ütközik kifizetni az egészségügyi ellátást.
"Válsághelyzetben el kell zárni a csapot, és az első elzárandó csap a bevándorlásé" - fogalmazott az európai parlamenti képviselő.
Emmanuel Macron a múlt héten arra kérte pártja képviselőit, hogy nézzenek szembe a menedékkérelmekkel történő visszaélések problémájával.
A Köztársaság Lendületben (LREM) ne legyen burzsoá párt, amely nem foglalkozik a migrációval, a mindennapokban szembesülő emberek problémájával, akik emiatt a szélsőjobboldal felé fordulnak - mondta.
Az Ipsos közvélemény-kutatóintézetnek a Le Figaro című napilapban szerdán megjelent felmérése szerint a bevándorlással szembeni ellenérzés az alsó középosztály körében erősebb.
A munkások 88, a fizetésből élők 64 százaléka érzi úgy, hogy "túl sok külföldi" van Franciaországban, míg a középvezetők körében 41 százalék ez az arány. Összességében a franciák 64 százaléka ért azzal egyet, hogy "nem érezzük magunkat úgy otthon Franciaországban, mint korábban".
