Varga Mihály szavai után egyre szaporább a szakértők pulzusa

Még januárban sem várnak alapkamat-csökkentést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsától a lapunknak nyilatkozó szakemberek. Egybehangzóan úgy vélik, a januári kamatdöntő ülésen is marad a 2024 szeptemberében meghatározott 6,50 százalékos alapkamatszint, és a kamatfolyosó két szélén sem változtatnak: az egynapos betét kamatlába 5,50, az egynapos fedezett hitel pedig 7,50 százalék marad.

(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)

A legutóbbi kamatdöntő ülés, pontosabban az azt követő háttérbeszélgetés azonban mégis meglepetést hozott. Varga Mihály jegybankelnök a kommunikációt, az előretekintő iránymutatást némiképp megváltoztatva azt mondta, adatvezérelten, ülésről ülésre fognak dönteni a monetáris politika irányvonaláról.

Ennek a kommunikációs váltásnak több elemző szerint is az egyre közeledő kamatvágásnak való megágyazás az oka. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy látja, a jegybank ezzel „megtette az első lépést a kamatcsökkentés irányába”. Hozzá hasonlóképp fogalmazott Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője, aki szerint ezzel „megnyitották a kaput egy közeljövőben elkövetkező kamatcsökkentésnek”, és szinte ugyanezeket a szavakat használta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője is: „a Monetáris Tanács megnyitotta az utat a kamatcsökkentések előtt”.

Varga Zoltán, az Equilor elemzője is arra mutat rá, a kamatszint mellett figyelni kell a jegybanki kommunikációra. A piac ugyanis a decemberi váltást hajlamos volt túlértékelni, ahogy Trippon Mariann fogalmazott,

„galamb elmozdulás után a piacon felerősödtek a lazítási várakozások”.

Jobbágy Sándor, a Concorde vezető elemzője arra emlékeztet, a megváltoztatott üzenet által előrehozott kamatvágási várakozásokat az MNB-vezetők januári kommentárjai „igyekeztek hűteni”. Molnár Dániel, az MGFÜ Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője azt emelte ki, egy kamatcsökkentést az MNB kommunikációs oldalról alaposabban előkészítene. Ő most arra számít, az előretekintő iránymutatás újabb elemeiben a kamatvágás felételeleit (például év eleji átárazások, nemzetközi környezet) fogjuk megismerni.

Becsapós a pénzromlási mutató

Pedig az inflációs mutató – legalábbis látszólag – elég jól alakul. A Központi Statisztikai Hivatal decemberre éves alapon 3,3 százalékos pénzromlási ütemet mért.

Azonban e szám mögött kedvezőtlen folyamatot lát Virovácz Péter. Az ING Bank vezető közgazdásza szerint a piac ennél kedvezőbb adatot várt, ráadásul – mutat rá – a szolgáltatások 0,8 százalékos havi átárazása komoly intő jel, még akkor is, ha talán egy része ennek csak átmeneti tényezőből fakad. Ezért a szakember lapunknak úgy fogalmazott,

„bár elég sokáig úgy tűnt, hogy a decemberi retorikai fordulatot elég gyorsan követhetik tettek, a decemberi inflációs adat gyorsan becsapta az ajtót a kamatvágás előtt”.

A szolgáltatások áremelkedésével kapcsolatban Molnár Dániel azt hangsúlyozta, a decemberi havi áremelkedés mértékéhez hasonlóra az elmúlt 25 évben csak 2022-ben volt példa.

(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)

Szintén a kedélyek hűtésének tudható be, hogy Kurali Zoltán MNB-alelnök egy bécsi konferencián a korábbi kommunikációhoz tért vissza, hangsúlyozva az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítést – emlékeztet elemzésében Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója, illetve Nyeste Orsolya is.

A csökkenő headline inflációs adat mögött ugyanis a magas bázis, a globális élelmiszer- és energiaárak mérséklődése, és kisebb részben az erősebb forintárfolyam játszott szerepet – szálazza szét az adatokat Trippon Mariann. A CIB Bank szakembere szerint az iparcikkek és piaci szolgáltatások együttes, árkorlátozások bevezetéskori árcsökkentő hatása nélkül számított inflációja 5,7 százalékra emelkedett. Ezzel szemben Regős Gábor arra hívja fel a figyelmet, az MNB azzal számol, hogy az árrésstopok kivezetésének nem lesz jelentősebb inflációs hatása, mivel ahhoz szerintük már alkalmazkodtak a kiskereskedelemben. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza még azt sem veszi biztosra, hogy az árrésstopokat kivezetik 2026-ban.

A javuló inflációs mutatóval kapcsolatban Molnár Dániel arra is rámutat, a kőolaj világpiaci árának kedvező alakulása nemcsak az üzemanyagok, hanem az élelmiszerek áraiban is lecsapódott.

Regős Gábor azt is hangsúlyozza, a jegybank az év eleji adatokat kiemelten várja, hiszen jellemzően ekkor történnek meg az átárazások. Vagyis – vonja le a következtetést a szakértő – érdemes várni a kamatcsökkentéssel. Szintén az év eleji várhatóan alacsony pénzromlási mutatóra utal Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az alsó, 2 százalékos sávszélhez közel vagy akár az alatt alakul az érték, ám emlékeztet, a mutató ezt követően ismét emelkedésnek fog indulni, és 4 százalék körüli vagy az árrésstopok kivezetése esetén afölötti fogyasztóiár-indexet láthatunk. Ráadásul – emlékeztet – ezzel egy időben lesznek a választások és a kormányalakítás körüli bizonytalanságok, amelyek újfent „átmenetileg bezárják a kamatcsökkentések előtti ajtót”.

Mi lesz a forintunkkal Grönland és Venezuela árnyékában?

Az Mfor Elemzői Konszenzus rovatunkban rendszeresen szóba kerül a hazai fizetőeszköz árfolyamának, azaz a pénzpiaci stabilitásnak a kérdése. Varga Mihályék szemmel láthatóan nagy energiákat fektetnek a forint volatilitásának csökkentésébe, és ez jellemzően sikerrel is jár. A törékenységére viszont ezúttal Regős Gábor mutatott rá. A Gránit Alapkezelő szakértője felidézi, a jegybanki kommunikáció megváltozására az árfolyam érzékenyen reagált, és ez „fokozottan igaz lehet a választások előtti vagy még inkább körüli felfokozott hangulatban”. Hasonlóra gondolt Molnár Dániel is, aki szerint a jegybanki üzenet változása, az előretekintő iránymutatás részletezése révén a jegybank „teszteli majd a piacot”.

A geopolitikai folyamatokat tekintve a szakemberek egymásnak ellentmondó hatásokat tapasztalnak. Regős Gábor az orosz-ukrán háború esetleges lezárásának lehetőségében a kockázati megítélés javulásának lehetőségét, míg Grönland-ügyben ezzel ellenkező irányú kockázatot lát. A szakember Irán és Venezuela kérdésében pedig az olajárat érintő kockázatokat hangsúlyozta.

Nem látja viszont az orosz-ukrán konfliktus végének esélyét Molnár Dániel. Az MGFÜ vezető elemzője a tovább éleződő venezuelai és grönlandi konfliktust említette mint kedvezőtlenül alakuló nemzetközi környezetet. Pozitívumként értékelte viszont, hogy a forint árfolyama ezek ellenére is stabil maradt.

Optimistábbak viszont e tekintetben az MBH Banknál. Árokszállási Zoltán, a pénzintézet Elemzési Centrumának igazgatója szerint „a Grönland körüli helyzet javulásával a piacokon megnyugvás látható”, ez pedig jótékony hatással volt a magyar devizára, és ugyanígy a grönlandi keretmegállapodás befektetői hangulatot javító hatását emelte ki Varga Zoltán az Equilortól.

Virovácz Péter azonban Donald Trump kiszámíthatatlanságát húzta alá. Az ING vezető közgazdásza szerint akkor lett volna „most vagy soha” alkalom a kamatvágásra, amikor az elnök újabb vámokkal fenyegetett. „De az újabb TACO-momentum (Trump Always Chickens Out, azaz Trumpnak mindig inába száll a bátorsága – a szerk.) végül elhessegethette ezeket a gondolatokat” – vonta le a következtetést Virovácz.

Nyeste Orsolya pedig azt hangsúlyozta, „a folyamatosan akut geopolitikai helyzet mellett a választások közeledése és a költségvetési kockázatok miatt is erősödhet a volatilitás” a pénzpiacon.

A nemzetközi helyzet fokozódását az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatpolitikájának bizonytalansága is okozza. Molnár Dániel arra mutat rá, a tengerentúlon felfelé tolódtak a kamatvárakozások: egy hónapja még két-három, most már azonban csak egy vagy két, egyenként 25 bázispontos lazításra számít a piac a tengerentúlon. Ezzel szemben Regős Gábor úgy véli, a piac által vártnál akár több kamatvágás is jöhet a tengerentúlon, ami szintén jót tehet a forint árfolyamának.

Molnár Dániel emlékeztetett, Jerome Powell Fed-elnök mandátuma májusban lejár, és Donald Trump még nem nevezte meg az utódot. A szakértő arra számít, egy lazább monetáris politikát képviselő személy követi Powellt (most éppen Rick Rieder, a BlackRock globális kötvényalap-kezelője tűnik befutónak – a szerk.), az amerikai kamatcsökkentés pedig az MNB számára is kedvező helyzetet teremtene.

A kontinensüket érintő kamatlábakkal kapcsolatban a lapunknak nyilatkozó szakértők körében teljes az egyetértés abban, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kamatcsökkentési ciklusa véget ért, az év során Frankfurtban már nem csökkentik az irányadó kamatszintet.

Lesz kamatvágás, de mikor?

Abban egyetértenek az elemzők, hogy hamarosan kamatvágás következik, ennek időpontjáról azonban vita van. Mint már említettük, Virovácz Péter szerint januárban a grönlandi krízisben volt egy lazítási pont, ami azonban már elmúlt. Az ING Bank szakértője úgy fogalmaz, „a februári kamatvágás szinte biztosnak tűnik” a bázishatás miatt igen komolyan beszakadó inflációs adat miatt, amit szerinte „vélhetően márciusban újabb vágás követ”. A pénzintézetnél 5,50-5,75 százalékos alapkamatot várnak az év végére.

Hozzá hasonlóan februárban és márciusban is egy-egy, egyenként 25 bázispontos alapkamat-csökkentésre számít Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője ezt követően már csak év végére, decemberre jelez előre egy újabb, szintén 25 bázispontos monetáris lazítást.

Náluk óvatosabbak a CIB Banknál. Trippon Mariann vezető elemző úgy véli, „kevésbé kockázatos lenne, ha csak márciusban, a friss Inflációs Jelentés publikálásával párhuzamosan, és már az év eleji átárazások mértékének ismeretében fontolná meg a Tanács a kamatcsökkentést”. Előrejelzésük szerint márciusban várható egy óvatos, 25 bázispontos kamatvágás, míg az év egészére 75 bázispontos csökkentésre látnak teret.

Szintén a márciusi kamatdöntő ülésre várja az első kamatcsökkentést Varga Zoltán. Az Equilornál 2026-ra összességében szintén 75 bázispontos alapkamat-csökkenésre számítanak három, egyenként 25 bázispontos lépésben.

Az MBH Elemzési Centrum igazgatója, Árokszállási Zoltán ugyancsak azt jósolja, „az MNB valószínűleg megvárja az év első 1-2 hónapjának adatait, mielőtt kamatcsökkentésbe kezd”. Úgy fogalmaz, „az idei évben összesen két kamatcsökkentést várunk az MNB-től, egyet még a tavaszi hónapokban, egyet pedig nyáron”. Így év végére 6,00 százalékos alapkamatszintet vetít előre, amivel – húzza alá – még mindig megmarad a viszonylag magas kamatfelár mind a Fed, mind az EKB, mind a lengyel vagy cseh jegybank irányadó rátájához képest.

Jobbágy Sándor, a Concorde vezető elemzője szerint „nem kizárt, hogy még az első negyedévben lesz csökkentés”, és Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője is úgy véli, „lesz tér egy kamatcsökkentésre az első negyedévben”.

Sokkal nagyobb bizonytalanságot lát viszont Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az első kamatvágás „március és június között bármikor bekövetkezhet”, ugyanakkor hozzáteszi, meglepő lenne, ha ez lenne az egyetlen kamatcsökkentés. A szakember szintén három alapkamat-csökkentésre számít az év folyamán.

Még ennél is homályosabb előrejelzést adott lapunknak Molnár Dániel. Az MGFÜ vezető elemzője szerint az év eleji inflációs folyamatok, illetve a Fed új vezetés alatti kamatpolitikája miatt még azt is nehéz megmondani, mennyi kamatvágás lesz, így három, egyenként 25 bázispontos csökkentésre számít.

Az Mfor Elemzői Konszenzus korábbi cikkeit ide kattintva olvashatja.