Négy vezető jegybankár, a bolgár, a horvát, a magyar és a georgiai nemzeti bank képviselői foglaltak helyet a pódiumon a 31. alkalommal megrendezett Közép- és Kelet-európai Fórum csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén. A Magyar Nemzeti Bankot Kurali Zoltán alelnök képviselte, aki egy nappal azt követően szólalt meg, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közölte a legfrissebb, decemberi inflációs adatot.
Az árindex tovább lassult novemberhez képest, és 3,3 százalékra mérséklődött éves szinten. Ugyanakkor a részleteket tekintve az elemzők felhívták a figyelmet néhány kellemetlen meglepetésre. Ilyen volt a fokozódó bérinflációs nyomás, de leginkább a szolgáltatások esetében látott 6,8 százalékos drágulás, ami magasabb volt a vártnál.
Az infláció szerkezetében látott meglepetések miatt a Magyar Nemzeti Banknak kiemelten kell figyelnie a januári és a februári inflációs adatokra, illetve az árindex összetételére a jövőbeli kamatcsökkentések szempontjából – reagált lapunknak a Bécsben rendezett konferencián Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum vezetője.
A friss eurózóna-tag kezdte a sort
Az első megszólalás joga Petar Chobanovot, a bolgár jegybank alelnökét illette – már csak azért is, mert Bulgária idén január 1-jével csatlakozott az eurózónához. Ami azt is jelenti, hogy az ország hitelintézeteinek kamatszintjei mostantól az Európai Központi Bank jelenleg 2 százalékos irányadó betéti rátájához illeszkednek.
A lakosság számára a legnyilvánvalóbb változás az euró használata, ami a pénzügyi tranzakciók több mint 50 százalékában máris átvette a korábbi fizetőeszköz, a bolgár leva helyét.
„Az átállás gördülékenyebben halad, mint amire korábban számítottunk. Hosszú évek felkészülése előzte meg ezt a történelmi pillanatot” – értékelte az eurózónás csatlakozást a bolgár jegybank alelnöke. Majd hozzátette: a bolgár gazdaság jó állapotban van, 3 százalék körüli növekedéssel és 3,4-3,5 százalékos infláció mellett.
Horvátország nem volt ennyire szerencsés helyzetben a 2023-as csatlakozásakor.
„A 2022-es rekordinfláció időszakában voltunk, nem voltak kedvezőek a gazdasági feltételek. Azóta viszont csak az előnyeit érezzük a csatlakozásnak. A vállalatok finanszírozási költségei lényegesen alacsonyabbak lettek, a kamatszintek már az eurózónás tagságunk megkezdése előtt csökkentek, a hitelminősítők is felminősítették az országot” – tette hozzá a horvát nemzeti bank kormányzóhelyettese.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Sandra Švaljek arról is beszélt, hogy szerinte az Európai Központi Bank monetáris politikájának hatékonyságát megnehezíti, hogy az eurózónában 21, egymástól különböző fiskális politikai megközelítés működik. Egységesebb keretrendszerre lenne szükség – hangsúlyozta.
Óvatos és türelmes marad az MNB
Kurali Zoltán az inflációs környezetre reagált elsőként. A Magyar Nemzet Bank alelnöke elmondta, hogy a 2022-es rekordszintekhez képest visszaszorították az árindexet, miután a kormány és a jegybank is elköteleződtek annak csökkentése mellett.
Ugyanakkor a jegybank célja, hogy fenntartható módon elérjék a 3 százalékos inflációs célt. Idén összességében 3,2 százalékos fogyasztói árindexre és 2 százalék fölötti gazdasági növekedésre számít az MNB
„Adatvezérelt üzemmódban működünk, továbbra is indokolt az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés” – mondta el Kurali Zoltán a jegybank jövőbeli terveivel kapcsolatos kérdésre.
Az MNB alelnöke szerint különösen fontos a lakosság inflációs érzékelésének mérséklése, ami jelenleg bőven a hivatalos adat felett, 20 százalék körül alakul. Emellett kitért a szolgáltatások drágulására, ami „makacs módon” magas szinteken ragadt.
Kurali a műsorvezető kérdésére elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank számol az orosz-ukrán háború lezárásának, a tűzszünetnek az alternatív szcenáriójával is. Ez mindenképp kedvező hatással lenne az inflációra, a gazdasági aktivitásra és a pénzpiacokra nézve is – sorolta az esetleges pozitív hatásokat. Emellett kiemelte az ukrajnai újjáépítésben rejlő lehetőségeket az európai vállalatok számára.
Majd az utolsó, a jegybank függetlenségét firtató kérdésre azt mondta, hogy nem lát veszélyeket ezzel kapcsolatban. Annak ellenére sem, hogy a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke, Varga Mihály korábban évekig a kormányon lévő Fidesz képviselője, pénzügyminisztere volt – ezt a körülményt a Financial Times moderátora vetette fel.
„Nincs semmilyen kétség a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatban, ezt a befektetők is visszaigazolják. Ugyanakkor a jegybanki függetlenséget minden nap bizonyítanunk kell a döntéseinkkel” – fogalmazott Kurali.
