Megjelent a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány 2019-es beszámolója. Eszerint pénzügyi műveletekből közel 13,6 milliárd forintra bevételre tett szert. Ez az az összeg, amelyet osztalékként kapott az alapítvány a neki juttatott 10-10 százalékos Mol-, illetve Richter-részvények után. Ebből a 13,6 milliárdból a Mol osztaléka 11,7 milliárd, a Richteré 1,9 milliárd.
E bevétellel szemben az alapítványnak mindössze 95,2 milliós ráfordítása keletkezett, ennek következtében a 2019-es évet 13,4 milliárd forintos adózott nyereséggel zárta. A ráfordítások több mint kétharmada, csaknem 62 millió személyi jellegű, míg 33,2 millió anyagi.
A személyi kiadásokból 19,35 millió forintot emésztettek fel a tavaly még öt kuratóriumi tag – Hernádi Zsolt Mol-vezér, Csák János üzletember, volt londoni nagykövet, Lánczi András, a Corvinus rektora, Martonyi János volt külügyminiszter és Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója – juttatásai. Azaz alig valamivel több mint féléves munkáért, tekintve, hogy az alapítvány 2019. május 23-án jött létre, fejenként közel 4-4 millióban részesültek.
Mivel az alapítvány mérlegfőösszege 26 milliárd, az 50 százalék feletti eszközarányos profit kiemelkedőnek tekinthető.
Ám a dolgok mostani állása szerint az idei év után egy nagyságrenddel kisebb, mindössze 1,34 milliárd forint osztalékot kaphat az alapítvány a tőzsdei részvényei után. Ennyi jut ugyanis a 10 százalékos Richter-pakettjére, ami már önmagában is 30 százalékkal kevesebb az előző évinél. De ami az igazi érvágás, hogy a Mol a koronavírus-járványra hivatkozva nem juttat a 2019-es nyereségéből részvényeseinek, igaz, az energetikai multi közlése szerint e döntését később felülvizsgálhatja.
Erre reagált a kormány, s módosíttatott törvényt a parlamenttel. Ennek értelmében megváltozott a Corvinusnak átadott Mol- és Richter részvények jogviszonya. Azokat az alapítvány eredetileg még bizalmi vagyonkezelés keretében kapta meg. Ami azt jelentette, hogy azokat nem adhatta el, hanem csak a hozamukat (jelesül az azok után járó osztalékokat) fordíthatta a működése finanszírozására. A törvényi változás után viszont már e részvények vagyonjuttatásnak keretében kapott eszközöknek számítanak, így már értékesíthetők. Azzal a feltétellel, hogy azokat először az államnak kell felajánlani, s csak ha az nem tesz 90 napon belül vételi ajánlatot, akkor lehet másnak eladni e papírokat.
Márpedig a csütörtöki tőzsdei árfolyamok alapján az alapítvány Mol-részvénycsomagja 156 milliárd, míg Richter-pakettje 130 milliárdot ért, azaz elég ezek mintegy 4 százalékát pénzzé tennie ahhoz az alapítványnak, hogy pótolja a Mol-osztalékfizetés elmaradásából kiesett összeget.
A legutóbbi, nyilvánosan elérhető adat szerint egyébként 2018 november végén a Corvinus 2019-re 11,8 milliárd forintos kiadást és 5,1 milliárdos bevételt irányzott elő, a különbözetet kellett volna állnia a költségvetésnek. Ám az alapítvány 2019 közepi alapítását követően már az ő feladata a működés finanszírozási forrásainak az előteremtése.
