4p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ha a kormány jelenlegi várakozásának megfelelően alakulnak egyes jövő évi makrogazdasági számok, akkor kijelenthető, hogy a koronavírus-járvány első hulláma még 2021-et is befolyásolja.

A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése a gazdasági életre és a mindennapokra egyaránt jelentős hatást gyakorolt, ám hogy ennek mértéke mekkora lesz valójában, arról megoszlanak a vélemények. A hazai prognózisokat tekintve idén ugyanúgy elképzelhető egy 3 százalékos recesszió, mint a 2-3 százalék közötti szolid növekedési ütem (ami egyébként meglehetősen elrugaszkodott jegybanki várakozásnak tűnik). A kormányfő mindenesetre abban bízik, hogy a válságból nagyon gyorsan talpra tud állni idén a gazdaság, és rövid időn belül visszatérhet oda az élet, ahol a vírus megjelenése előtt tartott. Igaz, az előttünk álló időszakot nagyfokú bizonytalanság jellemzi, hiszen számítani lehet arra, hogy valamikor lesz a járványnak egy második hulláma is. Hogy ez mikor következik be, mennyire érinti majd súlyosan a gazdaságot, milyen mértékű korlátozásokra lesz újra szükség, ma még senki nem tudja megmondani. Ez a bizonytalanság pedig a vállalkozások terveire, ezáltal pedig a munkavállalók helyzetére is kihat.

Hogy a kormány sem gondolkozik másként, arra bizonyítékul szolgál a jövő évi költségvetésben rögzített makrogazdasági prognózis. Eszerint a versenyszférában a tavalyi 11,6 százalékos bruttó bérnövekedés idén 5,5 százalékra mérséklődik összefüggésben a munkaadók válságra adott első reakcióival. Az a cég ugyanis, amely nem kényszerült megválni a dolgozóitól, az óvatosság jegyében munkaidőt és -bért csökkentett - a korábbi nagyívű terveknek leáldozott. A kormányzat várakozása szerint az óvatos gazdálkodás még 2021-et is meghatározza majd, hiszen továbbra is szerény, 7 százalékos átlagos béremelést várnak a versenyszférában.

Az amúgy természetes reakció és folyamat ugyanakkor egy, az elmúlt pár évet meghatározó és a cégek költségeit érdemben csökkentő megállapodást tesz lehetetlenné. 2016-ban a kormány egy hatéves bérmegállapodást kötött, melynek értelmében ha legalább 6 százalékos reálszintű bérnövekedés történik, akkor 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke.

Optimális esetben, ha minden tervezett adómérséklés megtörténne, akkor a munkaadók által bruttó bérre fizetett teher 11,5 százalék lenne az időszak végére. A jelenleg rendelkezésre álló információk és prognózisok alapján azonban úgy tűnik, a most július elsején végrehajtott csökkentés lesz az utolsó. Hacsak a kormány saját hatáskörben a bérmegállapodásban foglaltakat felülírva nem dönt a szochó-csökkentés folytatásáról. Ez egyébként nem ördögtől való elképzelés, ha abból indulunk ki, hogy válságmentő lépésként adta el a kormány a júliusi 2 százalékpontos csökkentést is, holott ez már elég régóta eldöntött és tudott dolog.

Nem teljesülnek a kritériumok

A 2021-es költségvetési törvényjavaslat szerint idén és jövőre a következőképp alakulnak az inflációs és bérnövekedési várakozások:

az infláció

  • 2020: 2,8 százalék
  • 2021: 3 százalék lehet,

a versenyszféra bruttó bére

  • 2020: 5,5 százalékkal
  • 2021: 7 százalékkal emelkedhet.

Ez pedig azt jelenti, hogy idén

  • mindössze 2,6 százalékos,
  • jövőre pedig 3,8 százalékos lehet a reálszintű béremelkedés.

Mindkét év vonatkozásában annyira nagy a különbség a kritériumként rögzített 6 százalékhoz képest, hogy a tényadat várakozástól való minimális eltérése esetén sem teljesülne a kritérium. Márpedig főleg az inflációs prognózist nézve lehet arra számítani, hogy annak tényszerű mértéke inkább meghaladja majd a várakozást, mint hogy attól elmaradjon. Ez pedig csak tovább zsugorítja a bérek reálszintű növekedésének mértékét. Arra pedig jelen körülmények között a várható második hullám ismeretében nem sok esély mutatkozik, hogy lendületes - az előrejelzettnél sokkal nagyobb mértékű - béremelésről döntetének a munkaadók idén és jövőre.

Összefoglalva tehát a rendelkezésre álló makrogazdasági prognózisok és járványügyi helyzet várható alakulása miatt minden esély megvan arra, hogy az idei júliusi szochó-csökkentés lesz az utolsó, melyet a hatéves bérmegállapodás alapján teljesíteni tud a kormány. Vagyis az adó 15,5 százalékon rögzülhet hosszú időre. Persze, ha a válsághelyzet indokolja és a költségvetési mozgástér is elegendő, a bérmegállapodás kereteit túllépve folytathatja a kormány az adó mérséklését akkor is, ha a reálszintű béremelkedés nem éri el a 6 százalékot.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!