2020. május 29. 05:51

Az idei év elején még azért küzdöttek a munkavállalók és az érdekképviseleteik, hogy minél magasabb béremelést csikarjanak ki, néhány hónap elteltével a munkahelyek megtartása került a fókuszba. A cégek többsége az összeomlásra leépítéssel válaszolt.

Speciális helyzetbe kerültek a médiacégek

Viszonylag kevés olyan szektor volt, ahol a válság hatására a munkamennyiség megnőtt, a várható bevételek viszont eltűntek. Az egyik ilyen terület a média volt, ahol a szereplők igyekeztek annak ellenére megfeszített tempóban dolgozni, hogy a hirdetők a bajokat észlelve minden reklámkampányt leállítottak. A médiavállalatoknak így nulla vagy ahhoz közelítő bevételek mellett kellett a munkamennyiséget növelni, ezt több helyen „extra műszakokkal” érték el. A kieső bevételek miatt ugyanakkor több helyen vágtak a bérkereten, oly módon, hogy a munkatársak fizetését csökkentették.

Jellemzően azonban nem ez volt a példa, azokban a szektorokban, ahol eltűntek a bevételek – esetleg valamilyen előírás miatt fel is kellett függeszteni a működésüket –, ott munka sem volt. Erre a vállalkozások főként leépítésekkel vagy szabadságolásokkal reagáltak. A napvilágra került információk szerint a kölcsönzött munkaerő elsőszámú célpontja volt a megszorításoknak. Azokban a szektorokban – például járműgyártás -, ahol látszott, hogy ha újraindul a termelés, akkor is csak lassabban fogja a korábbi szintet elérni, ott a kölcsönzött emberek nagyrészétől megváltak. A Vasas Szakszervezeti Szövetség korábban azt közölte, hogy március közepén különböző gépipari, autóipari vállalatok néhány nap leforgása alatt 15 ezer embert építettek le. Azóta pedig összességében 40 ezret is elérhette a korábban ilyen módon alkalmazott, de elbocsátott emberek száma.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a kormány ennek ellenére bízik a foglalkoztatási formában, és a 24.hu írása szerint a kormány kulcsszerepet szán a munkaerő-kölcsönzésnek a közeljövőben. A korábbi válság tapasztalatai alapján úgy vélik, a munkaerő-kölcsönzés rugalmas alapot jelenthet az újjáépítés időszakában. A rugalmas munkaerőpiac kialakítása egyébként is prioritás volt a kormány számára, számos ebbe az irányba mutató intézkedést hoztak az elmúlt évtizedben.

A kölcsönzött munkaerő után a belsősök is sorra kerültek

A kisebb vállalatok ugyanakkor inkább belső csapattal dolgoznak, ők az állandó munkatársaik egy részétől megszabadultak. Számos vállalkozás és szektor azonban továbbra is a ködben tapogatózik, és könnyen lehet, hogy az elbocsátások a következő egy-másfél hónapban folytatódnak, ahogy egyre tisztább képet kapnak a cégtulajdonosok és -vezetők a piaci lehetőségekről.

Jellemző volt a cégeknél a létszám mellett a munkaidő csökkentése is ez többféleképpen is testet öltött. Volt, ahol részmunkaidőre álltak át, de nem egyedi, hogy a cégek fizetett vagy fizetés nélküli szabadságra küldték az embereiket. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) napokban publikált felmérésében számszerűsítette is ezeket az eseteket. A közel 3500 fővárosi vállalkozás bevonásával készített kutatás szerint nagyságrendileg hasonló arányban voltak azok a cégek, amelyek elbocsátásokról (14%) döntöttek, mint amelyek fizetés nélküli (17%) vagy fizetett (10%) szabadságra küldték az alkalmazottakat. A nagyvállalati körben a cégek 60 százalékánál történtek megszorító intézkedések, melyek elsősorban a munkarend megváltoztatását érintették.

Most jön a cégeknél az újratervezés

A járványon túl vagyunk, megkezdődtek a lazítások, és egyre több vállalat tervezi újra a tevékenységét. Ezek között vannak olyanok is, amelyek a korábban felfüggesztett működésük után egyáltalán nem fognak újraindulni, számos cég viszont igyekszik új alapokra helyezni a működését.

Ennek során a cégek a várható bevételeikhez igazítják a kiadásaikat, ez pedig a felhasználható bértömeget is érinti. Az eddigi állami segítség korlátozott volt, bár a toldozgatás-foldozgatás után elkezdték a cégek igénybe venni. Utalás szintjén sem merült fel, hogy további komolyabb összegeket fordítana a kormány bértámogatásra, így ezzel aligha számolhatnak a vállalatok.

Így a szakértők szerint, ha a korábbinál rövidebb lesz a takaró, ameddig a cégek nyújtózhatnak, akkor az alábbi megoldások, illetve azok kombinációja várható. Azokban a szektorokban, ahol elhúzódó válságra számítanak, további leépítésekre kerülhet sor. Hogy nem kevés ilyen vállalat lehet, arra utalnak a bértámogatásról szóló eddigi adatok. A kormány ugyan azt hangsúlyozza, hogy sokakon segített a bértámogatás, a munkaerőpiac egészéhez képest nem beszélhetünk nehézsúlyú fegyverről. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán azt jelezte, hogy 100 ezer felett van azon munkavállalók száma, akiknek a bértámogatás révén marad meg az állása. Az elsőre impozáns szám kapcsán árnyalja a képet, ha ezt összevetjük a várhatóan többszázezres friss munkanélkülivel. Orbán Viktor május elején azt említette, hogy már 163 ezren vesztették el a munkájukat. A szerdán publikált NFSZ adatok szerint 330 734 nyilvántartott álláskereső volt Magyarországon, csak áprilisban 72 ezren jelentkeztek a munkaügyi hivataloknál és kérték regisztrációjukat álláskeresőként.

A leépítések mellett nagyon sok vállalat készül átállni rövidebb munkahétre, sok dolgozó kerül heti 20 vagy 32 órás műszakba. Több olyan nagy üzem van, elég csak az autógyárakat említeni, ahol a közelmúltban még három műszakban dolgoztak, viszont az újraindulást követően bizonytalan ideig csak egy műszak mellett termelnek majd. Ezeknél értelemszerűen kevesebb munkaerő kell, viszont a vállalatok és jelen körülmények között a munkavállalók számára is előnyösebb a rövidebb munkahét, hiszen a cégeknek a konszolidálódó piacon termelési könnyebb lesz felfuttatni, az emberek pedig legalább a jövedelmük egy részével számolhatnak.

Szektortól és munkaerő ellátottságtól függően várhatóan lesznek olyan vállalatok is, amelyek a munkabérek újratárgyalását is kezdeményezni fogják. Ha alacsony szakképesítést igénylő munkáról van szó, esetleg olyan földrajzi régióban található a vállalat, amely magasabb munkanélküliségi rátával bír, akkor nagy valószínűséggel a vállalatok keresztül is tudják majd nyomni az elképzeléseiket.

Nem a munkavállalók fognak diktálni

A járvány okozta válság, nem csak nálunk, hanem világszerte új helyzetet teremt, hiszen számos helyen megugrott a munkanélküliség. Ez pedig természetesen azzal jár, hogy a munkavállalók alkupozíciója idén sokat romlik. Emiatt könnyen lehet, hogy a korábbi erőltetett minimálbér-emelés, és az azzal sokszor párhuzamosan mozgó bérek további emelésére nem (vagy csak minimális mértékben) kerül sor majd a jövő év elején. A napokban napvilágot látott friss konvergenciaprogramban a kormány is emelkedő munkanélküliségi rátával számol, abban a tavalyi 3,4 százalék után az idei évre 5,6 százalékkal számolnak, ugyanakkor más elemzők ennél rendre rosszabb rátát valószínűsítenek.

Azt is érdemes kiemelni, hogy azok a cégek, amelyek sérülésmentesen átvészelik a mostani válságot, az elmúlt évek munkaerőpiaci folyamataiból tanulva olyan hatékonyságnövelő fejlesztéseket hajthatnak végre, amelyek alacsonyabb létszám mellett képesek a korábbi vagy azt túlszárnyaló termelésre. Más kérdés, hogy a napokban bejelentett munkahelyteremtő bértámogatás ezzel ellentétes logika irányába tolja a vállalatokat, hiszen ennek igénybevételével minimális költség mellett tudnak alacsonyabb munkabéren lévőket alkalmazni. Más kérdés, hogy azok a vállalatok nem tudják majd ennek segítségével az elbocsátott embereiket pótolni, amelyek a válság hatására leépítéseket hajtottak végre.

Mit mondanak a cégek?

A Mercedes kecskeméti gyárát üzemeltető Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. megkeresésünkre azt közölte, hogy a bértámogatást jelenleg nem alkalmazzák, de vizsgálják a későbbi felhasználás lehetőségét. A cég emellett kiemelte, hogy nem történt elbocsátás a koronavírus-járvány miatt.

A Magyar Telekom sem vette igénybe a munkahelyvédelmi bértámogatási lehetőséget, megkeresésünkre azt közölték, hogy 2020-ben nem terveznek létszámcsökkentést.

A Dreher Sörgyárak sem vett igénybe bértámogatást, és a cég válaszából kiderül, hogy jelenleg nem terveznek leépítést – annak érdekében, hogy ne kelljen munkavállalókat elküldeni például a marketing és rendezvényszervezési kiadásokon spóroltak.  A cég fizetés nélküli szabadságra nem küldött embereket, viszont a dolgozók 15 százalékát fizetett szabadságuk kivételére kérték. Azok esetében, akik már kivették az időarányos rendes szabadságukat és a járvány miatt a továbbiakban sem tudják elvégezni a munkájukat, külön – a vonatkozó törvényben meghatározottakon felüli kompenzációt adnak erre az átmenti időszakra.

A Magyar Suzuki Zrt. lapunknak küldött válaszából kiderül, hogy a fokozatos termelésvisszaállítás és az egy műszakban zajló munkálatok miatt közel 500 dolgozó csak két hetet dolgozik egy hónapban. Június végén terveznek visszaállni a kétműszakos normál termelési rendre, ezért júniusban, egy hónap időtartamra tervezik igénybe venni az állami bérkiegészítést. A cég nem tervez leépítéseket.

Az egyebek mellett vasúti fékrendszerek gyártásával foglalkozó Knorr-Bremse a kutatás-fejlesztési területen dolgozó munkavállalóira vett igénybe a bértámogatást. A cég nem tervez létszámleépítést, fizetett szabadságra a 65 év feletti kollégákat küldték.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.