Legyen egy olyan fesztivál, ahol viszonylag intim, ám mégis kellően impozáns környezetben összegyűlnek a komolyzene művelői és barátai és néhány nap erejéig elmerülnek a hangok varázsában. Ezzel az alapötlettel keltette életre a Liszt Ferenc Kamarazenekar az Óbudai Társaskör néhány tagjával karöltve a Zempléni Művészeti Napokat 1992-ben. A fő helyszín Sárospatak volt.
Zseniális kezdeményezés volt, a fesztivál hamar a határon túlról is elkezdte vonzani a turistákat, szépen profitált ebből a város is, bár Sárospataknak igazán soha nem volt szüksége reklámra, a zempléni táj, az épített örökségek, a Bodrog közelsége miatt a kisvárosra nyáron mindig nyugodtan ki lehet tenni a megtelt táblát.
Új néven
A művészeti napokat 2004 óta az Interkultur Hungaria Közhasznú Nonprofit Kft. szervezi Zempléni Fesztivál néven. Az évek során a fesztivál folyamatosan bővült, a kezdetben egy hétvégére szóló programsorozat tíznaposra növekedett.
Azt is gondolhatnánk, egy ekkora múlttal rendelkező hagyományos programsorozat lubickolhat a támogatókban, de ez korántsem igaz. Amióta a korábbi legfőbb támogató, az Antenna Hungária Zrt. kifarolt a fesztivál mögül, folyamatos pénzzavarban vannak a szervezők. A megálmodott műsortervet midig az aktuális pályázati és egyéb támogatásokhoz kell igazítaniuk.
Ez nem egyszerű folyamat egy olyan közegben, ahol az igazán neves fellépőket évekkel előre kell lekötni úgy, hogy a fesztivál kezdete előtt egy fél évvel nem lehet biztosan tudni, mekkora lesz a büdzsé.
Üres a lista
Ez erre az évre fokozottan igaz. Április végén a fesztivál honlapján még egyetlen programot sem hirdettek meg, csak annyit lehet tudni, a tervek szerint a XXXI. Zempléni Fesztivált augusztus 12. és 21. között rendezik meg. Ha megrendezik egyáltalán, mert Turjányi Miklós fesztiváligazgató szerint még az is elképzelhető, idén elmaradnak a rendezvények.
„A tervezett költségvetésnek jelenleg 30 százaléka áll a rendelkezésünkre, ennyiből csak olyan fesztivált tudnánk a tető alá hozni, ami a minőség rovására menne, és azt semmiképpen nem szeretnénk” – mondta lapunknak Turjányi Miklós.
Konkrét összeget nem árult el, de ha abból indulunk ki, hogy az elmúlt két évben 150, illetve 170 millió forintból hozták össze, a jelenleg rendelkezésre álló pénz nagyjából 50 millió forint lehet, ami tényleg nem ad okot a derűlátásra.
Adtak be pályázatokat, de még nem kaptak hivatalos értesítést. A fesztiváligazgató szerint addig, amíg az új kormány meg nem alakul, nem is fog a döntés megszületni. Az idő meg közben szorít, hiszen a szerződtetni kívánt előadók türelme is véges.
„Két éve és tavaly nagyon könnyű dolgunk volt, mert a pandémia miatt beszűkültek a fellépési lehetőségek, akiket hívtunk, még köszönetet is mondtak az invitálásért, és a tolluk sem fogott nagyon vastagon, amikor a honoráriumokról tárgyaltunk.”
Mára ez a helyzet is megváltozott, a művészek szeretnék szép fokozatosan visszatermelni az elmúlt két év alatt lecsökkent bevételeiket, ezért most a korábbinál jóval emeltebb áron szerződnének.
„Ha mindenáron meg akarjuk rendezni idén a fesztivált, akkor muszáj lenne kötelezettséget vállalni a semmire. Megállapodásaink vannak, a magyar művészek ugyanabban a közegben élnek, amiben mi, ezért tudják, várni kell türelemmel. Külföldi produkciók szerződtetésére esélyünk sincs”.
A fesztivál költségvetésének a javát a járulékos költségek adják. A művészeket utaztatni kell, szállást, ellátást kell biztosítani. Ezzel még nem is lenne baj – teszi hozzá Turjányi Miklós, de a szállások ára az elmúlt három évben Tokaj-Hegyalján és Zemplénben a duplájára nőtt, ami további fejfájást okoz a szervezőknek.
A fesztiváligazgató úgy érzi, nehéz kilépni abból a körből, ahová a fesztivált „berakták”. Szerinte a kormánynak kiemeltebben kellene támogatnia 15-20 fesztivált. Ide sorolja többek között a Művészetek völgyét, az Ördögkatlant, szerénységből a saját fesztiválját a sor végén említi.
„Az elmúlt két évben a tíz napig tartó több mint hetven programot felvonultató fesztiváljainkat 150-170 millió forintból hoztuk össze. Csak összehasonlításképpen, a Bartók Tavasz 1,5 milliárdos költségvetéssel rendelkezik. Félreértés ne essék, nem tőlük irigylem, a miénket keveslem” - mondja.
Nem emelhetnek árat
Van ugyan egy-két céges támogatója a fesztiválnak, de a költségvetés 75-80 százalékát az állami támogatások adják. Az önkormányzatok támogatása 5-6 százalékra tehető. A jegyeladásból származó bevétel nagyjából 10 százalék, mert zömmel olyan játszóhelyeken fordulnak meg, ahol legfeljebb 80-100 nézőt tudnak fogadni. Miután a koncertlátogatóknak az utóbbi években nagyjából a fele zempléni, ezért igazán árat sem emelhetnek, mert ötezer forintért a helyiek nem fognak jegyet venni, hiába ez Zemplénben az év legjelentősebb kulturális eseménye.
Turjányi Miklós meséli, pár évvel ezelőtt Ókovács Szilveszter, a Magyar Operaház főigazgatója elment a fesztiválra. Végignézett a programkínálaton, a fellépők névsorán, majd azt mondta, ezt nagyjából 250-300 millióból hozhattuk össze.
„Ez lenne az egészséges, de abban az évben pont 100 millió forint volt az összköltségvetésünk.”
A terv szép, de…
A fesztiváligazgató sorolja, mi hátráltatja az ügyüket. Télen a pandémia bizonytalanította el a döntéshozókat, tavasszal a választás lökte hátra az ügyüket. Közbejött egy háború a szomszédban, ami a térségben élőket is érinti, hiszen az ukrán menekültek egy része Zemplénben jelent meg.
Pedig az idei terv nagyon szép a fesztiváligazgató szerint. Néhány olyan előadóval is folyamatos tárgyalásban állnak, akik a korábbi években már jöttek volna, de egyeztetési problémák miatt nem tudtak közös nevezőre jutni. Olyan fellépőket is invitáltak, akik korábban még nem jártak a fesztiválon. Erős lenne az idei jazzfelhozatal és nagyon jó színházi produkciók bólintottak rá a szóbeli felkérésre.
„Melegen tartjuk a fesztivált, de sokáig várni nem tudtunk. Alkudni sem lehet a fellépők áraiból. A végleges szerződésekhez viszont költségvetés kell, ami jelenleg nincs. Bármi áron nem fogjuk megtartani a fesztivált, az elmúlt évtizedekben kialakult imázs és rang miatt nem engedhetünk a színvonalból. Nagyon sajnálnánk, ha a tavalyi jubileumi harmincadik fesztivál után idén nem tudnánk megjelenni Zemplénben. Még várunk és bizakodunk.”
