A szocialisták tetemes, 220 millió forintos mínusszal zárták 2022-t. A 650,6 milliós bevétel mellé 870,8 milliós kiadás társult – írja a Telex. A választás után mindössze tízfős frakciót tudtak alakítani a szocialisták, így az állami támogatásuk is megcsappant a második félévre. Az MSZP-frakció 2022-ben a korábbi 235 helyett csak 60 millió forint állami támogatásban részesült, a központi költségvetésből ugyanakkor a párt közel 95 millióval többet, 399,9 millió forintot kapott tavaly, mint egy évvel korábban. A bevételeik közel hatodát a párttagok és szimpatizánsok adományai tették ki.
A Fidesz kiadásai 115 millió forinttal haladták meg a bevételeket. Egy év alatt több mint 1,3 milliárd forinttal növelték a bevételeiket. Az áprilisi választás után nőtt a Fidesz állami támogatása: a párt a korábbi 967,8 milliárd forint helyett 1,7 milliárdot kapott 2022-ben a központi költségvetésből, a frakció után pedig további 927 milliót tudtak felvenni tavaly.
A Mi Hazánk Mozgalom bevételei és kiadásai közel hétszeresére nőttek egy év alatt.
A Mi Hazánk Mozgalom látványos erősödését jelzi, hogy 2020-ban még csak 10 millió forintnyi bevételük volt, tavaly pedig 801,7 millióval a harmadik helyen végeztek a Fidesz és a DK mögött. Toroczkai Lászlóék a frakció után 141,8 millió forintos támogatást, a központi költségvetésből pedig 588,5 millió forintot kaptak tavaly.
Mindezt úgy sikerült elérniük, hogy messze a Mi Hazánknak volt a legkisebb bevétele a tagdíjakból: még a Párbeszéd kasszájába is több, mint kétszer annyit fizettek be a párttagok.
A pártok bevételei négy fő forrásból jönnek össze:
- a legstabilabb és legfontosabb pénzügyi forrás a költségvetésről szóló törvényben meghatározott állami támogatás, amely a választáson egy százalék fölött teljesítő pártoknak jár. Ennek a mértékét minden választás után a következő négy évre határozzák meg.
- A parlamenti frakciók a képviselői létszám alapján kapnak havi támogatást, amit továbbadhatnak a pártnak.
- További bevételt jelentenek a tagdíjak és
- az egyéb hozzájárulások, támogatások.
- A pártok ezen kívül cégeket is alapíthatnak, valamint önálló gazdasági tevékenységet is végezhetnek (például ajándéktárgyaikat árusíthatják), ez azonban Magyarországon nem szokott számottevő bevételt jelenteni.
A Momentum több mint kétszer akkora bevételből gazdálkodhatott 2022-ben, mint egy évvel korábban. A párt 217,5 milliót kapott a központi költségvetésből, a tízfős frakció után pedig 267,2 millió állami támogatás járt. Gelencsér Ferencék közel 20 millió forintos többlettel zárhatták a tavalyi évet.
A DK-nak 190 millió forinttal több bevétele volt, mint kiadása. A korábbinál hat fővel nagyobb frakciót tudtak alapítani az áprilisi választás után, így a párt 243 millió forintot kap a központi költségvetésből, a frakció után pedig 287 milliós állami támogatás járt. A DK bevételeinek közel harmadát, 231 millió forintot a párttagok és szimpatizánsok adományai, támogatásai adják. Az LMP-nek csökkentek a kiadásai tavaly 2021-hez képest, de bevételei is megcsappantak. A korábbi 217,9 milliós központi költségvetési támogatás után 2022-ben csak 152,3 millió forintot kapott ezen a címen az LMP. A zöld párt és a KDNP is pozitívan zárta az évet: előbbi 10, utóbbi 12 milliós többlett tudott beírni a friss pénzügyi beszámolójába.
Nagyot bukott tavaly gazdaságilag a Párbeszéd-Zöldek is: Karácsony Gergely pártja 69,2 millióval többet költött, mint amennyi bevétele volt. Nőtt a párt állami támogatása, a tagdíj-bevétele és több adomány is érkezett hozzájuk, a kiadásaik ugyanakkor 75 millióval emelkedtek egy év alatt.
Veszteséges volt a Jobbik-Konzervatívok is, a 603 millió forintos bevétel mellé 652 milliós kiadás folyt be.
