A 444 a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán Szerbia és Kína között létrejött - nyilvános - szerződések alapján próbál következtetni arra, milyen kitételek lehetnek a magyar kormány által Kínától felvett hitelek titkos szerződéseiben. Mint emlékeztetnek, az Orbán-kormány néhány év alatt nagyjából 1000 milliárd forintnyi adósságot halmozott fel Kínával szemben, azonban az ezekről szóló szerződéseket a kínai fél kérésére hivatkozva titkosították.
A szerb szerződésekből az derül ki, hogy Szerbia nagyjából 2 százalékos kamatra vett fel hitelt Kínától, összességében azonban 13 százalékkal nagyobb összeget a felvettnél.
A szerződésekben különleges kitételek is szerepelnek, a szerb kormány például kötelezettséget vállalt arra, hogy az összes többi hitele is legalább egyenrangú – vagy az lesz – a kínai hitellel, ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy egy csődeljárás során ne kerülhessen Kína más hitelező mögé a sorban.
"Fontos Kína számára az a kitétel, amely kizárja, hogy bármilyen adójellegű levonást eszközöljön Szerbia a törlesztések során. Ha ilyenre sor kerülne, akkor biztosítani kell a szerb államnak a levont összeget, és el kell utalnia azt Kínának. Nem mentség a törlesztés elmaradására az sem, ha valamilyen oknál fogva az éves szinten fizetendő összeg nem kerül bele a költségvetésbe. Egyrészt rögzítették a szerződésben, hogy szerepeltetni kell egy ilyen előirányzatot, másrészt ennek elmaradása sem mentesíti Szerbiát a fizetés alól"
- folytatja a cikk a kitételek sorát.
"Kína vizsgálhatja azt is, hogy mire és hogyan költötte el az ország a felvett hitelt. Ennek érdekében egyrészt félévente jelentést kell készítenie Szerbiának a projekt állásáról, a hitel felhasználásáról, másrészt Kína bármikor bármilyen információt kérhet a hitellel és a projekttel összefüggésben. Az ellenőrzést és a nyomon követést szolgálja az a kitétel is, miszerint a kínai hitelügyintézőnek hosszú távú és többszöri beutazásra jogosító vízumot kell kapnia."
Azt is vállalta Szerbia, hogy amíg vissza nem fizeti a hitelt, addig "nem folytathat olyan tevékenységet, amelyről Kína úgy gondolja, hogy az lényegesen és hátrányosan befolyásolja kötelezettségeinek teljesítését",.
Kína egy kormányváltás esetére is bebiztosította magát, ugyanis ha egy új kormány gátolná a szerződés teljesítését, akkor 30 napon belül kérhető a hitel visszafizetése.
Figyelemre méltó az is, hogy a hitelfelvevő elfogadta, hogy
"a szerződés aláírásával egyidejűleg visszavonhatatlanul lemond bármely választottbírósági eljárással vagy annak végrehajtásával kapcsolatos szuverén vagy más okból eredő mentelmi jogáról. Ez azért lényeges, mert az egész ügylet a kínai irányadó jog alapján született"
- írja a lap, amely hozzáteszi, hogy természetesen a Szerbia és Magyarország által aláírt szerződések között lehetnek nagy eltérések is, ám feltételezhető, hogy a fentiekhez hasonló kitételek szerepelhetnek a magyar-kínai hitelszerződésekben is.
