3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Merthogy a mai szeánszon a hazai jegybankárok a piaci várakozásoknak megfelelően nemcsak, hogy nem változtattak a kamatszinteken, hanem ezúttal új bejelentést sem tettek. A következő, június 23-ára ütemezett ülés azért lehet izgalmasabb, mert akkor ismerhetjük meg a friss inflációs jelentés keretszámait, amelyet sajtótájékoztatón kommentálhatnak az MNB illetékesei.

Mint arról beszámoltunk, a Monetáris Tanács a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó rátákon. Így a jegybanki alapkamat továbbra is 0,9, míg az egynapos jegybanki betét kamata mínusz 0,05, az egynapos fedezett hitelé pedig 1,85 százalék.

Meglepetések nélkül. Fotó: MTI
Meglepetések nélkül. Fotó: MTI

Az ülést követően kiadott közlemény nem tartalmazott újdonságot. Abban kiemelődött, hogy a koronavírus-járvány hatásai a hazai makrogazdasági adatokon meglátszódtak, ám a GDP az előzetes adatok szerint az első negyedévben így is 2,2 százalékkal bővült. Az MNB megerősítette, hogy továbbra is az a cél, hogy a magyar gazdaság eurózónához viszonyított 2-3 százalékos növekedési többlete fennmaradjon.

A közlemény kitér arra a már ismert tényre, miszerint az éves infláció áprilisban mérséklődött, a márciusi 3,9-ről 2,4 százalékra, ami kétéves mélypont. Ennek alapján a jegybank azt vetíti előre, hogy az év egészében a pénzromlás a 3 százalékos szinten stabilizálódhat, a kamatdöntéseknél alapvetően figyelembevett adószűrt maginfláció pedig 3,2-3,5 százalék között lehet. Összességében a koronavírus-járvány hatásai miatt az MNB a 3 százalékos inflációs célját nem érzi veszélyben, az idén a mindkét irányba 1-1 százalékos kiterjedésű toleranciasávon belül maradhat. Ugyanakkor egy gazdasági visszarendeződés esetén hosszabb távon felfelé mutató kockázatok jelentkezhetnek nemcsak Magyarországon, hanem a fejlett piaci gazdaságokban is.

Az MNB kiemelte még, hogy a hazai gazdaság fundamentumai erősek, s a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is a legellenállóbb gazdaságok közé sorolják az országot, a jegybanki eszköztár bővítésével pedig gyors válaszokat tud adni a bankok bankja az egyes részpiacokon. Ennek mikéntjeiről és azoknak a többi régiós jegybanki lépésekkel való összevetéséről lásd részletesebben elemzésünket.

Azt, hogy mennyire csendes volt a Monetáris Tanács mai ülése, az is tükrözte, hogy a forint gyakorlatilag nem mozdult el, az euróval szembeni árfolyama ugyanúgy 349-350 között volt, mint a kamat(nem)döntést megelőzően. Ez beleillik abba a 4-5 hete tartó trendbe, miszerint a hazai fizetőeszköz egy viszonylag szűk sávban mozog, enyhén erősödve. S hacsak nem jön közbe valami rendkívüli esemény, erre lehet számítani a következő négy hétben, azaz a június 23-ai kamatdöntő ülésig.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!