A tavalyi évi számokat még várjuk, a GDP növekedés a decemberi adatok függvényében 4,9-5 százalékos lett. A 2019-es évben Magyarország egyértelműen verte a régiót, sőt az uniós rangsorban is az írek mellett az élen állunk.
Az idei évben az elemzői előrejelzések folyamatosan javulnak, a Takarékbank elemzői pedig korábban is optimisták voltak. Mint azt Suppán Gergő vezető elemző elmondta, várakozásukat a korábbi 3,7 százalékról 4 százalékra növelték.
Magyarország régiós éllovas lett
Kiemelték, hogy az idei év után a következő időszakban olyan beruházási boom jön, amely tovább lendíti a növekedést. Csak a működőtőke beruházásoknál 1700 milliárdos összeget jelentettek be, emellett számos infrastrukturális nagyberuházás várható, amelyek tovább erősítik a gazdasági növekedést. 2022-től pedig ezek a beruházások beérnek, elindulnak a Samsung és az SK Innovation akkumulátorgyárai, és a BMW üzem is elkezd termelni.
A tavalyi és várható idei növekedésünknek köszönhetően ismét megelőzhetjük a szlovák gazdaságot. A tavalyi év után várhatóan az idén is a régió éllovasa lesz Magyarország. A növekedést továbbra is húzni fogják a beruházások, és a bérrobbanás révén a belső fogyasztás továbbra is pörögni fog. A beruházási dinamika ugyan várhatóan visszaesik, ennek révén viszont az export-import dinamika változhat, az export növekedése ismét felülmúlhatja az import bővülését.
Az építőipar továbbra is növekszik, ugyanakkor azt a növekedési ütemet, amelyet tavaly láttunk, a magas bázis miatt nem fogja tudni tartani. A lakásépítéseknél lehet visszaesés, de más területeken (irodaházak, infrastrukturális beruházások, stb.) továbbra is brutális bővülés várható. Az uniós támogatású projektek döntő része szintén a közeljövőben valósulhat meg, mivel eddig az unió által kifizetett számlák alapján a jelenlegi ciklus projektjeinek 43 százaléka fejeződött be. A következő években pedig a tisztán állami beruházások is érdemben felfutnak.
Pozitív az is, hogy a gazdasági várakozások számottevően javultak, így a külső környezet javulása is segítheti a magyar gazdaságot. A romlás megállt, és a lefele mutató kockázatok így jelentősen csökkentek. A fejlett európai országokban ugyanakkor csak minimális bővülés várható. Érdekesség, hogy míg 2017 végéig a magyar és a német ipar kéz a kézben járt, két éve elkezdett szétválni, és azóta a német ipar visszaesésével szemben a magyar továbbra is szárnyalt.
Kritikus szinten az infláció
Decemberben az MNB Monetáris Tanácsa 0,90 százalékon tartotta az alapkamatot, valamint -0,05 százalékon az egynapos betéti kamatot, míg az egynapos hitelkamat 0,90 százalék maradt. A Monetáris Tanács a márciusi ülésén elkezdte a monetáris kondíciók normalizálását az egynapos betéti kamat emelésével és a likviditásnövelő devizaswapállomány szűkítésével, mivel az adószűrt maginfláció elérte a 3 százalékot. Utóbbi mutató decemberben 3,5 százalékra mérséklődött, az infláció pedig 4 százalékra emelkedett, az infláció toleranciasáv fölé emelkedését döntően az üzemanyagárak alakulása, valamint a feldolgozott élelmiszerárak emelkedése, azon belül is a Kínában kitört afrikai sertéspestis miatt emelkedő sertéshús- és húskészítményárak okozta.
Az inflációban továbbra is kettősség figyelhető meg, míg egyes piaci szolgáltatások (takarítás, lakásjavítás, lakbér) árai meredeken emelkedtek, részben a bérnyomás miatt is, az importált infláció negatív, ugyanis a legnagyobb mértékben a tartós cikkek árai estek. Ez igazolja az MNB várakozásait, hogy az importált infláció mérsékelni fogja a hazai inflációt is.
Az infláció az idei év elején átmenetileg tovább emelkedhet döntően az üzemanyagárak alakulása miatt, míg az év második felében a bázishatások és az alacsony importált infláció hatására az infláció mellett az inflációs alapmutatók is enyhülhetnek. Ugyanakkor számos felfele mutató kockázatot is látnak az elemzők, így például a sertéshús ára tovább növekedhet. Az élelmiszereknél könnyen lehet, hogy további áremelkedést láthatunk. Emellett a forintgyengülés is hatással lehet, az importtermékeknél jöhet áremelkedés.
Lokális és globális okok miatt gyengül a forint
A forint tavaly ősz óta érdemben talajt vesztett, alapvetően a globális kockázatkerülés növekedése, a régió legnegatívabb reálkamata és az inflációs kockázatok erősödése által indukálva, aztán a decemberi korrekciót követően januárban ismét elindult a lejtőn és a 337-es euróval szemben történelmi mélypont közelébe esett. (Ma pedig át is lépte azt - a szerk.)
Az erősen negatív reálkamat mellett a fejleményekhez hozzájárul az általános globális feltörekvő piaci kiábrándultság/kockázatkerülés és eladási hullám, ami hatást gyakorol a még mindig feltörekvőnek elkönyvelt forint árfolyamára, ahogy a többi régiós devizára is, habár az utóbbi hetekben a forint egyértelműen kilóg a sorból.
A Takarékbank elemzői szerint a forint egyre inkább finanszírozó devizává válik (carry trade) a régiós környezetben és az utóbbi időszakban többször volt rá példa, hogy a kockázatkerülés növekedésével párhuzamosan erősödött a hazai deviza, ami alátámasztásul szolgál ennek a feltételezésnek.
A továbbra is jelenlévő és megmaradó masszív külső finanszírozási képesség miatt a forintnak fundamentálisan fokozatosan erősödő pályára kellene állnia, de a piaci turbulenciák és nemzetközi intézmények/alapok véleménye/kereskedése igen erőteljes hatást gyakorol az árfolyamra és egyelőre nehéz leválnia a szinte egységesen kezelt EMEA-kosarakról.
A magas finanszírozási képesség egyben segít a bruttó külső adósság további gyors leépülésében, ami a csődkockázati felárakat tarthatja leszálló pályán. A folyamat látszik is a felárakban, a magyar CDS jelenleg némileg 60 bázispont alatt áll, ami érdemben alacsonyabb a három évvel ezelőtti 130 bázispontnál, és közelíti a lengyel 51 pontos szintet, miközben a forint árfolyamában egyelőre nem tükröződik a kockázati megítélés ilyen mértékű javulása.