Világszinten, az elmúlt 40 év minden évtizedében 44 százalékkal több katasztrófa következett be, az ebből származó anyagi kár pedig 84 százalékkal nőtt évtizedről évtizedre, miközben a növekedési arány is folyamatosan emelkedik Magyarországon is egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárásból adódó villámárvizek, aszályok, jég- és fagykárok, illetve az invazív, sokszor agresszív vírusokat terjesztő állatfajok megjelenése, ami drámai hatással van – többek között – az élelmiszertermelésre.
Elsivatagosodó Kárpát-medence
A Kárpát-medence éghajlata alapvetően inkább száraz, mint nedves, az átlagos éves csapadékmennyiség körülbelül 500-750 milliméter. Ám az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez a szám egyre csökken. Ennek nagy része pedig jellemzően egyszerre hullik le, ezért nincs elég ideje felszívódni a talajban, majd átfolyni a talajfelszínen és a vízgyűjtőn, és aztán átszivárogni a különféle vizekbe, ki a Kárpát-medencéből.
A térség melegebb éghajlata pedig csak fokozza a szárazságot. Amíg az ember nem avatkozott bele, a természet a hegyekből eredő folyók vizével kompenzálta a klímából adódó vízhiányt, így 30-40 évvel ezelőtt egy gazdálkodó öntözés nélkül is legalább közepes termésben bízhatott egy átlagos évben. A szárazság miatt pusztán a rövidfilmsorozat első epizódjában bemutatott Ruzsa környékéről gyakorlatilag eltűnt 10-15 vizes élőhely. Ráadásul az aszállyal a tűzesetek gyakorisága is jelentősen megnő mind a gyepes területeken, mind az erdőkben. Ezért mezőgazdasági tevékenységet biztonsággal jelenleg csak öntözéssel lehet végezni.
Kiszámíthatatlan élelmiszerárak
Az öntözés viszont egyre költségesebb, hiszen az energia, a berendezések és az eszközök egyre többe kerülnek, és a mezőgazdasági munka volumene is növekszik, így minden gazdasági év kockázatos.
„Ha a klímaváltozásból adódó talajvízszint-csökkenés és a háború által okozott áremelkedés ilyen mértékben folytatódik, akkor nem biztos, hogy a gazdálkodás a jelenlegi módon folytatható lesz a következő egy évtizedben. A mezőgazdászok egy része vagy csökkenteni fogja a termőterületét vagy teljesen felhagy a gazdálkodással, a tőkeerős vállalkozók pedig még magasabb költségekkel fognak dolgozni, ami az élelmiszertermelés további drágulásához vezet. A szárazság viszont csak rövid távon szól arról, hogy hány tonna élelmiszert tudunk termelni. Hosszú távon az a kérdés, marad-e itt még élet” – mondja Vass Tibor ruzsai mezőgazdász.
Malicskó Gábor, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató helyettese szerint a gazdák számára extrém eseményekkor kiszámíthatóságot nyújtó mezőgazdasági biztosítások szerkezete és funkciója is átalakul a közeljövőben. Az ilyen biztosítások szempontjából a legnagyobb kihívást a szélsőséges időjárási jelenségek állandósulása jelenti. Ami kiszámítható, az már nem biztosítható kockázat, hanem evidencia, amivel a vállalkozóknak számolniuk kell, beépítve a termékük vagy szolgáltatásuk árába.
A gyümölcsösök például egyre kevésbé biztosíthatók a fagykárokkal szemben, melynek következtében a biztosítóknak olyan díjakat kell felszámolniuk, amelyeket a termelők már nem tudnak vállalni, ezért más megoldásokat kell keresniük. A biztosítóknak ezért új, komplexebb pénzügyi kockázatkezelésen alapuló biztosítási megoldásokat kell kidolgozniuk.
A természet átalakul, de vajon mi is le tudjuk követni?
A filmben megszólalók mind egyetértenek abban, hogy a megfelelő edukáció kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben. Mert sokan nem tudják, milyen természeti folyamatoktól függ a komfortszintjük biztosítása. A szakértők ezenkívül a kisléptékű, helyi és régiós összefogásban látják a megoldást. Helyi szinten többek közt tudatos csapadék- és belvízgazdálkodással, természetes víztározók kialakításával, az öntözés mérséklésével vagy akár fásítással is meg lehetne állítani a kiszáradást egy-egy adott területen, illetve revitalizálni a vizes élőhelyeket.
Ruzsa például a területei 5-10 százalékát ajánlja fel térítésmentesen vizes élőhely kialakítására, a kiszáradt részek rehabitálására. A lokális aktivitások mellett azonban az olyan globális törekvésekre és keretrendszerekre is szükség van, mint például az Európai Unió víz-keretirányelve, ami szigorú célokat szab a tagállamok számára a víz mennyiségére és minőségére vonatkozóan egyaránt.
Mindezek a megoldási lehetőségek nemcsak a szárazság, hanem az éghajlatváltozás összes hatása kapcsán érvényesek. Minden gazdasági ágazatnak át kell térnie a klímatudatos megoldásokra annak érdekében, hogy a teljes gazdaság fenntarthatóvá váljon.
Fenyegetések miatt egyes területeken leáll a jégkármérsélkő rendszer
A jégkármérséklő rendszer több generátorkezelője halálos fenyegetést kapott, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az érintett körzetekben leállítja a szolgáltatást - közölte a NAK. Közleményük szerint egyre szélesebb körben terjed az a tévhit, amely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért. A NAK jelezte, hogy feljelentést tesz a fenyegetőzők ellen. Hangsúlyozták: tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. Az idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, holott a jégkármérséklő rendszer csak április 15-től működik. A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza; a rendkívüli csapadékhiány nemcsak hazánkban, hanem Európa számos más országában - ott is, ahol nem működik jégkármérséklés - okoz problémát - hívta fel a figyelmet a NAK. A jégkármérséklő rendszerrel a NAK számításai szerint évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg. Az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű rendszer, azaz 2017-ben, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Ezzel szemben 2021-ben 39 ezer hektár érintettségéről számoltak be - ismertette a kamara közleményében. (MTI)
